egyenlőtlen mn 14B

1. ’aránytalanul, nem egyenletesen eloszló, elhelyezkedő 〈dolog〉 v. arra jellemző 〈elhelyezkedés, állapot〉, ill. különféle területeken, részeken v. helyzetekben eltérő mértékben, nem arányosan végbemenő 〈folyamat, tevékenység〉’ ❖ A’ jobbágyon nem a’ vagyon föláldozása által segíthetni, […] mi mellett mindig egyenlőtlen az elosztás (1841 Pesti Hírlap CD61) | – Hüm, tehát […] a trónörökös és Jókai könyvet cseréltek. – Nagyon egyenlőtlen csere! S még az is csak fordítás! (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | A nyelvek bonyolult struktúrájuknál fogva egyenlőtlen fejlődést mutatnak, az egyik ilyen, a másik olyan irányban tesz nagyobb haladást előre (1920 Király György CD10) | A kritikai figyelem […] egyenlőtlenül irányult a kötet résztvevőire (1992 Radnóti Sándor 2016035, 429) | Az erős fejlődésbeli különbségek és egyenlőtlen érés a várható terméskilátásokat csökkentik (2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei 3132002, 68) | Indonéziában a népesség területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 591).

1a. ’〈mérhető dolgokra vonatkoztatva:〉 mérték, méret, nagyság szempontjából eltérő, nem ugyanakkora’ ❖ hét eggyenlőtlen […] sípokból öſzve-rakott furuglyája [Pánnak] (1791 Verseghy Ferenc C4446, [a8]) | Az uralkodók személyes barátsága csakhamar feltünő jelenségeket hoza létre a két egyenlőtlen államban [ti. Oroszországban és Olaszországban] (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a házak] egyenlőtlen közökben sorakoznak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a szertartásmestereknek] úgy kellett elhelyezni a házigazdákat és a vendégeket, hogy egyenlőtlen számú lépések ellenére is pontosan szembekerüljenek (1957 Ráth-Végh István 9556002, 116) | a származás szabja meg a társadalmilag egyenlőtlen esélyek megoszlását (2003 Berényi Gábor–Kerékgyártó Béla ford.–Beck 3034001, 161).

1b. (hsz-szerűen) ’eltérő, különböző mértékben, fokban’ ❖ [a polip] fején nyolc hosszu, egyenlőtlen nagy, tövén hártyával összekapcsolt kart visel (1896 PallasLex. CD02) | A [lépcső]fokok egyenlőtlen magasak voltak (1920 Déry Tibor CD10) | A gubacsot számos, sűrűnálló, egyenlőtlen hosszú, tompahegyű nyúlvány fedi (1957 Győrfi János CD52).

2. ’egymástól minőségileg eltérő elemekből álló, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, nem egyenletes 〈dolog〉’ ❖ Azt mondák, a kereskedés nem neked [ti. a szerbnek] való; […] A szerb nyelv nagyon egyenlőtlen, azért jobb a szerb számára a német (1848 Kossuth Lajos összes munkái ford. CD32) | [Horváth Mihály] előadása könnyű s világos, melyet latin idézetek nem tesznek egyenlőtlenné (1879 Századok CD57) | [Tristan Corbière] költészete befejezetlen, egyenlőtlen, bizarr (1913 Szabó Dezső 9623020, 112) | [a Malonyay Dezső által szerkesztett A magyar nép művészete] mindmáig legterjedelmesebb, bár egyenlőtlen forráskiadványunk (1980 NéprajziLex. CD47).

