egybehangol ts ige 1a

1. (ritk, átv is) ’〈több hangszert, ill. hangszeren pl. húrokat〉 egymáshoz hangol’ ❖ Mint a lantnak egybehangolt húrjain Játszva zeng a kéj, és játszva zeng a kín (1851 Garay János C1813, 71) | horkolásuk összhangzóbb lőn, mintha egybehangolták volna torkaikat (1852 Jósika Miklós C2395, 113).

2. ’〈vmely több változatot mutató dolgot〉 egységessé tesz, ill. 〈ugyanolyan jellegű dolgokat〉 összhangba hoz’ ❖ ösztönszerű ízlésességgel egybehangolt színekkel (1910 Tóth Árpád CD10) | Melegen izzó mély színek, erőteljes struktúrájú vonalak nemesen egybehangolt ritmusa lüktet Márffy Ödön tájképeiben (1913 Bálint Aladár CD10) | igen sokszor még az sem sikerült a verselőknek, hogy a szótagszámot megőrizzék és a sorok végeit egybehangolják (1930 Pintér Jenő CD44) | Egyes minták szélét hármas öltéssorok s ezekhez fűzött gépöltéses kacsok lazítják. Legtöbbjük felületét egybehangolja, szinte egyenletessé teszi a mértani rendben föléjük varrt arany islógdísz (1981 NéprajziLex. CD47).

2a. ’〈két v. több dolgot, tevékenységet stb., es. több személyt, ill. vmivel vmit〉 egymást kiegészítővé, segítővé tesz, egymáshoz, ill. hozzáigazít’ ❖ Magyaros versformáiban nem tudta zavartalan költőiséggel egybehangolni mondanivalóit és rímelését (1932 Pintér Jenő CD44) | [a rendező] egybehangolja a szinészeket (1948 Szabad Nép márc. 24. C4871, 4) | A bőr és testünk többi szerveinek egybehangolt működését három úthálózat biztosítja: a vérerek, a nyirokerek és az idegpályák (1986 Az emberi test 1114003, 979) | létrehozzák a parlamenti irányító tanácsot is, amely egybehangolja a parlamenti csoportok tevékenységét a kormányéval (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egybehangol ❖ tárgyas ige ◦ 1a ◦
permalink
1. (ritk, átv is)
〈több hangszert, ill. hangszeren pl. húrokat〉 egymáshoz hangol
Mint a lantnak egybehangolt húrjain Játszva zeng a kéj, és játszva zeng a kín
(1851 Garay János)
horkolásuk összhangzóbb lőn, mintha egybehangolták volna torkaikat
(1852 Jósika Miklós)
2.
〈vmely több változatot mutató dolgot〉 egységessé tesz, ill. 〈ugyanolyan jellegű dolgokat〉 összhangba hoz
ösztönszerű ízlésességgel egybehangolt színekkel
(1910 Tóth Árpád)
Melegen izzó mély színek, erőteljes struktúrájú vonalak nemesen egybehangolt ritmusa lüktet Márffy Ödön tájképeiben
(1913 Bálint Aladár)
igen sokszor még az sem sikerült a verselőknek, hogy a szótagszámot megőrizzék és a sorok végeit egybehangolják
(1930 Pintér Jenő)
Egyes minták szélét hármas öltéssorok s ezekhez fűzött gépöltéses kacsok lazítják. Legtöbbjük felületét egybehangolja, szinte egyenletessé teszi a mértani rendben föléjük varrt arany islógdísz
(1981 NéprajziLex.)
2a.
〈két v. több dolgot, tevékenységet stb., es. több személyt, ill. vmivel vmit〉 egymást kiegészítővé, segítővé tesz, egymáshoz, ill. hozzáigazít
Magyaros versformáiban nem tudta zavartalan költőiséggel egybehangolni mondanivalóit és rímelését
(1932 Pintér Jenő)
[a rendező] egybehangolja a szinészeket
(1948 Szabad Nép márc. 24.)
A bőr és testünk többi szerveinek egybehangolt működését három úthálózat biztosítja: a vérerek, a nyirokerek és az idegpályák
(1986 Az emberi test)
létrehozzák a parlamenti irányító tanácsot is, amely egybehangolja a parlamenti csoportok tevékenységét a kormányéval
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások