égalj fn 2A

1. (irod v. vál) ’az égbolt alsó része, ill. a földfelszínnel érintkező vonala’ ❖ Freie, das: szabad égally (1823 Márton József¹ C3047, 740) | [A szántó ember a nyulat] elkiséri szemmel Ameddig belátja, csaknem az égaljig (1848 Arany János CD01) | Délután folyton erősödő ágyúdörgésektől visszhangzott az égalj (1916 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A hajnal derengő fénye ágról-ágra száll lejjebb, […] és már pirulni kezd a távoli égalj (1987 Antalffy Gyula 1004002, 89).

1a. (irod v. vál) ’vmilyen jellegzetességgel bíró, a többitől elkülönülő hely, tájék, vidék’ ❖ nem azon tartomány égallja, mellyben születtetünk Hazája az embernek (1817 Ajtay Sámuel ford.–Lafontaine C0572, 11) | [Az ember tragédiájának] egész szerkezeti technikája Ádám jelmezváltozásaival hangosan hirdeti az emberi nem egységét minden égaljakon és történeti időszakokon keresztül (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 337) | új történelmi égaljat Árpád apánk keresett Kündével (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. jelzővel) (kissé rég) ’éghajlati öv(ezet), égöv’ ❖ [a franciák] minden ég-ajj alatt és minden időben, ugyan azok (1799 Magyar Kurír C0336, 215) | A téritők közti égalj kevesbbé kedvező a buzának (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045007, 88) | A nyelvhalak népes nemzetsége megszállva tartja a mérsékelt égalj összes tengereit és sok képviselője van a melegégalj sósvizeiben is, a déli félgömb mérsékelt övének déli részéből ellenben hiányoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a Nílus áradása] roppant csapás a trópusi égalj alatt (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2a. (rendsz. jelzővel) (kissé rég) ’vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége, éghajlata’ ❖ ein hitziges Klima: hév égallj (1803 Márton József¹ C5801, 978. hasáb) | [a ciprusi] bort illyenné, a minő, nem annyira a szőlőfaj teszi, mint e szigetbeli égaly (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a sarkköri lakók Európa égalját nem birják megszokni (1893 PallasLex. CD02) | [Taormina szicíliai város] enyhe égalja és nagyszerű délszaki növényzete sok idegent vonz oda (1925 RévaiNagyLex. C5713, 852).

Sz: égalji.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

égalj főnév 2A
1. (irod v. vál)
az égbolt alsó része, ill. a földfelszínnel érintkező vonala
Freie, das: szabad égally
(1823 Márton József¹)
[A szántó ember a nyulat] elkiséri szemmel Ameddig belátja, csaknem az égaljig
(1848 Arany János)
Délután folyton erősödő ágyúdörgésektől visszhangzott az égalj
(1916 Tersánszky Józsi Jenő)
A hajnal derengő fénye ágról-ágra száll lejjebb, […] és már pirulni kezd a távoli égalj
(1987 Antalffy Gyula)
1a. (irod v. vál)
vmilyen jellegzetességgel bíró, a többitől elkülönülő hely, tájék, vidék
nem azon tartomány égallja, mellyben születtetünk Hazája az embernek
(1817 Ajtay Sámuel ford.Lafontaine)
[Az ember tragédiájának] egész szerkezeti technikája Ádám jelmezváltozásaival hangosan hirdeti az emberi nem egységét minden égaljakon és történeti időszakokon keresztül
(1900 Palágyi Menyhért)
új történelmi égaljat Árpád apánk keresett Kündével
(1996 Magyar Hírlap)
2. (rendsz. jelzővel) (kissé rég)
éghajlati öv(ezet), égöv
[a franciák] minden ég-ajj alatt és minden időben, ugyan azok
(1799 Magyar Kurír)
A téritők közti égalj kevesbbé kedvező a buzának
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
A nyelvhalak népes nemzetsége megszállva tartja a mérsékelt égalj összes tengereit és sok képviselője van a melegégalj sósvizeiben is, a déli félgömb mérsékelt övének déli részéből ellenben hiányoznak
(1933 Az állatok világa ford.)
[a Nílus áradása] roppant csapás a trópusi égalj alatt
(1995 Jubileumi kommentár)
2a. (rendsz. jelzővel) (kissé rég)
vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége, éghajlata
ein hitziges Klima: hév égallj
(1803 Márton József¹)
[a ciprusi] bort illyenné, a minő, nem annyira a szőlőfaj teszi, mint e szigetbeli égaly
(1856 Vasárnapi Újság)
a sarkköri lakók Európa égalját nem birják megszokni
(1893 PallasLex.)
[Taormina szicíliai város] enyhe égalja és nagyszerű délszaki növényzete sok idegent vonz oda
(1925 RévaiNagyLex.)
Sz: égalji
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások