egyenetlenség fn 3B8

1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi(nek a felszíné)n kiemelkedések, bemélyedések vannak, nem egyenletes, nem sima (felületű), ill. vminek ilyen volta’ ❖ az eltte avagy háta megett lév mez-fldnek egyenetlensége (1781 Magyar Hírmondó C0269, 785) | a’ billárd [!] egyenetlenségét [kárhoztatjuk, ha rosszul találjuk el a golyót] (1831 Széchenyi István 8429010, 333) | [a vaslemez forgácsolása során] a felület egyenetlensége miatt a kés is gyakran tört (1956 Szabad Nép jan. 9. C4878, [1]) | [a futballistáknak] a pálya egyenetlenségével is meg kell majd küzdeniük (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. tbsz-ban) ’vminek a felületét egyenetlenné tevő kiemelkedés v. bemélyedés’ ❖ [a juhakol falai] minden haſadékoktúl, tſorbuláſoktúl, és másféle éles egyenetlenségektöl jól meg-tiſztittaſsanak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 19) | a ráverő oly erős ütéseket mér annak [ti. a simító kalapácsnak a] fokára, hogy az egyenetlenségek elsimulnak (1898 Edvi Illés Aladár 8120002, 12) | a rétegezett és morzsolódó sziklafal egyenetlenségei (1969 Konrád György 9351002, 110) | A lejtőkön lefelé csúszó jég […] követi a terep egyenetlenségeit, egy-egy „bukkanónál” megtörik (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek az elemei, részei eltérő mértékűek, méretűek, v. aránytalanul, nem egyenletesen oszlanak meg v. helyezkednek el, ill. vmiknek ilyen volta’ ❖ A’ Lineákban való Marsot egyenetlenség ſoha ſem követi (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 77) | Az ugrányok [= kenguruk] az előbbi nemtől leginkább száraik [= végtagjaik] egyenetlensége által különböznek; első száraik ugyan is igen rövidek, a hátulsók ellenben igen hosszak (1847 Peregriny Elek 8360008, 86) | Ha két szám közül az egyik nagyobb mint a másik ezen jel > tétetik közéjök […]; ezen jel egyenetlenség jelének neveztetik (1848 Lutter Ferdinánd 8281001, 12) | erőviszonyainak elosztásában mutatkozott némi egyenetlenség (1935 Kárpáti Aurél 9312002, 123) | a szócikkek terjedelmének egyenetlensége (2000 Új Könyvek CD29).

3. ’vmely folyamatnak, jelenségnek az a tulajdonsága v. állapota, hogy ritmusa, üteme, haladása szabálytalan(ul), aránytalan (mértékben váltakozik), nem egyenletes, ill. vmely folyamatban bekövetkező szabálytalanság, zavar’ ❖ [a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 22) | [Tycho de Brahe] fedezte fel a Hold mozgásának azon egyenetlenségét, melyet variációnak nevezünk (1897 PallasLex. CD02) | a fejlődés átmeneti egyenetlenségét (1963 Mesterházi Lajos 2027004, 30) | rengeteg probléma volt az önkormányzatok működésének a kialakítása során, a kormány és az önkormányzatok működésének a folyamatában, rengeteg egyenetlenség (1997 Országgyűlési Napló CD62).

4. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik egymástól különböznek, v. vmi egymástól eltérő elemekből áll, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, ill. vmiben jelentkező minőségbeli, színvonalbeli eltérés’ ❖ Örömeſt mutatnának ök-is a’ Nap-keleti, és Nap-nyugotti Ekkléſiáknak azon Liturgiákra nézve némelly egyenetlenségekre (1777 Molnár János C3195, 372) | [a pillanatnyi öröm] utáni féktelen vonzódás ’s az erkölcsök’ egyenetlensége által akarjuk megmutatni, hogy élni tudunk (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 275) | [A Halotti beszéd és könyörgés] helyesirásának egyenetlenségei (1864 Toldy Ferenc 8481001, 12) | [Urbán Ernő Uborkafa című darabjában] is vannak művészi egyenetlenségek (1953 Darvas József 9101006, 159) | A[z orvosi] rehabilitáció területén az ellátási egyenetlenségek nagyok (2009 Simon Éva–Bakai Judit 3272001, 256).

4a. (kissé rég) ’az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkik eltérő rangúak, jogúak stb., ill. vkiknek ilyen volta’ ❖ A’ férj bátyját kendezi, ’s öccsét tézgeti, feleségét is tézgeti, midőn a’ feleség őt viszont kendezi. ’S ezen egyenetlenség […] egészen ketté töri a’ jobb társaság lehetőségét (1831 Széchenyi István 8429008, 258) | a társadalom egyenetlenségét a vagyoni és nevelési egyenetlenség okozza, a mely ha megszünt, megszünt az ok is, mely a megkülönböztetést létre hozta (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 4) | a házaspár olyan egyenetlenségben él, amely az asszonyt a tanulásban akadályozza (1910 Bárdos Artúr CD10).

5. (rég) ’vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy különböző erejű, képességű felek vívják, nem egyenlő esélyekkel, ill. vmely küzdelemnek ilyen volta’ ❖ mit én akarnék ’s nekem kellene nézeteim mellett felhoznom, az […] bajosabban láthatna világot, mint az, mi azok ellen megtámadólag mondatnék. A’ harcznak illy egyenetlensége, nemes szivet inkább a’ megtámadástól tartóztathat el (1843 Pesti Hírlap CD61) | A’ vita’ egyenetlensége […] igaz, de e’ nagy küzködő világon ugyan hol találsz egyenlő harczokat? (1845 Eötvös József 8126001, 15).

6. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’az a tulajdonság, hogy vmely személy v. közösség viszálykodó, összeférhetetlen, ill. vki(k)nek ilyen volta’ ❖ a’ népnek egyenetlensége gyakorta tudatlanokra, és reſtekre bízza a hatalmat (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 148) | [a színtársulat] eléggé jeles volna, de mit ér jelessége, ha elömlik rajta egy nem legvonzóbb tulajdona, a belső egyenetlenség (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az olasz szabadcsapatok […] szereplése a parancsnokok ügyetlensége, nagyfokú egyenetlensége és önfejűsége folytán véget ért (1942 Bánlaky József CD16).

6a. (kissé rég) ’viszály(kodás), ellenségeskedés, konfliktus, ill. azokkal teli állapot’ ❖ Mért kellett köz jótól meſzſze el ſzaladni, Egyenetlenségre mért kellett fakadni? (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 40) | [az V. István és apja, IV. Béla közötti] fegyveres egyenetlenség, mely az isaszeghi csatával végződött, csak 1261-ben vette kezdetét (1878 Gyárfás István CD57) | az egymással folytonos egyenetlenségben és gyakori háborúskodásban álló huszita csoportok (1935 Bánlaky József CD16) | [a Magyar Szabadságharcos Világszövetség] funkcionáriusai körében egyenetlenség uralkodott (1985 Borbándi Gyula 9811016, 398).

J: egyenlőtlenség.

ÖU: talaj~, út~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.

