egyenlő mn és fn 

I. mn 17C1

1. ’ugyanakkora v. vmivel megegyező 〈mérték, mennyiség, nagyság〉, ill. ugyanolyan v. vmivel megegyező mértékű, nagyságú 〈dolog〉’ ❖ nem-is ſzükſég ſokáig egyenlö dóſiſeket belöle [ti. az orvosságból] venni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 612) | a tisztelet a szeretettel egyenlő mértékben állhat (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 35) | a’ karika sugárai egy máshoz egyenlők (1829 Köteles Sámuel 8254008, 11) | A 30,000 néző padsora az Akropolisz oldalába helyezve félkörben emelkedett, az utolsó sor egyenlő volt a földszinnel (1862 e. Szemere Bertalan 8437008, 223) | a + b összeget c-vel egyenlővé teszszük (1867 Császár Károly 8082001, 7) | [A sáfrány] színt ád a levesnek, habár fűszerértéke egyenlő a nullával (1926 Krúdy Gyula CD54) | minden növénynek a megkívánt és egyenlő nagyságú tenyészterület jut (2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei 3132002, 68).

1a. (hsz-szerűen) ’ugyanolyan, ill. vmivel azonos mértékben, fokban, ugyanannyira’ ❖ [a gabona tárolására szolgáló eszközök] egyenl jó ſzolgálatot teſznek (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann 7300002, 54) | A’ Svájtzerek akkor töltik az olytó levet a’ téjbe, mikor az a’ frissében kifejt téjjel egyenlő meleg (1819 e. Nagyváthy János 8328014, 125) | túl a’ síron […] egyenlő gazdagok leszünk (1848 Sepsy Károly 8406003, 25) | a küzdelemben két egyenlő erős agyaras kerül egymással szembe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | vajon a Nap két egymás utáni delelése között eltelő időt 86 400 részre osztó másodpercek mindegyike valóban mindig egyenlő hosszú-e? (1997 Természet Világa CD50).

2. ’(nagyjából) ugyanolyan, megegyező, ill. vmivel azonos, egyenértékű’ ❖ a’ két betegſégnek egyenl kalaúzai vagynak, ugy mint borzadozás és hévſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 130) | [a mágnesrúd vége] a’ másik darabnak egyenlnev [!] végit el-zi, el-fordítja (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 153) | [az ország különböző nyelvű lakosait] egyenlő jog, kötelesség ’s érdekek szorosan egymáshoz kapcsolják (1843 Wesselényi Miklós 8528009, 285) | a szolgálati szabályok törvény szerint egyenlők a két hadseregben (1889 Mikszáth Kálmán 8312167, 131) | minden dolog önmagával azonos, vagyis, Pisti egyenlő Pistivel… (1970 Örkény István 9500038, 414) | Mad (egyenlő: őrült) (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Carl Schmitt szerint] a konfliktusok megszüntetése a politika felszámolásával egyenlő (2007 Balázs Zoltán² 3011004, 168).

3. ’olyan 〈személy, es. dolog〉, aki v. amely vki v. vmi mással egyenrangú, egyenjogú, ill. akit v. amelyet azzal azonos elbírálás, megbecsülés, jogok stb. illetnek meg, ill. ilyen személyekből álló 〈közösség〉’ ❖ Itt nintſen uraſág, mind egyenlök vagyunk (1777 Bessenyei György¹ 7044057, 14) | A’ Nyelv’, és a’ Tudományok’ pallérozása az, a’ mi edgy Nemzetet fel-emelhet, és más virágzó Nemzetekkel edgyenlvé tehet (1793 Bessenyei Sándor 7045001, b3[r]) | minden vallásfelekezet egymással s az állam irányában egyenlő (1875 Keresztény Magvető 8642001, 334) | [Ulveczki Sándor] sohase jutott odáig, hogy igazán egyenlő félként beszéljen [Gál Jánossal] (1953 Sarkadi Imre 9586002, 32) | minden nyelv egyenlő; […] nyelvek diszkriminációja nem elfogadható (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a párizsi akadémia döntése szerint náluk] marad a centime [váltópénz]. Hiába egységes jövő keddtől tizenkét országban az euró, úgy látszik változatlanul vannak egyenlők és egyenlőbbek (2001 Magyar Hírlap CD09) | két, ember-mivoltában egyenlő személy (2010 Pilling János et al. 3266001, 42).

3a. ’〈vmely küzdelemben, versengésben:〉 ugyanolyan, ill. vkivel azonos képességekkel, esélyekkel, erővel rendelkező 〈személy v. csoport〉’ ❖ A síkon ő tud jobban futni ellenfelénél, a vízben egyenlő úszók (1870 Jókai Mór CD18) | Istennel, mint egyenlő ellenféllel párbajozó dac [Szombati-Szabó István költészetében] (1915 Tóth Árpád CD10) | [a király] azt hitte magáról, hogy bölcsességben Salamonnal, vitézségben Sámsonnal, bátorságban pedig Dáviddal egyenlő (1929 Bánlaky József CD16) | két egyenlő csapat mérkőzött (1998 Magyar Hírlap CD09) | két egyenlő fél küzd egymással, két markáns egyéniség (2001 Magyar Hírlap CD09).

4. ’a küzdő felek esélyeiben, erejében, képességeiben stb. különbséget nem mutató, kiegyenlített 〈küzdelem〉’ ❖ iszonyú rohanással esnek öszve a’ felek, három oráig vivnak egyenlöül (1778 Bessenyei György¹ C1094, 45) | tartott a bús harc sok időig egyenlőn (1830–1831 Vörösmarty Mihály CD01) | minden ember annyit ér, amennyit egyenlő küzdelemben el tud érni embertársai közt (1926 Sipos Iván CD10) | A válogatottba most bekerülő játékos [ti. a centerként játszó Gémes Levente] teljesen egyenlő csatát vívott a vendégek szerb, illetve amerikai centereivel (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’〈mérkőzésen:〉 győzelmet egyik fél számára sem hozó, döntetlen 〈állás〉’ ❖ [A sakkversenyen] Colin pártiját Mason-nal egyenlő állásban félbeszakították (1899 Budapesti Hírlap júl. 6. C4746, 6) | A Gligorics–Trifunovics játszmát teljesen egyenlő állásban hagyták függőben (1948 Szabad Nép aug. 3. C4871, 8) | [a két csapat a vízilabda-mérkőzésen] teljesen egyforma teljesítményt nyújtott, egyenlő volt az állás, majd jött a büntetőpárbaj (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. ’Egyenletes.’

5a. ’egyformán, arányosan eloszló, elhelyezkedő v. anyagában homogén 〈dolog〉, ill. arra jellemző 〈eloszlás, elhelyezkedés〉 v. ilyen eloszlást, elhelyezkedést eredményező 〈folyamat, tevékenység〉’ ❖ Hogy pedig mindenütt egyenlöen eſsen a’ Mag, bé-ſzokta fogni a’ Markát minden ki-ſzórás alatt (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332005, 58) | az egyenlőleg terhelt AF hidpálya (1847 Hetilap CD61) | Mintegy 200 faj tartozik e családba [ti. a harasztokéba], meglehetősen egyenlő eloszlással az ó- és újvilág között (1912 RévaiNagyLex. C5701, 211) | egyenlő feketeségben (1930 Sárközi György CD10) | Az iskolaszék a fenntartó, a nevelőtestület és a szülők közösségének képviselőiből áll, egyenlő arányban (1992 Dobos Krisztina–Dobsi Attila 2034007, 239) | egyenlő elosztás (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 110).

5b. (ritk) ’kiemelkedések v. bemélyedések nélküli, sima 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉’ ❖ Hol az út egyenlőbb, mehet immár rajta [a kocsi] (1879 Arany János 8014004, 200) | A második [kéve]sor alja lépcsőzetet képez. Ezért ezt a nádverő-kalapáccsal fokozatosan beverik, hogy a tetőnek egyenlő síma felülete legyen (1912 Malonyay Dezső CD07) | Ahány kéz, annyi fonás és nem lesz egyenlő a vászon (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

5c. (kissé rég) ’ritmusában, ütemében, haladásában szabályos, változatlan mértékű, ill. fennakadásoktól, ingadozásoktól mentes 〈folyamat, jelenség〉’ ❖ Ha belé tſapot adſz, ’S néki [ti. a bornak] lélegzöt hadſz Leſſz egyenlö folyáſa (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 56) | egyenlőül siető mozgás (1808 Varga Márton C4356, 33) | folyvást egyenlően zengő hang (1860 Greguss Ágost 8163012, 303) | [a lépések] egyenlő üteme sohasem változott (1916 Laczkó Géza CD10) | A folytatólagosan egyenlő folyamat legjobb példája az idő (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 29).

6. (ritk, átv is) ’egyensúlyban levő, kiegyensúlyozott’ ❖ Az egyik fél elvesztette Erdélyt, a másik Dunántúlt. A mérleg megint egyenlő volt (1860 Jókai Mór CD18) | azon az állásponton vagyunk, hogy ki kell terjeszteni a hatáskört, és [az] egyenlő mérlegnek a nyelvét adja a köztársasági elnök (1996 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 1C (Sp)

’győzelmet egyik fél számára sem hozó állás v. eredmény; döntetlen’ ❖ amennyiben a két mérkőzés után egyenlőre állnak a csapatok, semleges pályán harmadik összecsapás dönt (1965 Népszava júl. 8. C4829, 6) | a Szmiszlov-Hübner sakkvilágbajnoki páros mérkőzés 12 játszma után is egyenlőre áll (1983 Népszabadság ápr. 17. C7833, [12]) | egy-egy mérkőzés állása egyenlőre módosult (1996 Magyar Hírlap CD09) | Nem kis fizikai és lélektani terhet ró majd a nagymesterekre az 1–1 esetén következő 2 rapid játszma, az újabb egyenlőt már villámpartik döntenék el (1997 Népszava nov. 12. C6366, 15).

a. ’〈teniszben:〉 vmely játékban 40–40-es pontállás’ ❖ [Asbóth] az ötödik gémben vívta az egész mérkőzés legnagyobb küzdelmét. Már nyolcadszor álltak egyenlőre [Bernarddal] (1949 Népszava júl. 27. C4839, [16]) | Courier kezdte az adogatást, 0 : 40-ről jött fel, kétszer álltak egyenlőre (1995 Magyar Hírlap CD09) | Davenport adogatójátékaiban többször csak hat–tíz egyenlő után dőlt el a játék sorsa (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, egyenlően, egyenlőleg, egyenlő-oldalu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, egyenlőben, egyenlően, egyenlőleg; ÚMTsz.