egyeles (15B2) l. elegyes
elegyes mn 15B2 egyeles (rég, nyj) , egyveles (rég)
1. ’olyan 〈anyag〉, amely különböző anyagok keveredésével, elegyedésével jött létre, ill. amelybe vmely anyag bele van kever(ed)ve’ ❖ róſa etzettel elegyes fris vizben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 165) | Termés timsó találtatik, de igen kevés Magyar Orſzagott; fldes pedig a’ Torjai büdös hegyen, puha agyaggal elegyesen (1809 Gergelyffi András 8569001, 141) | a kolostor tömjénfüsttel, konyhai gőzzel elegyes nehéz szaga (1894 Papp Dániel 8354002, 119) | széntörmelékkel elegyes por (1923 Babits Mihály 9014131, 243) | [Kalotaszegen] a tiszta kendervászon mellett igen kedvelik az egyelesnek mondott pamuttal kevert, valamint a tiszta pamutvásznakat is (1979 NéprajziLex. CD47).
2. ’különböző elemekből v. csoportokból felépülő, összetevődő, vegyes 〈csoport, képződmény stb.〉’ ❖ elöl-járó ſeregeknek elegyeſeknek kell lenniek. Példának-okáért 2000. Huſzárok. 1500 Dragonyoſok (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 48) | Kuttenberg egy nagy Város egy Hegy oldalon, az Épületek bene igen egyvelesek a szépek a rútakkal, a jók a roszakkal (1790 Kazinczy László C2555, 129) | ha elegyes virág van a’ fánn, már akkor nints kéttség a’ mag termékenységében (1805 Pethe Ferenc 8364019, 584) | tiszta és elegyes tölgyerdők (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Politonov, Sisku, Somov, Bielenicky, Bakula és az orosz művészet egyéb java alakjainak remekei [voltak a teremben]. Velük elegyesen egész sereg francia festő munkája (1931 Adorján Andor CD10) | hidrokultúrákkal elegyes száraz-gazdaság (1997 Hoffmann Tamás CD58).
2a. ’ilyen csoport által végzett 〈tevékenység〉, ill. ilyen csoportra v. vegyes összetételű képződményre, helyre stb. jellemző, vele kapcs. 〈állapot, folyamat stb.〉’ ❖ minden rendbeli papok elegyesleg (1779 Rettegi György 7282005, 406) | Az elegyes házaſſágokból ſzületett, vagy ſzületénd magzatok, ha az Attyok Katholikus: annak vallását köveſſék (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 790) | elegyes ülés nyitá meg a hallgatást s felolvastatott a királyi feddő-irat (1839 Vachott Sándor 8499031, 66) | [vonuláskor a hím és tojó erdei pintyek] külön-külön utaznak, ritkán elegyesen (1899 Chernel István CD34) | közép-kori fürdőházak, a melyekben férfiak s nők elegyesen zeneszó és játék mellett mulattak és szórakoztak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a király a balonyi harangozók földjét az azzal elegyesen fekvő 40 hold várfölddel [gyarapította 1284-ben] (1994 Solymosi László CD58).
3. ’olyan 〈jelenség, érzés, tulajdonság〉, amelybe vmely más, hasonló kategóriájú dolog keveredik, vegyül, ill. amely többféle elem, tényező keveredésével, összevegyülésével jön létre’ ❖ [a harangláb] virága kék és piros, egyveles ſzinü (1775 Csapó József 7062001, 57) | Ha a’ trttszám eltt nints egész szám, úgy tiszta, p. o. ½: de ha egész szám-is van eltte, úgy elegyes (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 75) | Az öſzve elegyedett gyengeségben (in debilitate mixta) az orvoslás-is elegyes (1801 Rácz Sámuel ford. 7278017, 172) | Képzelhetni a megriadt gyermekeknek rettegéssel elegyes örömét a hajszán (1882 Rákosi Jenő 8385011, 104) | Sikerük is elegyes volt, mert az elismerésbe sok kritika vegyült (1927 Elek Artúr CD10) | rendkívül elegyes és gazdag tartalmú elméleti és tapasztalati anyag [Balázs Sándor filozófus műve] (1996 Új Könyvek CD29).
Vö. CzF. egyeles, egyelesleg, egyveles, egyvelesleg, ~, elvegyes; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; SzT. ~, elegyesen, elegyesleg; ÚMTsz.