2a. ’〈azonos kategóriájú dolgokra vonatkoztatva:〉 nem azonos, nem ugyanolyan, különböző, ill. vmilyen szempontból eltérő’ ❖ A lényegesen egyenlőtlen tényezőknek […] egyforma jogviszony alá helyezése (1875 Keresztény Magvető 8642001, 335) | [a hajózással kapcsolatos] statisztikai adatok az egyes országokban még nagyon is egyenlőtlen elvek szerint gyüjtetnek (1894 PallasLex. CD02) | Hátráltathatja-e a domináns szolgáltató piaci túlsúlya és infrastrukturális monopóliuma a piacnyitás folyamatát? Megvalósulhat a liberalizáció ilyen egyenlőtlen indulási feltételek mellett? (2001 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’vkitől eltérő rangú, jogú, képességű, hatalmú, vkivel nem egyenlő 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személyek között szokásos 〈kapcsolat〉’ ❖ Az illyetén egyenltlen ſzeméllyeknek [ti. a fejedelmeknek és a köznemeseknek az] öſzſze-keléſekben nem tanácſos a’ puſzta ſzavakra támaſzkodni (1786 Dugonics András C1471, 291) | [Grant Allen] értekezésének alaptétele az, hogy minden ember a természettől szabadnak és egyenlőtlennek születik (1899 Budapesti Szemle C0070, 356) | kétségtelenül egyenlőtlen volt ez a [Jókai Mór és Laborfalvi Róza közötti] házasság (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | egyenlőtlen viszony a munkások és munkaadók közt (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 55) | [az 1980-as évek elején a spanyol társadalom] szociálisan még mindig Európa egyik legegyenlőtlenebb társadalma volt (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈küzdő, versengő felekre vonatkoztatva:〉 eltérő, nem ugyanolyan képességekkel, erővel v. esélyekkel rendelkező’ ❖ [az elnök] Scheuthauer „barátomnak” kezdte címezni az egyenlőtlen ellenfelet (1931 Krúdy Gyula CD54) | a konfliktusban mind a két esetben túlságosan egyenlőtlen felek állnak szemben egymással (1940 Schöpflin Aladár CD10) | Az emberi érintkezés kommunikációs technikáit meghatározott aspektusból közelítik meg a szerzők, amikor szinte kizárólag a hatalom, a presztizs, az egyenlőtlen ellenfelek párharcaként írják le (2000 Új Könyvek CD29).

3a. ’különböző erejű, képességű felek közötti, nem egyenlő esélyekkel vívott, nem kiegyenlített 〈küzdelem〉’ ❖ a harc egyenlőtlen volt. Százan egy ellen (1850 Jókai Mór CD18) | nem tudhatom, ki írta ama közleményt. S mert ezt nem tudom, […] senkitől sem kaphatnék elégtételt, miért is egyenlőtlen polémiába nem bocsátkozhatom (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | nem adja meg magát hitványul az ütközet előtt, ha a csata még oly egyenlőtlen lesz is! (1906 Ambrus Zoltán 9006011, 244) | Az eltiprás és a háztartási rovarirtó sem segít sokat a fáraóhangyák ellen vívott kissé talán egyenlőtlen küzdelemben (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (/ritk) ’olyan 〈felület, felszín〉, amelyen kisebb kiemelkedések, bemélyedések vannak, amely nem egyenletes, nem sima, ill. ilyen felületű 〈dolog〉’ ❖ Ha az alapszin négy öt sorjával rá van mázolva [a fára], a sikárláshoz fog az ember, a mit vizzel és egy darab finom tajtkővel addig folytat, mig minden egyenlőtlen részt el nem távoztat (1846 Hetilap CD61) | A kovácsolás következtében a tárgy felszine egyenlőtlen lesz, ezért felszinét a simító kalapácscsal kiegyengetik (1898 Edvi Illés Aladár 8120002, 12) | [a lovak] egyensúlyukat egyenlőtlen talajon is meg tudják tartani (1987 Domokos Lajos² 1038003, 157).

5. (ritk) ’egyensúlyából kizökkent, kiegyensúlyozatlan’ ❖ a Magyarországgal való szövetség az egyetlen, mely Victor Emánuel király s az osztrák között a kilátásoknak különben igen egyenlőtlen mérlegét […] egyensulyba hozhatja (1881 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | gazdaságunkban a munkavállaló, a dolgozó csak elvileg, a gyakorlatban azonban nem egyenrangú partnere a munkaadónak. És ez az egyenlőtlen […] mérlegállás csak a gazdaságirányítás segítségével változtatható meg (1989 Népszava márc. 25. C7454, [1]).

