egyediség fn 3B8
1. ’vmire, es. vkire jellemző, azt más(ok)tól megkülönböztető, sajátos tulajdonság(ok összessége, együttese)’ ❖ sok függ a’ tanitó’ egyediségétől (1840 Figyelmező C0154, 300) | Oly tantervet óhajtunk mely viszonyainkhoz s az európai műveltséghez legyen mérve, mely egyediségünknek megfeleljen, de a külföldtől el ne szigeteljen (1868 Greguss Gyula 8164001, 95) | [a költségek alakulásában] a vállalati egyediségek (a gyár nagysága, a gyáregységek száma, méretei, földrajzi elhelyezkedése, a gyártmányösszetétel stb.) meghatározó szerepet játszanak (1965 Népszava szept. 10. C4829, 2) | [Az egyedet] szervezeti, működési és viselkedési jellegzetességeinek csak rá jellemző együttese (egyediség) különíti el más egyedektől; az ember esetében ezt egyéniségnek nevezik (1998 MagyarNagyLex. C5820, 51).
1a. (kissé rég) ’vmi v. vki mint bizonyos (különleges) egyedi tulajdonságok hordozója’ ❖ [Petz Leopold] jelesebb egyediség volt, hogysem róla hallgathatnánk (1840 Figyelmező C0154, 735) | valóban kitünő egyediségeknek legjobb iskolája a viszontagságos élet (1864 Eötvös József C1603, 102) | [Morvaország] éjszaki és déli részének nyelvjárásai […] két egymástól élesen elválasztott nyelvterület egyediségeinek mutatkoznak (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Egyén, egyéniség, egyediség, egyed (lat. individuum) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 181).
2. (rendsz. birtokszóként) ’az a tulajdonság, hogy vmi v. vki minden(ki) mástól különböző, egyedi, ill. vminek, vkinek ilyen volta, jellege’ ❖ [Herder már korai műveiben] eredetiséget, egyediséget, nemzeti jelleget követel a költőktől s ellenzi a külföld szolgai utánzását (1895 PallasLex. CD02) | Kell, hogy megérezzük rajtuk [ti. a regény szereplőin] az egyediséget, hogy nemcsak típusok, de húsból-vérből való egyének (1917 Dóczy Jenő CD10) | Stílus- és szemléletbeli egyedisége miatt kétséges a szöveg népi eredete (1979 NéprajziLex. CD47) | a törvény nyilvánítsa ki az emberi személyiség egyediségét, megismételhetetlenségét (1992 Országgyűlési Napló CD62).
Vö. CzF.