égvilág fn 3A

1. (irod, túlzó is) ’mindenség, a(z egész) világ’ ❖ Vörös a hold, őszi égen, Bujdosom a bús fenyéren, Kopasz pusztán, tarlott nádon, Egyedül az égvilágon (1925 Juhász Gyula¹ CD01) | az égvilág minden jelzője közül legbiztosabban azt tudom magamról, hogy dunántúli vagyok (1934 Budapesti Hírlap dec. 25. C4722, 44) | Ezzel eljutottunk a filozófiai magasságokig (vagy mélységekig) is. Amennyiben a teljesség így határoztatik meg: égvilág (2003 Népszava aug. 23. C7466, 7).

2. (-n raggal hsz-szerűen) ’〈ált nm és nm-i hsz, ill. tagadó v. korlátozó szerkezet nyomatékosítására〉’ ❖ semmi az égvilágon nem érdekelte többé (1919 Földi Mihály ford.–Dosztojevszkij CD10) | [a jeges rétet] magántulajdonomnak éreztem, vagy legalább bérletemnek, a téltől. Igaz az ég-világon csak én használtam (1940 Illyés Gyula CD10) | nem tud mást csinálni az égvilágon, kurta szárú kis cseréppipát veszen elő (1962 Szabó Pál² 9631001, 140) | Az égvilágon miféle jelentősége lehet annak, hogy ő hova áll (1965 Dobozy Imre 9110002, 61) | a makrogazdasági elemzésekhez az égvilágon egyetlen olyan adatra nincs szükség, amely megsértené vagy átlépné a banktitkot (1991 Országgyűlési Napló CD62) | egy fiatalember, Salvatore Giuliano szembeszáll az égvilágon mindenkivel (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (-ért raggal, hsz-szerűen) ’semmiképpen, semmi esetre sem’ ❖ Fa… jó, pattogó tüzű, izzó parazsú fa… – motyogott már a hóban fekve és el nem engedte volna többet az ég-világért (1931 Szabó Pál² CD10) | az égvilágért oda nem nézett volna (1939 Budapesti Hírlap márc. 21. C4727, 3) | az égvilágért sem kell komolyan venni (1972 Népszava ápr. 16. C7437, 7).

égvilág ❖ főnév ◦ 3A ◦
permalink
1. (irod, túlzó is)
mindenség, a(z egész) világ
Vörös a hold, őszi égen, Bujdosom a bús fenyéren, Kopasz pusztán, tarlott nádon, Egyedül az égvilágon
(1925 Juhász Gyula¹)
az égvilág minden jelzője közül legbiztosabban azt tudom magamról, hogy dunántúli vagyok
(1934 Budapesti Hírlap dec. 25.)
Ezzel eljutottunk a filozófiai magasságokig (vagy mélységekig) is. Amennyiben a teljesség így határoztatik meg: égvilág
(2003 Népszava aug. 23.)
2. (-n raggal hsz-szerűen)
〈ált nm és nm-i hsz, ill. tagadó v. korlátozó szerkezet nyomatékosítására〉
semmi az égvilágon nem érdekelte többé
(1919 Földi Mihály ford.–Dosztojevszkij)
[a jeges rétet] magántulajdonomnak éreztem, vagy legalább bérletemnek, a téltől. Igaz az ég-világon csak én használtam
(1940 Illyés Gyula)
nem tud mást csinálni az égvilágon, kurta szárú kis cseréppipát veszen elő
(1962 Szabó Pál²)
Az égvilágon miféle jelentősége lehet annak, hogy ő hova áll
(1965 Dobozy Imre)
a makrogazdasági elemzésekhez az égvilágon egyetlen olyan adatra nincs szükség, amely megsértené vagy átlépné a banktitkot
(1991 Országgyűlési Napló)
egy fiatalember, Salvatore Giuliano szembeszáll az égvilágon mindenkivel
(1995 Magyar Hírlap)
3. (-ért raggal, hsz-szerűen)
semmiképpen, semmi esetre sem
Fa… jó, pattogó tüzű, izzó parazsú fa… – motyogott már a hóban fekve és el nem engedte volna többet az ég-világért
(1931 Szabó Pál²)
az égvilágért oda nem nézett volna
(1939 Budapesti Hírlap márc. 21.)
az égvilágért sem kell komolyan venni
(1972 Népszava ápr. 16.)

Beállítások