J: egyenetlen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.

egyenlőtlen melléknév 14B
1.
aránytalanul, nem egyenletesen eloszló, elhelyezkedő 〈dolog〉 v. arra jellemző 〈elhelyezkedés, állapot〉, ill. különféle területeken, részeken v. helyzetekben eltérő mértékben, nem arányosan végbemenő 〈folyamat, tevékenység〉
A’ jobbágyon nem a’ vagyon föláldozása által segíthetni, […] mi mellett mindig egyenlőtlen az elosztás
(1841 Pesti Hírlap)
– Hüm, tehát […] a trónörökös és Jókai könyvet cseréltek. – Nagyon egyenlőtlen csere! S még az is csak fordítás!
(1883 Mikszáth Kálmán)
A nyelvek bonyolult struktúrájuknál fogva egyenlőtlen fejlődést mutatnak, az egyik ilyen, a másik olyan irányban tesz nagyobb haladást előre
(1920 Király György)
A kritikai figyelem […] egyenlőtlenül irányult a kötet résztvevőire
(1992 Radnóti Sándor)
Az erős fejlődésbeli különbségek és egyenlőtlen érés a várható terméskilátásokat csökkentik
(2005 A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei)
Indonéziában a népesség területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen
(2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál)
1a.
〈mérhető dolgokra vonatkoztatva:〉 mérték, méret, nagyság szempontjából eltérő, nem ugyanakkora
hét eggyenlőtlen […] sípokból öſzve-rakott furuglyája [Pánnak]
(1791 Verseghy Ferenc)
Az uralkodók személyes barátsága csakhamar feltünő jelenségeket hoza létre a két egyenlőtlen államban [ti. Oroszországban és Olaszországban]
(1860 Vasárnapi Újság)
[a házak] egyenlőtlen közökben sorakoznak
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a szertartásmestereknek] úgy kellett elhelyezni a házigazdákat és a vendégeket, hogy egyenlőtlen számú lépések ellenére is pontosan szembekerüljenek
(1957 Ráth-Végh István)
a származás szabja meg a társadalmilag egyenlőtlen esélyek megoszlását
(2003 Berényi Gábor–Kerékgyártó Béla ford.Beck)
1b. (hsz-szerűen)
eltérő, különböző mértékben, fokban
[a polip] fején nyolc hosszu, egyenlőtlen nagy, tövén hártyával összekapcsolt kart visel
(1896 PallasLex.)
A [lépcső]fokok egyenlőtlen magasak voltak
(1920 Déry Tibor)
A gubacsot számos, sűrűnálló, egyenlőtlen hosszú, tompahegyű nyúlvány fedi
(1957 Győrfi János)
2.
egymástól minőségileg eltérő elemekből álló, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, nem egyenletes 〈dolog〉
Azt mondák, a kereskedés nem neked [ti. a szerbnek] való; […] A szerb nyelv nagyon egyenlőtlen, azért jobb a szerb számára a német
(1848 Kossuth Lajos összes munkái ford.)
[Horváth Mihály] előadása könnyű s világos, melyet latin idézetek nem tesznek egyenlőtlenné
(1879 Századok)
[Tristan Corbière] költészete befejezetlen, egyenlőtlen, bizarr
(1913 Szabó Dezső)
[a Malonyay Dezső által szerkesztett A magyar nép művészete] mindmáig legterjedelmesebb, bár egyenlőtlen forráskiadványunk
(1980 NéprajziLex.)
2a.
〈azonos kategóriájú dolgokra vonatkoztatva:〉 nem azonos, nem ugyanolyan, különböző, ill. vmilyen szempontból eltérő
A lényegesen egyenlőtlen tényezőknek […] egyforma jogviszony alá helyezése
(1875 Keresztény Magvető)
[a hajózással kapcsolatos] statisztikai adatok az egyes országokban még nagyon is egyenlőtlen elvek szerint gyüjtetnek
(1894 PallasLex.)
