egyenetlen mn 14B
1. ’olyan 〈felület, felszín〉, amelyen kisebb kiemelkedések, bemélyedések vannak, amely nem egyenletes, nem sima, ill. ilyen felületű 〈dolog〉 v. ilyen felületre jellemző 〈alak, forma〉’ ❖ fel puffadáſa haſának [ti. a betegének] nem kemény és egyenetlen (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 318) | [a konyhából] egy közép nagyságú szoba nyílik, egyenetlen fallal, még egyenetlenebb padozattal (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 237) | egyenetlen felszinü kő (1893 PallasLex. CD02) | [a megmerevedett homokhullámok] egyenetlen formájúak, mint a fölcsapó víztaraj (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720039, 47) | A koponyaűri felszínt a homloktekervények benyomatai […] teszik egyenetlenné (2005 Vígh Béla 3338003, 31).
1a. ’olyan 〈vonal v. hosszúkás, hosszanti irányú dolog〉, amelynek irányában kisebb eltérések, kiugrások vannak, amely nem egyenes (vonalú)’ ❖ egyenetlenül nött ſzarvokat [ti. a kosokét] tüzes fogóval, más alkalmatos helyre kell hajtani (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 178) | [a védfal] egyenetlen, mert nyugatra künnebb, keletre bennebb esik vonala (1873 Orbán Balázs CD22) | Régi egyenetlen tőke-sorok a szőlőhegyen (1999 Magyar néprajz CD47).
2. ’aránytalanul, nem egyenletesen eloszló, elhelyezkedő 〈dolog〉 v. arra jellemző 〈elhelyezkedés, állapot〉, ill. ilyen eloszlást, elhelyezkedést eredményező 〈folyamat, tevékenység〉’ ❖ nagyon egyenetlenűl osztotta vólna fel az Isten a’ maga napi munkáit (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 99) | a vér egyenetlen eloszlásából szármozó bajok (1830 Bugát Pál 8070005, 134) | A hótakaró néha nagyon egyenetlen […], a szél egyes helyeken nagymértékben felhalmozza az odahordott havat (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 8) | Ha a sütő egyenetlenül süt, akkor […] a sütés félidejében megfordítjuk a tepsit (1991 Frank Júlia CD19) | [ha] hátunkon a bőr egyenetlenül foltos, gombás fertőzésre gyanakodhatunk (2002 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég) ’két egyenlő részre maradék nélkül nem osztható 〈mennyiség〉’ ❖ Impar: Páratlan, egyenetlen, feletlen (1807 Ottlik Dániel C3374, 86) | számára nézve az egyenetlen tojatok alkalmatosabbak mint az egyenesek a’ hosszas kerek formára (1835 Némethy József 8333012, 102) | minden lovag egy hölgynek nyujtsa karját, – de lassan – a’ szám egyenetlen – egy lovagunk páratlan marad (1843 Bérczy Károly C7134, 54).
2b. ’〈mérhető dolgokra vonatkoztatva:〉 érték, mérték, ill. méret, nagyság szempontjából eltérő, egyenlőtlen’ ❖ Egyenetlen óldalú Három ſzegeletek (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 117) | két egyenetlen számnak leg-nagyobb közös mértékét fel-találhassuk (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 76) | a szántott föld felületén egyenetlen magasságu [taréjok] (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045002, 57) | [az utca] a rokkantak háza terét két egyenetlen részre osztja (1873 Rómer Flóris 8395002, 187) | [az ún. uakarik fogai közül] a felsők egyenetlenek, mert a két középső kétszer olyan hosszú és széles, mint a szélsők (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a jövedelmek] egyenetlenek lesznek, a szegények és az alsó középrétegek csak jelentős késéssel tudnak majd felzárkózni (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. ’ritmusában, ütemében, haladásában szabálytalan(ul), aránytalan (mértékben váltakozó) 〈folyamat, jelenség〉’ ❖ Midn az ér veréſek, mind az id kzben, mind a’ gyorſaſágban, mind erejekben egyenlk, akkor illyeneknek; külömben egyenetleneknek neveztettnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 23) | A’ lóhernek első termése igen egyenetlenűl érikmeg (1805 Pethe Ferenc 8364009, 744) | Van benne [ti. Vörösmartyban] tűz, erő, méltóság, szónoki hév, a mely csapongó és egyenetlen, de mindig áradó (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [emlékszem a sánta lány] cipőjének egyenetlen kopogására (1938 Dallos Sándor 9098002, 157) | a termelőerők fejlődése egyenetlen (2010 Tóth József 3323001, 57).
4. ’egymástól minőségileg eltérő elemekből álló, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, nem egyenletes 〈dolog〉’ ❖ kevés vártatva frantziául ſzólamlot-meg, kérdezvén egyenetlenül, ha be-akar-é valaki a’ Kertbe jönni? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 219) | a’ czár’ óriás, de egyenetlen miveltségü, és fejletlen társadalmi élettel biró államában (1843 Kemény Zsigmond 8235003, 89) | [Széchenyi] művei, bár telve vannak ékesszólással, egyenetlenek, szaggatottak (1884 Hazánk 8633001, 175) | Sipos Domokos könyve, Istenem, hol vagy?… egyenetlen értékü (1924 Benedek Marcell 9042004, 81) | [a Nyugat folyóirat] rendkívüli tájékozottsága kissé egyenetlen volt. Joyce-ról és Virginia Woolfról eleinte több érdemi méltatást közölt a Napkelet (2002 Szegedy-Maszák Mihály 3297001, 18).
4a. (vál) ’olyan 〈(alkotó)művész〉, akinek a teljesítménye, művészete, életműve minőségét, színvonalát tekintve nem egységes’ ❖ [Bulla János elbeszélése] határozott, bár egyenetlen tehetség műve (1893 PallasLex. CD02) | [Maria Orskának] még elhibázott alakításai is felejthetetlenek. Nagy sikerekben, nagy bukásokban elernyedt és fölvirágzott, egyenetlen volt (1930 Mohácsi Jenő CD10) | Florent Schmitt (1870.) nagytehetségű, de egyenetlen művész (1930 ZeneiLex. CD49) | Fonák dolog a zseniális, de fegyelmezetlen és egyenetlen alkotó [ti. Jókai Mór] fölé emelni a kiegyensúlyozott átlagírót [ti. Pálffy Albertet] (1965 Nagy Miklós CD53).
4b. (kissé rég, ritk) ’〈azonos kategóriájú dolgokra vonatkoztatva:〉 nem azonos, nem ugyanolyan, ill. vmilyen szempontból eltérő’ ❖ meg-visgálván a’ valláſoknak egyenetlen parantsolatit, és ſzokáſit, ſok állapotokra talált, mellyek gondolatja ſzerént a’ nagy Iſtennek nem tetſzhetnek (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 281) | az egymáshoz haſonlók [ti. az állatok] könnyen magok köztt meg-egyeznek, az egyenetlenek pedig tsak annyira egyeſek magok köztt, a’ mennyire azok egymáshoz haſonlitanak (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 31) | Az egyenetlen Születés, mintegy göröntsér mivet, Másként pepetsli, mázolja, minden mejjben a’ szivet (1821 Mátyási József 7221002, 66) | Ezek a „realisták”, „naturalisták” s később impresszionisták persze az egyes csoportokon belül is merőben különbözők, egyenetlenek s egymásnak ellentmondók (1927 Lengyel Géza CD10).
4c. (kissé rég) ’vkitől eltérő rangú, jogú stb., vkivel nem egyenlő 〈személy〉, ill. ilyen személyek közötti 〈kapcsolat〉’ ❖ Roſzſz az egyenetlen házasság (1776 Esopus meséi ford. C1641, [126]) | Az egyenetlenek között gyakorta veszedelmes a’ házasság (1793 Kovács Pál¹ C2763, 121) | ő szegény, Ella pedig gazdag, az egyenetlen frigyeken pedig nincsen áldás (1879 Vajkay Károly C4677, 92) | látszólag egyenetlen házasság ez, amit cikornyátlan paraszti nyelven így jellemeznek: kardos asszony – pipogya férj (1927 Szini Gyula CD10).
5. (rég, ritk) ’〈küzdő, versengő felekre vonatkoztatva:〉 eltérő, nem ugyanolyan képességekkel, erővel v. esélyekkel rendelkező’ ❖ lelkünk mélyéből utálunk minden harczot egyenetlen felek közt (1841 Pesti Hírlap CD61) | kell valami erős és összetartó birodalomnak e részen [ti. a keleti területeken] megjelenni, különben egyenetlen erők mérkőzésének egyenetlen felosztása lesz következése (1850 Pesti Napló 8658001, 1).
5a. (kissé rég) ’különböző erejű, képességű felek közötti, nem egyenlő esélyekkel vívott, egyenlőtlen 〈küzdelem〉’ ❖ Egyenetlen harcz ez [Akhilleusz ellen]: nints már meg [Troilusz] fegyvere (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 34) | a’ kézi mesterségek […] csak a’ magosan képzett értelmiség istápolása alatt küzdik a’ még igy is eléggé egyenetlen versenyt [a gyáriparral] (1844 Pesti Hírlap CD61) | Az I. hadtest dandárai hamarosan feladták az egyenetlen küzdelmet (1942 Bánlaky József CD16).
6. (rég) ’összeférhetetlen, veszekedős, viszálykodó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Az egyenetlenek közt szerezz békességet (1774 Kovács Ferenc¹ ford. C2758, 50) | nálam gondolat és nyelv, egyenetlen házaspárként, többnyire küzdésben vagynak (1839 Szemere Pál 8439037, 172) | [a bolgárok a] 679. évben a maguk közt egyenetlen szláv törzsököket a Balkán félszigeten maguknak alá vetették (1876 Pesty Frigyes CD57) | [I. Szulejmán szerint a magyarok] veszekedők, egyenetlenek maguk közt és alig tudnak nehány ezer embert kiállítani [a budai vár] védelmére (1901 Veress Endre CD55).
J: egyenlőtlen.
Vö. CzF. ~, egyenetlenül · egyenetlenűl; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT. ~, egyenetlenül; ÚMTsz. egyentelen