égtáj fn 2A

1. (kissé rég) ’a látható égbolt vmely része, területe (mint viszonyítási pont a négy alapirány meghatározásához a Nap látszólagos mozgása alapján)’ ❖ regio coeli, égtáj (1833 Fogarasi János C5307, 8) | Vastag felhőfátyol takará az egész keleti, déli és nyugoti eget, csak az északi és északnyugati volt derült és tiszta, ezen égtáj csillagai szebben ragyogtak mint valaha (1846 Hetilap CD61) | Antarktikus (gör.), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti (1893 PallasLex. CD02) | [a szobrok szeme] üresen mered a messzeségbe. Arra az égtájra, amely alatt születtek és amely legkedvesebb emlékeiket őrzi (1916 Elek Artúr CD10) | a keleti égtájon Venus az alkonyati égen látszik napnyugta után, mint esti csillag, v. a keleti égtájon napkelte előtt, mint hajnalcsillag (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 20).

1a. ’a Föld pólusai és forgásiránya által meghatározott négy fő tájékozódási irány egyike, ill. vmelyik ilyen irányban levő hely (mint viszonyítási pont); világtáj’ ❖ keblünkben örökre rendithetlenül él […] egy vezérelv, melly mint a’ mágnestű változhatlanul örökké egy égtájra mutat (1841 Pesti Hírlap CD61) | a telep dőlésiránya […] azon égtáj által jelöltetik meg, mely felé az irányozva van (1865 Zsigmondy Vilmos 8542001, 3) | konyhát, kamrát célszerű hűvösebb égtáj felé fordítani (a kamrát kifejezetten északra) (1997 Lakáskultúra CD39) | a világ négy égtáján dolgoztam már. Dél-Afrikában, Ázsiában és Londonban is töltöttem be vezető állásokat (2002 Magyar Hírlap CD09) | vegyük csak elő bátran a karóránkat. Helyezkedjünk úgy, hogy a kismutató hegye a nap felé nézzen, s ekkor, mondta apácska épp hogy csak hallhatóan, pontosan a kismutató és a nap által bezárt szög felezővonalával fog egybeesni a déli égtáj (2008 Szvoren Edina 3151002, 314).

1b. (rendsz. jelzővel) ’vmilyen jellegzetességgel bíró, a többitől elkülönülő hely, tájék, vidék’ ❖ Idegen égtájakon kellett a hőséget és fáradságot, éhséget és szomjúságot szenvednem (1812 Katona József ford. 8226006, 592) | [a nemzet egyik] része más égtájban keresvén szerencsét, a Lengyellel, Törökkel lépett frigyre (1858 Széchenyi István CD1501) | Sajnáltam regényesen csillogó, távoli égtájakat sejtető, idegen szavainkat (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 202) | az egyik országban előállított árut hajóra vagy repülőgépre teszik, és elszállítják más égtájakra (1995 Figyelő CD2601).

2. (rendsz. jelzővel) (ritk) ’éghajlati öv(ezet), égöv’ ❖ a’ Grönlandusok, Lappok ée. mint az Állatok és Növevények is a’ hideg égtájon kitsinyek, törpék (1799 Főldi János 7112014, 16) | az emberi alak a különböző égtájak szerint változván (1833 Berzsenyi Dániel C1072, 267) | A mérsékelt égtájak alatt is nagy számmal [élnek gémfélék] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Akinek nem adatik meg, hogy élvezze a gyógyító fénysugarakat, marad a legősibb gyógymód: irány a melegebb égtáj (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, ritk) ’vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége; éghajlat, klíma’ ❖ más Országoknak más a’ Climája, vagy-is Égtája (1794 Handerla György C2013, 4).

Fr: négy.

Vö. CzF. égtáj · égtájék; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

égtáj főnév 2A
1. (kissé rég)
a látható égbolt vmely része, területe (mint viszonyítási pont a négy alapirány meghatározásához a Nap látszólagos mozgása alapján)
regio coeli, égtáj
(1833 Fogarasi János)
Vastag felhőfátyol takará az egész keleti, déli és nyugoti eget, csak az északi és északnyugati volt derült és tiszta, ezen égtáj csillagai szebben ragyogtak mint valaha
(1846 Hetilap)
Antarktikus (gör.görög), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti
(1893 PallasLex.)
[a szobrok szeme] üresen mered a messzeségbe. Arra az égtájra, amely alatt születtek és amely legkedvesebb emlékeiket őrzi
(1916 Elek Artúr)
a keleti égtájon Venus az alkonyati égen látszik napnyugta után, mint esti csillag, v.vagy a keleti égtájon napkelte előtt, mint hajnalcsillag
(1930 TolnaiÚjLex.)
1a.
a Föld pólusai és forgásiránya által meghatározott négy fő tájékozódási irány egyike, ill. vmelyik ilyen irányban levő hely (mint viszonyítási pont); világtáj
keblünkben örökre rendithetlenül él […] egy vezérelv, melly mint a’ mágnestű változhatlanul örökké egy égtájra mutat
(1841 Pesti Hírlap)
a telep dőlésiránya […] azon égtáj által jelöltetik meg, mely felé az irányozva van
(1865 Zsigmondy Vilmos)
konyhát, kamrát célszerű hűvösebb égtáj felé fordítani (a kamrát kifejezetten északra)
(1997 Lakáskultúra)
a világ négy égtáján dolgoztam már. Dél-Afrikában, Ázsiában és Londonban is töltöttem be vezető állásokat
(2002 Magyar Hírlap)
vegyük csak elő bátran a karóránkat. Helyezkedjünk úgy, hogy a kismutató hegye a nap felé nézzen, s ekkor, mondta apácska épp hogy csak hallhatóan, pontosan a kismutató és a nap által bezárt szög felezővonalával fog egybeesni a déli égtáj
(2008 Szvoren Edina)
1b. (rendsz. jelzővel)
vmilyen jellegzetességgel bíró, a többitől elkülönülő hely, tájék, vidék
Idegen égtájakon kellett a hőséget és fáradságot, éhséget és szomjúságot szenvednem
(1812 Katona József ford.)
[a nemzet egyik] része más égtájban keresvén szerencsét, a Lengyellel, Törökkel lépett frigyre
(1858 Széchenyi István)
Sajnáltam regényesen csillogó, távoli égtájakat sejtető, idegen szavainkat
(1933 Kosztolányi Dezső)
az egyik országban előállított árut hajóra vagy repülőgépre teszik, és elszállítják más égtájakra
(1995 Figyelő)
2. (rendsz. jelzővel) (ritk)
éghajlati öv(ezet), égöv
a’ Grönlandusok, Lappok ée.és egyebek mint az Állatok és Növevények is a’ hideg égtájon kitsinyek, törpék
(1799 Főldi János)
az emberi alak a különböző égtájak szerint változván
(1833 Berzsenyi Dániel)
A mérsékelt égtájak alatt is nagy számmal [élnek gémfélék]
(1933 Az állatok világa ford.)
Akinek nem adatik meg, hogy élvezze a gyógyító fénysugarakat, marad a legősibb gyógymód: irány a melegebb égtáj
(1998 Magyar Hírlap)
3. (rég, ritk)
vmely (nagyobb) földrajzi egység jellemző időjárási viszonyainak összessége; éghajlat, klíma
más Országoknak más a’ Climája, vagy-is Égtája
(1794 Handerla György)
Fr: négy
Vö. CzF. égtáj · égtájék; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások