egybeírás fn 4A

1. ’az egybeír igével kifejezett cselekvés, tevékenység’ ❖ Ugy az általános mint a részletes lustráknál mindig falunkénti egybeirás történt (1871 Orbán Balázs CD22).

2. ’〈rendsz. a különírással szemben:〉 az az eljárás, hogy bizonyos szavakat, nyelvi elemeket (a helyesírási szabálynak megfelelően) egybeírnak, ill. ennek eredményeként egybeírt szó, nyelvi elem’ ❖ [Simonyi Zsigmondnak az 1891-ben az Akadémia elé terjesztett javaslatai között volt] az aki, ami stb. névmások egybeírása (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 248) | Ebben a törvényben is vannak hibák. Rögtön az első oldalon van egy egybeírás, amit külön kellene írni (1995 Országgyűlési Napló CD62) | a különírás és egybeírás szabályait az összetételek és szószerkezetek közötti nyelvtani különbségtétel határozza meg (2005 Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila 3201002, 19).

3. (rég, ritk) ’vmilyen szempont szerint összegyűjtött adatok jegyzéke’ ❖ Ezen egybeirásokat vagy hadi lajstromokat lustrális könyveknek nevezik (1871 Orbán Balázs CD22).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egybeírás főnév 4A
1.
az egybeír igével kifejezett cselekvés, tevékenység
Ugy az általános mint a részletes lustráknál mindig falunkénti egybeirás történt
(1871 Orbán Balázs)
2.
〈rendsz. a különírással szemben:〉 az az eljárás, hogy bizonyos szavakat, nyelvi elemeket (a helyesírási szabálynak megfelelően) egybeírnak, ill. ennek eredményeként egybeírt szó, nyelvi elem
[Simonyi Zsigmondnak az 1891-ben az Akadémia elé terjesztett javaslatai között volt] az aki, ami stb.és a többi névmások egybeírása
(1927 TolnaiÚjLex.)
Ebben a törvényben is vannak hibák. Rögtön az első oldalon van egy egybeírás, amit külön kellene írni
(1995 Országgyűlési Napló)
a különírás és egybeírás szabályait az összetételek és szószerkezetek közötti nyelvtani különbségtétel határozza meg
(2005 Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila)
3. (rég, ritk)
vmilyen szempont szerint összegyűjtött adatok jegyzéke
Ezen egybeirásokat vagy hadi lajstromokat lustrális könyveknek nevezik
(1871 Orbán Balázs)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások