ég¹ tn ige 2b6 

1. ’〈tűz〉(vki által szándékoltan) melegítve és világítva lángol’ ❖ Veſzta, ki óltáraidon a’ Szent tüzet ſzüntelen égni látod (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 23) | A vizen túl, messzi távolban Pásztorok csöndes tüze ég (1858 Szász Károly² 8426017, 255) | A sparherdben égett a tűz, nagy fazék víz gőzölgött fölötte (1931 Kassák Lajos CD10) | Markológépekkel a tűz továbbterjedését megakadályozó sávot hoztak létre a Pekan várostól nyolc kilométernyire égő tűz körül (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈gyúlékony anyag〉 tüzet fogva lángol v. parázslik(, közben eredeti mivoltából vmivé, vmilyenné alakul)’ ❖ Égtek, zúgtak a’ ſzép él-fák (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Hej, tűz van, tűz van, ég a’ háztető (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 263) | mire hazafutottak, csak égő üszkökre találtak (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | feketére égett tankok (1945 Illyés Gyula 9274069, 29) | megszokta, hogy időnként porrá ég városuk valamelyik sarka (1983 Cs. Szabó László 9093002, 160).

1b. ’〈meggyújtásra való anyag v. tárgy〉 lángol v. izzik(, és ez a folyamat rajta vmeddig elér)’ ❖ ſok nagy elmének nékem ég tömjénnye (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 158) | Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyúladott (1843 Petőfi Sándor 8366024, 43) | a monogramos havanna is már tövig égett, a polgármester még egy utolsó füstfelhőt fútt, azután eldobta a csutkát (1893 Papp Dániel 8354001, 42) | vigyáz arra, hogy égő cigarettával a szájában ne aludjon el (1929 Krúdy Gyula CD54) | a gyufa egészen a körméig égett (1937 Darvas József CD10) | [Michéle Vasarely] misztikus hangulatot árasztó szobáit gregorián dallamok töltik be, mindenütt gyertyák és illatos füstölők égnek (1998 Lakáskultúra CD39) | a puskaporos hordó gyújtózsinórja már ég (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (túlzó) ’〈a nagy forgalom kif-ére is: vezeték, berendezés〉 az állandó igénybevételtől felforrósodik’ ❖ ezután a felszólalás és hitvallás után, annak a drótnak, ami az elnök úr pulpitusához vezet, izzani és égnie kellene a reagálásra jelentkezőktől (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [a] szavazás előtt tökéletesen működött a lobby, égtek a telefonvonalak még éjszaka is (1997 Magyar Hírlap CD09) | A kedvezményeket bejelentő keddi kormányülés után égtek a telefonok a banknál (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈világítóeszköz, ill. fűtő- v. főzőberendezés〉 meggyújtott v. be-, felkapcsolt állapotban van, miközben világít, ill. melegít’ ❖ Kis játék’ nézö-hely kéſzült-el [az épület] közepén, Szvétnekek égtek, minden ſzegeletén (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 10) | Az oltáron tizenkét gyertya égett (1838 Jósika Miklós 8212011, 133) | égő kemencze (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 11) | A kurátoréknál ülünk, égő tűzhely és kis petróleumlámpa világánál (1930 Balogh Edgár 9023002, 26) | Nincs borzasztóbb egy égve felejtett villanykörténél, egy nyitva felejtett vízcsapnál (1972 Tolnai Ottó 2054002, 428) | amikor kiszállt gépjárművéből és megkerülte azt, biztosan látta, hogy a helyzetjelző ég (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod, túlzó) ’〈nagy (és tartós) hőségtől〉 felhevül, és nedvességéből veszít vmi’ ❖ nehezebb volt viſzſzá térni a’ munkára, az égö borozdákon ſzenvedni a’ napnak heveſſégét (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 251) | Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (1846 Arany János 8014001, 100) | a cserepessé égett talajra rázúdúlt az özönvíz (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 14) | Az óriás kék égbolt alatt napban égő tarlón zötyögött a kocsink (1963 Móricz Virág 9461001, 274).

