egyértékű mn 18C4
1. (Mat) ’olyan 〈művelet, függvény〉, amely vmely értékhez csak egy értéket rendel, ill. olyan 〈ismeretlen, változó stb.〉, amelyhez csak egy érték tartozik’ ❖ Az egyértékű analytikus függvények előállításáról (1886 Magyar írók élete CD27) | ha nem akarjuk fentartani, hogy a hatványozás egyértékü művelet legyen (1895 PallasLex. CD02) | az y=x2 egyértékű függvény, az y=√x többértékű függvény (1965 TermészettudományiLex. C6851, 216) | az oszcillogram [= rezgési görbe] az idő folyamatos egyértékű függvényét adja meg (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 37) | [a külső tér egy bizonyos] tartományában két (állandó) B-érték (frekvencia) jelenik meg […]. A doménszakaszok között B egyértékű (2003 Természet Világa CD50).
2. (Kém) ’olyan 〈vegyület〉, amelyhez egyetlen, az adott vegyület jellegét, mivoltát meghatározó szerkezeti rész, pl. atomcsoport, ion stb. tartozik’ ❖ Az aluminium szulfát oldatához egyértékü báriumacetát vagy ólomacetát oldatot elegyítünk (1893 PallasLex. CD02) | telített, nyíltláncú egyértékű alkohol 0,0160 molját levegőfelesleggel égettük el (1997 Magyar Hírlap CD09) | Színezésre használják az anilint […] is, ami enyhén fűszerillatú, olajszerű színezék, egyértékű bázis (1999 Természet Világa CD50) | [A salétromsav] erős egyértékű sav (2002 MagyarNagyLex. C7364, 744).
3. (ritk, Kém) ’egy vegyértékű 〈elem, gyök〉’ ❖ az egyértékü gyökök törvénye (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 67) | Az elektrón-affinitás mértéke az az energia, melynek árán az atóm egyértékű ionná alakítható (1935 RévaiNagyLex. C5717, 285).
4. ’Egyenértékű.’
4a. (kissé rég) ’ugyanakkora, ill. vmivel azonos anyagi értékű 〈dolog〉’ ❖ mindennemű pénzdarabot egyértékünek nem állithatni (1842 Pesti Hírlap CD61) | Egyes [levélbélyeg-ragasztó] gépek több különböző értékű bélyeg, más gyártmányok csak egyértékű bélyeg befogadására alkalmasak (1914 RévaiNagyLex. C5706, 640).
4b. (kissé rég) ’mennyiségi szempontból ugyanakkora, ill. vmivel egyenlő értékű, mértékű 〈mértékegységgel mérhető dolog〉’ ❖ azon darab számok egy értéküek, mellyek közűl az egyik számlálója épen annyiszor találtatik tulajdon nevezőjében, mint a’ másiké (1825 Szilasy János C4030, 281) | A geotermikus gradiens nem egyértékű a Föld minden pontján (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 113).
4c. (/vál) ’ugyanolyan, ill. vmivel azonos eszmei értéket, minőséget stb. képviselő, azonos jellegű, jelentőségű 〈dolog〉’ ❖ ? äquivalent: egyértékű (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 65) | Ha [a növényen] egymásból egyértékü tagok keletkeznek, p. gyökérből gyökér, szárból ág, telepből telepsarj, ez az elágazás (1893 PallasLex. CD02) | a világok harca meg egy kis gyerek fájdalma egyértékű téma (1915 Ambrus Zoltán CD10) | egyazon versidőben jelenik meg a magyar hely és idő, meg az amerikai hely és idő, éspedig egyértékű valóságként (1999 Magyar Hírlap CD09).
4d. (kissé rég) ’vmely (idegen) szónak, kifejezésnek megfelelő, azt helyettesíteni képes 〈szó, kifejezés〉’ ❖ maradjunk mind a három egyértelmű és egyértékü szó képviselőjénél, a’ betvegynél, vagyis a beteg vegyülésnél (1830 Bugát Pál 8070003, 35) | valamely szónak egybevetése az egyértékűekkel s rokonértelműekkel (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 316) | A [fecstej] szó kétségkivül idegen eredetü (ném. Biestmilch), mint a vele egyértékü gulásztra, gulászta, lat. colostrum (1894 PallasLex. CD02) | Tohuvabohu (héber, a. m. üresség és sivárság), Mózes 1. könyvének a legelején, a teremtés előtti állapotra használt kitétel, ezért a kaosszal egyértékűnek veszik (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 85).
Sz: egyértékűség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.