egészség fn 3B8 

1. (átv is) ’〈élő szervezetre vonatkoztatva, a betegséggel, kóros állapottal szemben:〉 az életműködés zavartalansága, a szervezet, ill. vmely szerv testi v. lelki betegségektől, zavaroktól mentes állapota’ ❖ A’ néphez valo tudósitás Miképpen kellyen a’ maga egéſſégere [!] vigyázni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)(2r]) | [egy francia gazda a gyümölcsfáit] így hozta vissza az életre és egésségbe (1835 Némethy József 8333011, 73) | az egész test egészségétől minden egyes tagjának egészsége függ (1893 PallasLex. CD02) | [bízom] a magyar nyelv életerejében és egészségében (1933 Schöpflin Aladár CD10) | a szesz ellensége a test és a lélek egészségének (1942 Bánlaky József CD16) | ittak az új püspök egészségére (1959 Szentkuthy Miklós 9664005, 85) | sokat tehetünk szívünk egészségéért (1998 Magyar Hírlap CD09) | [az ókori rómaiaknál] az állatok egészsége és a nyáj gyarapodása […] az istenek jóindulatától és segítségétől is függött (2000 Hegyi György CD17).

1a. (rendsz. jelzővel) ’általában a szervezet működésével kapcs. testi v. lelki állapot, vkinek a hogyléte’ ❖ ſok ſzemélyeket látunk, kik trhet egéſſégben vagynak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 88) | a’ fürdő a’ beteg leánykának nagyon használ; szemlátomást javúlt egészsége (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 102) | törékeny egészsége miatt nem mert hivatalt vállalni (1955 Déry Tibor 2051030, 10) | A magyarok lelki egészsége rosszabb, mint a nyugat-európai országok polgáraié (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈Udvariassági kifejezésekben.〉’

2a. ’〈(jókívánságként) köszönési formákban〉’ ❖ Légy jó egéſségben, ſzerelmes édes Tárſam! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 38) | Élj egésséggel (1837 Péczely József 8359004, 59) | Alazatos szolgaja ides, kedves nagytiszteletü urnak! Hogy mint szolgal egiszsige! (1869 Jókai Mór CD18) | Pengő Kovács: (bekopog s belép): Jó napot, jó egíssíget (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 93) | Erőt, egészséget, őrmester úr (1945 Háy Gyula 9232001, 57) | Kocsis Sándorné vagyok, Debrecenből jöttem, jó egészséget kívánok! (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. (birt. szjeles alakban, -re raggal, msz-szerűen is) ’〈tüsszentéskor jobbulás kívánására〉’ ❖ mondá: „Kedves egészségire!” midőn a tekintetes ur prüsszentett (1843 Nagy Ignác C3244, 83) | – Egészségedre, parányim! – szólt Solom a prüszkölőnek nevetve (1886 Jókai Mór CD18) | tüsszentsen csak kedvére, és váljék egészségére (1909 Krúdy Gyula CD54) | minden reggel, amikor bejön a hivatalba, tüsszentőport szór a főnök asztalára, hogy minél többször mondhassa neki: egészségére! (1989 A személyi kultusz humora 1016017, 28).

2c. (birt. szjeles alakban, -re v. -vel raggal, msz-szerűen is) ’〈jókívánságként étel v. ital elfogyasztása előtt v. után, ill. ritk. vmely használati tárgynak az átadásakor〉’ ❖ adja Iſten kedves, állandó, jó egéſségére, kedves italára Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 272) | Pénzen vevém e pár sarut; egészséggel viseljed (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 60) | fogyaszszák el jó egészséggel! (1895 Karikó János 8223002, 24) | Nagyon finom volt, angyalom. Köszönöm […]. – Egészségünkre (1943 Füsi József 9160001, 81) | Dohányzik? Bolgár exportcigaretta. Váljék egészségére (1981 Dénes Tibor 9812003, 193).

3. (rég) ’koccintáskor, köszöntéskor mondott jókívánság kíséretében ivott ital’ ❖ Ivott mindenféle verses egésséget (1788 Gvadányi József C1936, 130) | Ezen [ti. a szabadkőművesek gyűlésein ivott] egéſzségek […] ſzint olly tzeremóniával ivódnak valamint a’ Katonáknál ſzokás (1791 Sándor István 7287058, 115) | vendégid örömben uszva egészségeket isznak (1834 Kovács Pál² C2770, 16) | Halottakért nem szoktunk egészséget inni (1853 Jósika Miklós C2419, 106).

4. (rendsz. birtokszóként) ’az a tulajdonság, állapot, hogy vmi egész, teljes, ill. vminek ilyen volta’ ❖ ugyan azon könyvet […] az  tsak nem tellyes egéſzſégében meg-találtam (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 161) | A’ szép musikai költőnek szükség mindenek előtt: […] 4) Mindennemű hangzatoknak tiszta világosságat, öszvezengést ’s egy egészséget szerezzen (1838 Fejér György 8140003, 20) | a nemkatolikus zsenik […] éppen zsenivoltuk miatt, művészi egész-ségükön keresztül jutottak el a legnagyobbig (1935 Sík Sándor 9598009, 16) | Az emberi élet egészsége (1990 Fenyő István CD53) | A pszichiáter megpróbálja a testi-lelki-környezeti összefüggéseket egész-ségükben szemlélni (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. (ritk) ’vminek a teljes, osztatlan, minden részével együtt vett egésze’ ❖ a’ Frantzia Koloniák is a’ Frantzia respublikának egéſzségéhez tartozó réſzek (1795 Magyar Kurír C0328, 260) | Vándor [a karjában levő, alvó gyermekhez]. Nyugalmad édes! Egészség, égi, vesz körűl, S mi békén alszol! (1835 Bajza József ford.–Goethe C0724, 169) | [Petőfi] forradalmisága egy roppant egészség szükségszerű, logikus kinyujtózkodása (1919 Szabó Dezső 9623019, 94) | A mikrohullámú energia az elektromágneses tér és a benne bonyolult mozgást végző elektronok kölcsönhatására jön létre a vele szinte egyetlen egészséget alkotó üreg-rezonátorokban (1996 Természet Világa CD50).

Ö: köz~.

ÖE: ~károsító, ~megőrző, ~nevelés, ~őr, ~politika, ~rontó, ~tudomány, ~védő.

Sz: egészségű.

Vö. CzF. ~, egészséggel; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egész; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.