3a. ’〈étel, ill. egyéb főzött, sütött dolog〉(túl) hosszú ideig v. (túl) magas hőfokon sül, fő, és ezért (vmilyenné válva v. vmihez tapadva) kárt szenved’ ❖ szünetlen forgatás és keverés között főzd a lúggal mintegy fél óráig, arra ügyelvén, hogy a [fehérítendő] vászon az üst oldalához ne égjen (1826 Fáy András¹ 8139012, 107) | Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hus alá töltsünk egy pár kanál vizet (1892 Zilahy Ágnes C6079, 145) | Néhány percig forraljuk, közben gyakran kevergetjük, nehogy a mártás a lábos aljához égjen (1986 Frank Júlia et al. CD19) | anyámnak megáll a kanál a kezében. A tojás égett a tűzhelyen (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 18).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vmely testrésznek a bőre erős napsütéstől piros v. (sötét)barna〉’ ❖ Ingvállban van s barnapirosra égett fehér teste telten, formásan kivirit a vászon ing tágas kivágásán (1909 Móricz Zsigmond 9462040, 86) | Szeptember végén a magyar Alföld végeláthatatlan síkján még melegen süt a nap, […] s a feketére égett kezek, melyekben szaporán, ütemes dobogással zuhogva leng a hadarófa, meg-megállnak néha, hogy az ingujjával végigtöröljék az izzadt homlokokat (1931 Sárközi György 9587011, 200) | Leginkább azok vannak veszélyben, akik nyaranta vagy bármikor, ha módjuk adódik egy kis sütkérezésre, igen hamar pecsenyevörösre égnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (irod) ’〈vminek a fénye, ill. vmilyen fényben vmi〉(vörös) fényt ver vissza, ill. tükröződik’ ❖ Jer néz [!] a’ Balatont, mikor a’ nap’ reggeli lángja Tükrözetén reszket ’s mikor a’ hold fénnye alatt ég (1799–1802 Berzsenyi Dániel 8054019, 28) | vérszínü világításban égnek szobám falai; az utcákon ijedelmes „tűz! tűz!” kiáltozás hallatszik (1846 Arany János C6504, 18) | piros pelargónia-ágyak közepén színes tükörgolyók égnek a nyári verőfényben (1908 Kaffka Margit CD10) | tiszai tájak égnek a lányok kék szemében (1965 Hatvani Dániel 9228007, 17).

5. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca v. egyéb testrésze (láztól, megerőltetéstől v. érzelemtől) forró és piros〉’ ❖ [Etelka] az aſztalhoz méne: […] hogy ég Orczájának eleven tüzeit el-titkolhaſſa (1786 Dugonics András 7087010, 138) | ég ajakait tsókolgatta (1793 Szűts István ford.–Naubert 7339002, 40) | Szeréna arca még egyre égett – a szégyen miatt (1858 Jókai Mór CD18) | Hasztalan törtem a fejemet, a homlokom égett, lázam növekedék, s határozni még sem valék képes (1887 Vachott Sándorné 8500003, 284) | Miért ácsorog az esőben a mozi előtt? Kire várt? – Magukra – dadogta Jámbor égő fülekkel (1942 Németh Andor 9480001, 41) | arca lázrózsákban égett, szeme kigyúlt (1992 Szeghalmi Elemér 2020013, 85).

5a. ’〈szem〉(szenvedélyesen) csillog, ragyog’ ❖ [A kígyó] szemei ellenem dühös lánggal égnek (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 70) | [a megsebesített vadkannak] ég szeme düh miatt (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [a fiatal színésznőnek] szép, tiszta az arca, neki aztán van mimikája, lázban égnek a szemei (1999 Magyar Hírlap CD09).

5b. (vál) ’〈erős szándék, érzelem, szenvedély〉 nagy erővel megnyilvánul, hat’ ❖ Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn, Kinek jó tév tz égett kebelébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | kitörő harag ég szivedben (1822 Vörösmarty Mihály 8524092, 193) | [A leány] szemeiben öröm égett (1864 Lauka Gusztáv 8268015, 129) | A pénztelenség rozsdás, bús lakatja kopott ruhákba láncolta szegényt. Így jelent meg, mig szégyen égett arcán (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01) | [az országgyűlésnek] egyetlenegy olyan tagja sincs, akiben a változtatás szándéka ne égne (1994 Országgyűlési Napló CD62).

5c. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’kudarcot vallva csúfosan szerepel, felsül, ill. erősen szégyelli magát vki’ ❖ ég […] szégyelli magát, zavarban van (1998 Magyar szlengszótár C6262, 71) | A rendőrök most nagyot égtek (1999 Magyar Hírlap CD09) | Nagy Feróék újgazdagnak öltözve égtek a nagyszínpadon (2000 Magyar Hírlap CD09) | Csak azt ne higgye a Főnök, hogy mi nem égünk ezek miatt (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’〈annak kif-ére, hogy vki a testének vmely részén sajgó, maró v. csípő fájdalmat érez〉’ ❖ Engedd-meg már, hogy öntsem-bé valamellyiket [ti. bort] égö torkomba (1793 Boér Sándor ford.–Kotzebue 7053003, 137) | régi fájdalmaim helye ég és kinoz mostan is (1859 Vachott Sándorné 8500006, 86) | nekivágott a deres legelőnek. Eleinte úgy égett a talpa, mintha tályoggyökeret húztak volna bele (1932 Szabó Pál² CD10) | A vastag téli nadrág átnedvesedett rajtam, csalánszerű szúrásaitól égett a bőröm (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 88) | a vendégnek égni kezdett a gyomra (1985 Hegedüs Géza 9233001, 115).

6a. ’〈vki(nek a teste)〉(sóvárogva) gyötrődik, szenved’ ❖ Egéſz Betegségébe’ ſoha ſem panaſzolkodott. – Néha én reám nézett nedves Szemekkel, és – tsak én érttem kívántt vólna még élni. Így égett Teste, és Tekéntete Vígságot mutatott (1794 Kármán József² 7165004, 154) | bánatban égett ’s epedő várásban (1825 Vörösmarty Mihály 8524381, 43) | Szeretni vágyok, gyötrelemben égve egy másik ajkra rátapasztani lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre (1905 Kosztolányi Dezső CD01) | [a nem házasok és az özvegyek] ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

6b. (irod) ’(fájdalmasan) forró érzést okoz vmi’ ❖ Tsontra aſzott nyomorúlt éhség itt sénlik az ég Szomjúságok alatt (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 18) | Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 119) | ajkaimon forró csókjai égtek (1839 Vajda Péter 8504008, 25) | a testén sajgó botütések, az arcán égő pofonok csakhamar felvilágosították, hogy korántsem volt álom, ami vele történt (1922 Krúdy Gyula CD54) | [a lónak eszébe jut] a térdek kényelmetlen szorítása, a sarkantyúk égő döfése és a zabla kegyetlen erőszaka (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 40).

6c. (vál) ’(vhova hatva) mély (és feltűnően látható) nyomot hagy vmi’ ❖ [Ady] hiába vágyott magát megmutatni, hasztalan szerette volna, hogy szeressék, homlokán már ott égett a bélyeg (1918 Dóczy Jenő CD10) | [Déry Tibor] nyugtalan elméje kanyargós életútján is következetes szenvedéllyel kérdez rá újra meg újra az élményre, mely a szocializmussal való találkozásának szép és nehéz pillanatában égett belé (1966 Ungvári Tamás CD53) | Nem tanácsos „alkoholista”, „ideges”, „összeférhetetlen” hírébe kerülni, mert ha egyszer ránksütötték ezt a bélyeget, ránk ég (1986 Csepeli György 1029002, 84) | Balassa László képei égnek legmélyebben retinánkba, kevesen látnak úgy, mint ő a sajóberegi Lenin kocsmáról szóló filmben (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (irod) ’vmely érzelemmel megtelve, attól átitatva hevül, ill. lelkesedik vmiért vki’ ❖ Az én paraditsomom egyedl tsak az én kegyeſemnek, mellyért olly’ búzgó ſzeretettel égek, édesget ſzavában, az  tſillogó ſzemeiben, és az  kedves ſzájának moſolgós mozgatásában áll (1774 Kónyi János ford. 7190027, 26) | Újra égünk őseink’ honáért (1840 Vörösmarty Mihály 8524287, 11) | büszke dacban égve Az Istenekkel harcra kél (1890 Komjáthy Jenő 8248005, 15) | Kertészné már égett az izgalomtól (1965 Németh László² 9485042, 409) | Égtem a vágytól, hogy egyszer hosszan beszélgethessek [John] Forddal (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 48).

7a. (fn-i ign-i v. -ra, -re ragos bővítménnyel: rég) (irod) ’mohón vágyakozik vkire, vmire’ ❖ Bajnoki, kopjáknak srdött erdei, minden Számon túl-haladó ſzín-nép! mind égnek az hartzra, És jeledet várják egyedl (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 56) | Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 162) | mindenki tudja, látja Mi kincset hordozok. ’S ég és sovárg utána, Irígyen néz reám (1838 Beöthy Zsigmond 8047005, 36) | égek érte, bírni vágyom őt (1893 Szász Károly² 8426054, 58) | Égek a vízért, jóanyám! (1960 Nagy László² ford. 9473146, 31).

8. (ritk) ’〈munka〉 serényen, lendületesen zajlik, folyik’ ❖ Míg ez [ti. a méhanya] él, ugyan ég a’ munka: ha meg-hal […], véle egygytt az egéſz társaság gyáſzba borúlván el-puſztúl (1782 Veszelszki Antal 7375005, 4) | kévét kötnek, kalangyáznak, Minden sürr forr, ég a dolog (1854 Tompa Mihály CD01) | Lelket üdítő jókedvvel égett a munka a gödöllői művészházakban (1936 Elek Artúr CD10).

Ö: át~, benn, elég¹, fel~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~.

ÖU: be~, bele~, hozzá~, rá~, végig~.

Vö. CzF. ég¹; ÉrtSz. ég¹; TESz. ég¹; ÉKsz. ég¹; SzT. ég^[¹^]; ÚMTsz. ég¹