egyenetlenség főnév 3B8
1.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi(nek a felszíné)n kiemelkedések, bemélyedések vannak, nem egyenletes, nem sima (felületű), ill. vminek ilyen volta
az eltte avagy háta megett lév mez-fldnek egyenetlensége
(1781 Magyar Hírmondó)
a’ billárd [!] egyenetlenségét [kárhoztatjuk, ha rosszul találjuk el a golyót]
(1831 Széchenyi István)
[a vaslemez forgácsolása során] a felület egyenetlensége miatt a kés is gyakran tört
(1956 Szabad Nép jan. 9.)
[a futballistáknak] a pálya egyenetlenségével is meg kell majd küzdeniük
(2002 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. tbsz-ban)
vminek a felületét egyenetlenné tevő kiemelkedés v. bemélyedés
[a juhakol falai] minden haſadékoktúl, tſorbuláſoktúl, és másféle éles egyenetlenségektöl jól meg-tiſztittaſsanak
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
a ráverő oly erős ütéseket mér annak [ti. a simító kalapácsnak a] fokára, hogy az egyenetlenségek elsimulnak
(1898 Edvi Illés Aladár)
a rétegezett és morzsolódó sziklafal egyenetlenségei
(1969 Konrád György)
A lejtőkön lefelé csúszó jég […] követi a terep egyenetlenségeit, egy-egy „bukkanónál” megtörik
(2002 Magyar Hírlap)
2.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek az elemei, részei eltérő mértékűek, méretűek, v. aránytalanul, nem egyenletesen oszlanak meg v. helyezkednek el, ill. vmiknek ilyen volta
A’ Lineákban való Marsot egyenetlenség ſoha ſem követi
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Az ugrányok [= kenguruk] az előbbi nemtől leginkább száraik [= végtagjaik] egyenetlensége által különböznek; első száraik ugyan is igen rövidek, a hátulsók ellenben igen hosszak
(1847 Peregriny Elek)
Ha két szám közül az egyik nagyobb mint a másik ezen jel > tétetik közéjök […]; ezen jel egyenetlenség jelének neveztetik
(1848 Lutter Ferdinánd)
erőviszonyainak elosztásában mutatkozott némi egyenetlenség
(1935 Kárpáti Aurél)
a szócikkek terjedelmének egyenetlensége
(2000 Új Könyvek)
3.
vmely folyamatnak, jelenségnek az a tulajdonsága v. állapota, hogy ritmusa, üteme, haladása szabálytalan(ul), aránytalan (mértékben váltakozik), nem egyenletes, ill. vmely folyamatban bekövetkező szabálytalanság, zavar
[a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[Tycho de Brahe] fedezte fel a Hold mozgásának azon egyenetlenségét, melyet variációnak nevezünk
(1897 PallasLex.)
a fejlődés átmeneti egyenetlenségét
(1963 Mesterházi Lajos)
rengeteg probléma volt az önkormányzatok működésének a kialakítása során, a kormány és az önkormányzatok működésének a folyamatában, rengeteg egyenetlenség
(1997 Országgyűlési Napló)
4.
az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik egymástól különböznek, v. vmi egymástól eltérő elemekből áll, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, ill. vmiben jelentkező minőségbeli, színvonalbeli eltérés
Örömeſt mutatnának ök-is a’ Nap-keleti, és Nap-nyugotti Ekkléſiáknak azon Liturgiákra nézve némelly egyenetlenségekre
(1777 Molnár János)
[a pillanatnyi öröm] utáni féktelen vonzódás ’s az erkölcsök’ egyenetlensége által akarjuk megmutatni, hogy élni tudunk
(1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.Klobusiczky)
[A Halotti beszéd és könyörgés] helyesirásának egyenetlenségei
(1864 Toldy Ferenc)
[Urbán Ernő Uborkafa című darabjában] is vannak művészi egyenetlenségek
(1953 Darvas József)
A[z orvosi] rehabilitáció területén az ellátási egyenetlenségek nagyok
(2009 Simon Éva–Bakai Judit)
4a. (kissé rég)
az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkik eltérő rangúak, jogúak stb., ill. vkiknek ilyen volta
A’ férj bátyját kendezi, ’s öccsét tézgeti, feleségét is tézgeti, midőn a’ feleség őt viszont kendezi. ’S ezen egyenetlenség […] egészen ketté töri a’ jobb társaság lehetőségét
(1831 Széchenyi István)
a társadalom egyenetlenségét a vagyoni és nevelési egyenetlenség okozza, a mely ha megszünt, megszünt az ok is, mely a megkülönböztetést létre hozta
(1887 Tóvölgyi Titusz)
a házaspár olyan egyenetlenségben él, amely az asszonyt a tanulásban akadályozza
(1910 Bárdos Artúr)
5. (rég)
vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy különböző erejű, képességű felek vívják, nem egyenlő esélyekkel, ill. vmely küzdelemnek ilyen volta
mit én akarnék ’s nekem kellene nézeteim mellett felhoznom, az […] bajosabban láthatna világot, mint az, mi azok ellen megtámadólag mondatnék. A’ harcznak illy egyenetlensége, nemes szivet inkább a’ megtámadástól tartóztathat el
(1843 Pesti Hírlap)
A’ vita’ egyenetlensége […] igaz, de e’ nagy küzködő világon ugyan hol találsz egyenlő harczokat?
(1845 Eötvös József)
6. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég)
az a tulajdonság, hogy vmely személy v. közösség viszálykodó, összeférhetetlen, ill. vki(k)nek ilyen volta
a’ népnek egyenetlensége gyakorta tudatlanokra, és reſtekre bízza a hatalmat
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
[a színtársulat] eléggé jeles volna, de mit ér jelessége, ha elömlik rajta egy nem legvonzóbb tulajdona, a belső egyenetlenség
(1859 Vasárnapi Újság)
az olasz szabadcsapatok […] szereplése a parancsnokok ügyetlensége, nagyfokú egyenetlensége és önfejűsége folytán véget ért
(1942 Bánlaky József)
6a. (kissé rég)
viszály(kodás), ellenségeskedés, konfliktus, ill. azokkal teli állapot
Mért kellett köz jótól meſzſze el ſzaladni, Egyenetlenségre mért kellett fakadni?
(1772 Orczy Lőrinc)
[az V. István és apja, IV. Béla közötti] fegyveres egyenetlenség, mely az isaszeghi csatával végződött, csak 1261-ben vette kezdetét
(1878 Gyárfás István)
az egymással folytonos egyenetlenségben és gyakori háborúskodásban álló huszita csoportok
(1935 Bánlaky József)
[a Magyar Szabadságharcos Világszövetség] funkcionáriusai körében egyenetlenség uralkodott
(1985 Borbándi Gyula)
ÖU: talajegyenetlenség, útegyenetlenség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.

Beállítások