égboltozat fn 3A2 (vál)

1. (átv is) ’a föld felett, a magasban elhelyezkedő, boltozatosnak, kupola formájúnak látszó térség, ill. annak látszólagos teteje; ég²’ ❖ képzelj magadnak egy havast, mellynek bértze az égboltozatot láttatik megérni (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 221) | Az égboltozaton mindekkoráig fölmerült összes üstökös közől 200-nak ismerik pályáját (1858 Vasárnapi Újság CD56) | oszladozni kezdettek a sötét fellegek a messze idegenben reám váró jövő égboltozatáról (1905 Vámbéry Ármin 8507003, 115) | [az izlandi Hekla 1845-ös kitörésekor] a kilövellt vulkáni por és hamu Németország égboltozatát is elsötétítette (1999 Természet Világa CD50).

2. ’éggömb mint Föld középpontból szemlélt, gömb alakúnak képzelt v. egyszerűsítve ilyennek tekintett világmindenség’ ❖ az ég-ſzinnek, az egyenl hoſſzúságú súgárok’ leg-végs határozatja miatt gömbölyegséget mutató bels boritékja, eget, üreget, ég-boltozatot képez (1788 Pálóczi Horváth Ádám C1505, 415) | Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása (1882 Magyar írók élete CD27) | A primitívek azon a szón, amit a helyszíni megfigyelők az „ég” szóval fordítanak, az égboltozat szerintük szilárd és zárt gömbjét értették (1974 Láng János 1089002, 193) | Már az 1904–5. évi tanterv előírta a csillagos égboltozat leírásának […] tanítását (1998 Természet Világa CD50).

J: égbolt.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

égboltozat főnév 3A2 (vál)
1. (átv is)
a föld felett, a magasban elhelyezkedő, boltozatosnak, kupola formájúnak látszó térség, ill. annak látszólagos teteje; ég²
képzelj magadnak egy havast, mellynek bértze az égboltozatot láttatik megérni
(1796 Kisfaludy Sándor)
Az égboltozaton mindekkoráig fölmerült összes üstökös közől 200-nak ismerik pályáját
(1858 Vasárnapi Újság)
oszladozni kezdettek a sötét fellegek a messze idegenben reám váró jövő égboltozatáról
(1905 Vámbéry Ármin)
[az izlandi Hekla 1845-ös kitörésekor] a kilövellt vulkáni por és hamu Németország égboltozatát is elsötétítette
(1999 Természet Világa)
2.
éggömb mint Föld középpontból szemlélt, gömb alakúnak képzelt v. egyszerűsítve ilyennek tekintett világmindenség
az ég-ſzinnek, az egyenl hoſſzúságú súgárok’ leg-végs határozatja miatt gömbölyegséget mutató bels boritékja, eget, üreget, ég-boltozatot képez
(1788 Pálóczi Horváth Ádám)
Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása
(1882 Magyar írók élete)
A primitívek azon a szón, amit a helyszíni megfigyelők az „ég” szóval fordítanak, az égboltozat szerintük szilárd és zárt gömbjét értették
(1974 Láng János)
Már az 1904–5. évi tanterv előírta a csillagos égboltozat leírásának […] tanítását
(1998 Természet Világa)
J: égbolt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások