egyenlőség fn 3B8 

1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek a részei érték, mérték, nagyság szempontjából megegyeznek, ugyanakkorák, ill. vmi(k)nek ilyen volta’ ❖ a’ kik a’ teher’ egyenlségén az Orſzág’ és a’ Király’ Jótéteményeibenn is egyenl réſzeſülésre való jusokat fundálják (1781 Bessenyei György¹ C1092, 32) | az idei gabonatermésnek a’ mult évhez képesti egyenlőségét (1841 Pesti Hírlap CD61) | igen sok fajta szögeknek egyenlősége és hasonlósága (1893 Szilágy 8665001, 3) | a versütemek abszolút hosszának egyenlősége csupán hozzávetőleges (1961 Gáldi László 9167001, 21) | [Lékó Péter] nem egy hagyományos versenyén maradt már alul az egyenlőséget eldöntő rövid partikban (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Mat) ’olyan matematikai kifejezés, amelyben (a) két, egyenlőségjellel összekötött oldal értéke ugyanakkora, egyenlő’ ❖ Rendes egyenlöség […] áll-elé, ha az elé-adott három ſzakaſzu ſzámok közzül az elsö, és máſodik helyet azok a’ ſzámok foglállyák-el [!], mellyek egy nevüek (1783 Molnár János C0290, 192) | cos. (x+2kπ) = cos. x, (k egész szám) sin. (x + 2kπ) = sin. x egyenlőségek (1894 PallasLex. CD02) | az egyenlőség két oldalán lévő kifejezések ugyanazt a tárgyat jelölik (1980 Bernáth Árpád–Csúri Károly 2030041, 23) | A G gráfra teljesüljön az e = 2n – 3 egyenlőség (2004 Jordán Tibor et al. 3167002, 183).

2. ’az a tulajdonság v. viszony, hogy vmik lényegében azonosak, egyenértékűek, v. nagyon hasonlítanak egymásra, ill. vmi(k)nek ilyen volta’ ❖ az barátság az erkltsk egyenlségében áll (1777 Jeles gondolatok C2220, 67) | terveim másokéval egyenlőségben állani fognak (1838 Erdélyi Híradó C5300, 85) | Azonosság (identitas). Valamely dolognak, mely megmarad, maga magával való egyenlősége (1893 PallasLex. CD02) | komoly ember valóban nem tehet egyenlőséget a két fenomén [ti. a nácizmus és a bolsevizmus] közé (1992 Kertész Imre² CD41) | [az] új és a választás előtti régi helyzet közötti egyenlőség felismerése váltja ki az undort (1995 Új Könyvek CD29) | az esélyek egyenlősége (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 108).

3. ’az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkit v. vmit másokkal v. más dolgokkal egyenlő jogok, kötelezettségek v. ugyanolyan elbírálás, megbecsülés stb. illet meg, ill. vkinek v. vminek ilyen volta’ ❖ Meg vagyon hazábann amaz egyenlőség, Melylyet fel nem talált régi Bölts Görögség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 43) | Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság! (1791 Batsányi János CD01) | Ki van mondva a szabadság, testvériség, egyenlőség elve (1846 Teleki Blanka 8470002, 360) | vallások közötti egyenlőséget helyreállító [törvény] (1880 Jakab Elek CD57) | [a pozsonyi országgyűlés horvát tagjai] követeljék a horvát nyelv részére a magyarral való egyenlőséget (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az európai uniós] tagországok egyenlőségének elve nem adható föl (2000 Figyelő CD2601) | a férfiak és a nők egyenlősége (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 67).

4. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy egy v. több személy v. csoport egymással v. vmely másikkal azonos erővel, képességekkel stb. rendelkezik’ ❖ az helység [ti. a hegyvidék] a’ két Armáda között egyenlöséget okoza (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 113) | [elég] elöſzör a’ Magyaroknak keresni a’ Frantzia Poétákkal való egyenlöséget (1785 Göböl Gáspár 7121005, XII) | a vitatkozó felek közt megvan az egyenlőség (1885 Vasárnapi Újság C7399, 203) | A hadviselő felek közt való egyenlőség (1916 Budapesti Hírlap febr. 25. C4704, 9) | A küzdelem az egyenlőség jegyében zajlott le és döntetlennel végződött (1981 Népszabadság okt. 7. C7831, [12]).

4a. ’vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy kiegyenlített, egyenlő esélyekkel vívják, mert a szemben álló felek ereje nagyjából megegyező’ ❖ Itt az erős áll szemben a gyengével […]; itt a küzdelemben nincs egyenlőség, nincs igazság (1874 Budapesti Szemle C7554, 330) | El lehetne halasztani a párbajt, mert […] te most olyan lelki állapotba vagy a mely kétségessé teszi a harc egyenlőségét (1898 Budapesti Hírlap jún. 5. C4745, 13) | Ha a pártatlan újságírás hazájában is ilyen eszközökkel tudják csak megvédeni a televízióktól a politikai harc egyenlőségét és tisztaságát, akkor mit szóljunk mi (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég) ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi egyenletes (felületű v. összetételű) v. aránytalanságoktól, szélsőségektől mentes, ill. vminek ilyen volta’ ❖ [a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 22) | egyenlősége a kietlen pusztának (1851 Kemény Zsigmond 8235011, 116) | [ha] a melegség egyenlőségére nem ügyelünk, szerencse, ha 10 ezer [selyemhernyó] felnő (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a fűrészgépben a lendkerék] által a mozgás egyenlőségének bizonyos foka fentartatik (1861 Petzval Ottó 8368009, 513).

6. (ritk, átv is) ’egyensúlyi állapot’ ❖ nem hogy egyik csésze felbillentse a másikat, hanem hogy egymást egyenlőségben tartsák (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 160) | Austriára nézve a gyártói mivekben kell a mérleg egyenlőségét keresni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ha a két város között kellene szeretetemet, megbecsülésemet, tiszteletemet mérni, egyenlőséget mutatna a mérleg nyelve (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: éj-nap ~, esély~, jog~, nap-éj ~, szavazat~.

ÖU: pont~, teher~, vallás~.

Sz: egyenlőségi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.