egyenlet fn 3B
1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Mat) ’egyenlőségjellel összekapcsolt két matematikai kifejezés’ ❖ Az Egyenlet (Aequatio) nem egyébb, hanem több mekkoraságoknak egyenlöség’ jelével öſzve-kapcſoltatáſok. Például: egyenlet ez: a = b; ez-is: a + b = c; ez-is: a2 + x = 3x; ez-is: 4 + 5 = 6 + 3 (1784 Dugonics András C1462, 139) | A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjáról (1867 Magyar írók élete CD27) | másodfoku egyenlet (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 45) | Szöveges feladatokat egyenletek segítségével tudunk megoldani (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 57) | Az r sugarú gömb egyenlete, ha középpontja az origó: x2 + y2 + z2 = r2 (1968 Reiman István C6715, 264) | Magyarország éves vízháztartása – a 80-as évek adatai alapján – a következő egyenlettel írható le: Cs (csapadék: 58 km3) + H (hozzáfolyás […]: 114 km3) = P (párolgás: 52 km3) + L (lefolyás […]: 120 km3) (1997 Magyarország földje CD05) | Schrödinger-egyenlet (2009 Cserti József 3317001, 17).
2. (Kém) ’egy kémiai folyamat leírása olyan összefüggésként, amelyben a részt vevő és a keletkező részecskék képletei a megfelelő arányban, a megfelelő együtthatókkal, egyenlőségként vannak feltüntetve’ ❖ [Az etilacetát előállításakor lezajló] kémiai folyamatokat a következő egyenletek magyarázzák (1894 PallasLex. CD02) | A termokémiai egyenletekben a komponensek halmazállapotát is fell kell tüntetni (1968 TermészettudományiLex. C6854, 457) | 7,90 g kálium-permanganáttal sósavból klórgázt fejlesztünk a kiegészítendő egyenlet szerint: … KMnO4 + … HCl = … Cl2 + … MnCl2 + … KCl + … H2O (1997 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé vál) ’két v. több, mennyiségileg nem mérhető, elvont dolog közötti egyenlőséget, ill. párhuzamot kifejező összefüggés’ ❖ Ha Spengler a „nagyváros: civilizáció” egyenletet állítja fel, nem szegzi-e maholnap a „vidék: kultúra” egyenletet neki a technika (1936 Németh László² 9485021, 124) | Kertész [Ákos] morálkritikájának egyenlete: ezeknek az etikai értékeknek megvalósítása csak úgy sikerülhet, ha az ember lemond egyéniségéről, autonómiájáról, sőt – társadalmiságáról is (1977 Almási Miklós 1002005, 389) | Kína egy egyszerű, háromelemű egyenlet alapján működik, melynek változói a gyors növekedés, a társadalmi stabilitás és a gazdasági reform; mindegyik függ a másik kettőtől (1998 Figyelő CD2601) | profit = jövőbeli innováció egyenletre épülő [rendszer] (2002 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég) ’két dolognak, tényezőnek az az állapota, hogy mértékük, értékük, nagyságuk egyenlő, ezáltal kiegyenlítik egymást, egyensúlyban vannak’ ❖ egy mázsányi erő egy mázsányi teherrel még tsak egyenletben (Aequilibrium) van (1824 Tudományos Gyűjtemény C5575, 67) | Millyen egyenletben álljon A-nak elkövetett kártétele, és büntetése a’ B-jéhez? (1832 Tudományos Gyűjtemény C7237, 93) | a tehetség az eredménynyel nem mindig áll egyenletben (1858 Budapesti Szemle C7514, 136).
Ö: differenciál~, reakció~.
ÖU: alap~, állapot~, integrál~, mozgás~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.