egyenértékes mn és fn 4B

I. mn (ritk)

’vmivel azonos (anyagi) értéket képviselő 〈dolog〉’ ❖ [Jules Laforgue a] tudattalanából fel-felrémlő ötlet-ködeinek egyenértékes kifejezését […] lelkiismeretesen valósítja meg (1938 Jékely Zoltán CD10) | a közhasznú foglalkoztatás a mi frakciónk álláspontja szerint nem egyenértékes a pusztán az utca felsöprésével megfogalmazható igen alacsony színvonalú munka végzésével (1999 Országgyűlési Napló CD62) | még ha annak [ti. a létesítendő plébániának] egy valóságos vagy egyenértékes jobbágytelket szakítottak is ki (2000 Béli Gábor ford. CD51).

II. fn

1. (Közg) ’olyan pénz v. áru, amely azáltal, hogy más áruval elcserélik, v. más áruval elcserélhető, az utóbbi értékének mérésére való’ ❖ [Nyugat-Európában] valós értékviszonyok vannak, és az általános egyenértékes szerepe nemcsak a fizetési forgalomban való kötelező elfogadást jelenti, hanem a kincsképzésnek is tényleges eszköze (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Minden idők legnagyobb pénzromlásának csak az új hazai egyenértékes bevezetésével sikerült megálljt parancsolni [1946-ban, a forint bevezetésekor] (1996 Figyelő CD2601) | [A pénz] árupénz (pl. arany) esetén általános egyenértékes, belső érték nélküli pénz (bankjegy, papírpénz, számlapénz) esetén gazdasági javakra szóló, társadalmilag elismert, idő- és térbeli korlátozás nélkül beváltható követelés (2002 MagyarNagyLex. C7363, 652).

2. (birtokszóként) (ritk, vál) ’vmely nem anyagi természetű dolog azonos értékű megfelelője’ ❖ Higgadtság, egyenértékese a józannak, a nyugodtnak, megfontoltnak, ellensúlyozottnak (1895 PallasLex. CD02) | [a fiatal írókat] a nyugati irodalmi formák magyar egyenértékeseinek megalkotására buzdították (1924 Schöpflin Aladár CD10).

3. (birtokszóként) ’vmely szó, kifejezés pontos (idegen) nyelvi megfelelője, ekvivalense’ ❖ Ma is él e szó [ti. a malkontentus] a magyar politikában, de inkább csak gúnyos értelemben, azokra alkalmazva, kik pártjuk kötelékében vannak ugyan még, de lényeges kérdésekben is többé-kevésbbé elhajlanak annak egyetemes irányától. A nemzetközi politikai műnyelvben körülbelül egyenértékese a frondeur (1896 PallasLex. CD02) | [a ’vár’ jelentésű civitas] a váras (hely) város-sá fejlődése folyamán lesz a német stat „Stadt” egyenértékese (1955 Mollay Károly CD52) | [az Ószövetség görög nyelvű fordítása] a kultusz egyenértékeseként mégis inkább a szakrális latreia kifejezést (8-szor), ill. a latreuein szót (kb. 90-szer) használja legtágabb értelmében (1989 HaagLex. ford. CD1208).

J: egyértékes.

Vö. ÉKsz.

egyenértékes melléknév és főnév 4B
I. melléknév (ritk)
vmivel azonos (anyagi) értéket képviselő 〈dolog〉
[Jules Laforgue a] tudattalanából fel-felrémlő ötlet-ködeinek egyenértékes kifejezését […] lelkiismeretesen valósítja meg
(1938 Jékely Zoltán)
a közhasznú foglalkoztatás a mi frakciónk álláspontja szerint nem egyenértékes a pusztán az utca felsöprésével megfogalmazható igen alacsony színvonalú munka végzésével
(1999 Országgyűlési Napló)
még ha annak [ti. a létesítendő plébániának] egy valóságos vagy egyenértékes jobbágytelket szakítottak is ki
(2000 Béli Gábor ford.)
II. főnév
1. (Közg)
olyan pénz v. áru, amely azáltal, hogy más áruval elcserélik, v. más áruval elcserélhető, az utóbbi értékének mérésére való
[Nyugat-Európában] valós értékviszonyok vannak, és az általános egyenértékes szerepe nemcsak a fizetési forgalomban való kötelező elfogadást jelenti, hanem a kincsképzésnek is tényleges eszköze
(1991 Országgyűlési Napló)
Minden idők legnagyobb pénzromlásának csak az új hazai egyenértékes bevezetésével sikerült megálljt parancsolni [1946-ban, a forint bevezetésekor]
(1996 Figyelő)
[A pénz] árupénz (pl.például arany) esetén általános egyenértékes, belső érték nélküli pénz (bankjegy, papírpénz, számlapénz) esetén gazdasági javakra szóló, társadalmilag elismert, idő- és térbeli korlátozás nélkül beváltható követelés
(2002 MagyarNagyLex.)
2. (birtokszóként) (ritk, vál)
vmely nem anyagi természetű dolog azonos értékű megfelelője
Higgadtság, egyenértékese a józannak, a nyugodtnak, megfontoltnak, ellensúlyozottnak
(1895 PallasLex.)
[a fiatal írókat] a nyugati irodalmi formák magyar egyenértékeseinek megalkotására buzdították
(1924 Schöpflin Aladár)
3. (birtokszóként)
vmely szó, kifejezés pontos (idegen) nyelvi megfelelője, ekvivalense
Ma is él e szó [ti. a malkontentus] a magyar politikában, de inkább csak gúnyos értelemben, azokra alkalmazva, kik pártjuk kötelékében vannak ugyan még, de lényeges kérdésekben is többé-kevésbbé elhajlanak annak egyetemes irányától. A nemzetközi politikai műnyelvben körülbelül egyenértékese a frondeur
(1896 PallasLex.)
[a ’vár’ jelentésű civitas] a váras (hely) város-sá fejlődése folyamán lesz a német stat „Stadt” egyenértékese
(1955 Mollay Károly)
[az Ószövetség görög nyelvű fordítása] a kultusz egyenértékeseként mégis inkább a szakrális latreia kifejezést (8-szor), ill.illetve a latreuein szót (kb.körülbelül 90-szer) használja legtágabb értelmében
(1989 HaagLex. ford.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások