egydimenziós mn 12A7
1. (Tud) ’egyetlen (térbeli) kiterjedéssel rendelkező 〈dolog〉, ill. ilyen dologgal kapcs., arra vonatk.’ ❖ Létezik egy egydimenziós és részeinek elhelyezésében identikus, folytonos rendszere a pontoknak (az egyenes vonal), amelyet két pontja meghatároz (1893 PallasLex. CD02) | az idő egydimenziós, holott a térnek 3 dimenziója van (hosszúság, szélesség és magasság) (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 109) | egydimenziós ábrázolás (1929 Rabinovszky Máriusz CD10) | 1995-ben a pentiumos processzor még csak egydimenziós látásmódot tett lehetővé, 1996-ban már két dimenzióban lehetett érzékelni a képeket (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az egyenes szakasznak] az egyenesen, tehát az egydimenziós térben vett „mértéke”, ami a szakasz hosszát jelenti, pozitív (2001 Természet Világa CD50).
2. (sajtó v. vál) ’Egysíkú, egyoldalú.’
2a. ’egyetlen szempontot figyelembe vevő, egyetlen tényezőre, mozzanatra korlátozódó 〈dolog〉’ ❖ ha nem lépünk túl a gyakorlatban ma is élő „egydimenziós” elemzési módon, ha megmaradunk a mondatrészek puszta megnevezésénél a mondatelemzés alkalmával, csak formális marad az elemzés (1974 Plaszkony László C6025, 196) | egydimenziós politikának (1983 Népszava jan. 22. C7448, 2) | [az Egészségügyi Világszervezetnek az egészségre vonatkozó definíciója] nem egydimenziósan, nemcsak biológiailag ragadja meg az egészséget, hanem annak társadalmi és pszichikai jellemzőire is utal (1991 Országgyűlési Napló CD62) | egydimenziós viszony fűzi össze őket [ti. a Trainspotting című film szereplőit]: a heroinnal fenntartott szoros kapcsolatuk (1996 Magyar Hírlap CD09) | Sólyom László működése nyomán az elnöki funkciót komolyan vevő polgárok számára világossá válhatott, hogy itt nem egy egydimenziós elnöki szerepről van szó (2010 Népszava aug. 7. C7473, melléklet [1]).
2b. ’olyan 〈személy〉, akinek az érdeklődése, ismeretei, ill. tevékenysége stb. egy szűk területre korlátozódik’ ❖ Tele van a politikánk egydimenziós emberekkel, holott többdimenziós gondolkodókra lenne szükség (1989 Népszava ápr. 25. C7454, 3) | a képernyőt ellepő „egydimenziós” alakok (az intim betétet használó nők, a mobiltelefont szorongató menedzserek, a dezodorral élő sportolók stb.) bizonyos értelemben az alternatív identitás példáját kínálják (1996 Magyar Hírlap CD09).