Hátráltathatja-e a domináns szolgáltató piaci túlsúlya és infrastrukturális monopóliuma a piacnyitás folyamatát? Megvalósulhat a liberalizáció ilyen egyenlőtlen indulási feltételek mellett?
(2001 Magyar Hírlap)
2b.
vkitől eltérő rangú, jogú, képességű, hatalmú, vkivel nem egyenlő 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személyek között szokásos 〈kapcsolat〉
Az illyetén egyenltlen ſzeméllyeknek [ti. a fejedelmeknek és a köznemeseknek az] öſzſze-keléſekben nem tanácſos a’ puſzta ſzavakra támaſzkodni
(1786 Dugonics András)
[Grant Allen] értekezésének alaptétele az, hogy minden ember a természettől szabadnak és egyenlőtlennek születik
(1899 Budapesti Szemle)
kétségtelenül egyenlőtlen volt ez a [Jókai Mór és Laborfalvi Róza közötti] házasság
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
egyenlőtlen viszony a munkások és munkaadók közt
(1927 TolnaiÚjLex.)
[az 1980-as évek elején a spanyol társadalom] szociálisan még mindig Európa egyik legegyenlőtlenebb társadalma volt
(1995 Magyar Hírlap)
3.
〈küzdő, versengő felekre vonatkoztatva:〉 eltérő, nem ugyanolyan képességekkel, erővel v. esélyekkel rendelkező
[az elnök] Scheuthauer „barátomnak” kezdte címezni az egyenlőtlen ellenfelet
(1931 Krúdy Gyula)
a konfliktusban mind a két esetben túlságosan egyenlőtlen felek állnak szemben egymással
(1940 Schöpflin Aladár)
Az emberi érintkezés kommunikációs technikáit meghatározott aspektusból közelítik meg a szerzők, amikor szinte kizárólag a hatalom, a presztizs, az egyenlőtlen ellenfelek párharcaként írják le
(2000 Új Könyvek)
3a.
különböző erejű, képességű felek közötti, nem egyenlő esélyekkel vívott, nem kiegyenlített 〈küzdelem〉
a harc egyenlőtlen volt. Százan egy ellen
(1850 Jókai Mór)
nem tudhatom, ki írta ama közleményt. S mert ezt nem tudom, […] senkitől sem kaphatnék elégtételt, miért is egyenlőtlen polémiába nem bocsátkozhatom
(1880 Mikszáth Kálmán)
nem adja meg magát hitványul az ütközet előtt, ha a csata még oly egyenlőtlen lesz is!
(1906 Ambrus Zoltán)
Az eltiprás és a háztartási rovarirtó sem segít sokat a fáraóhangyák ellen vívott kissé talán egyenlőtlen küzdelemben
(2002 Magyar Hírlap)
4. (/ritk)
olyan 〈felület, felszín〉, amelyen kisebb kiemelkedések, bemélyedések vannak, amely nem egyenletes, nem sima, ill. ilyen felületű 〈dolog〉
Ha az alapszin négy öt sorjával rá van mázolva [a fára], a sikárláshoz fog az ember, a mit vizzel és egy darab finom tajtkővel addig folytat, mig minden egyenlőtlen részt el nem távoztat
(1846 Hetilap)
A kovácsolás következtében a tárgy felszine egyenlőtlen lesz, ezért felszinét a simító kalapácscsal kiegyengetik
(1898 Edvi Illés Aladár)
[a lovak] egyensúlyukat egyenlőtlen talajon is meg tudják tartani
(1987 Domokos Lajos²)
5. (ritk)
egyensúlyából kizökkent, kiegyensúlyozatlan
a Magyarországgal való szövetség az egyetlen, mely Victor Emánuel király s az osztrák között a kilátásoknak különben igen egyenlőtlen mérlegét […] egyensulyba hozhatja
(1881 Kossuth Lajos összes munkái)
gazdaságunkban a munkavállaló, a dolgozó csak elvileg, a gyakorlatban azonban nem egyenrangú partnere a munkaadónak. És ez az egyenlőtlen […] mérlegállás csak a gazdaságirányítás segítségével változtatható meg
(1989 Népszava márc. 25.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.

Beállítások