egyesülés fn 4B

1. ’az egyesül igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ mit reménylünk, mit ohajtunk? Az örök életet avagy bóldogságat, melly az Iſtennel való egyesülésben áll a’ mennyei látás, ſzeretet, és tellyes öröm által (1777 Molnár János C3195, 143).

2. ’közös cél(ok) megvalósítására, gazdasági tevékenységek összehangolására, ill. (szakmai) érdekek képviseletére alapított társaság’ ❖ Régibb intézetek ’s egyesülések körébe, hol nem magyar volt a’ szó, mert alkotóik sem valának magyar ajkuak, ugyan nem tolta-e a’ magyarság magát itt ott márul holnapra erővel bé? (1842 Széchenyi István CD1501) | bankárok, bankok, illetve ezek egyesülései (konzorciumai) (1893 PallasLex. CD02) | [a gengszterek] üzleti alapon szervezett alvilági egyesülései egyelőre kiirthatatlan rákfenéi az amerikai életnek (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 271) | [Julius Caesar] betiltotta az iparosok egyesüléseit, az ú. n. collegiumokat (1949 Hahn István et al. C5116, 230) | Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (1988 Irodalomtörténeti Közlemények 2019034, 772) | [a merénylet áldozata] nem volt semmiféle politikai egyesülés tagja (1998 Magyar Hírlap CD09) | magánjogi jogalanyisággal rendelkező egyesülések (2001 Majtényi Balázs 3113001, 38).

3. (kissé rég, Biol) ’növényfajok egyedeinek, populációinak állandó megjelenésű, meghatározott környezeti igényű, hosszabb ideig fennálló együttese; növénytársulás’ ❖ Sok egyéb növényszövetkezet is található a felsoroltakon kivűl a fent körülírt területeken […]. Ilyenek a […] szittyók, kákák, sások és fűvek különféle társas egyesülései (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Warming öt egyesülési alakzatot különböztet meg, és pedig: 1. Telepesek és Mohák; 2. Fűneműek; 3. Törpebozótok és Félcserjék; 4. Cserjék; 5. Erdők egyesülései (1913 RévaiNagyLex. C5703, 688).

4. ’az a hely, ahol két dolog, képződmény, kül. folyó találkozik és egyesül’ ❖ A’ szeméremajkak’ fölső egyesűlésénél vagyon az úgynevezett […] Csiklyú (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187006, 90) | [a Borgói-hegycsoport] a Nagy-Szamos és Sajó egyesüléseig huzódik (1893 PallasLex. CD02) | Járomcsont [a kutyáknál]. Akárcsak az ember pofacsontja: a halántékcsont járomnyúlványa és a rágóizom egyesülésénél található ív (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | Az Aranyos-vidék átlagmagassága 800 m, a legmagasabb a forrásnál (1848 m), míg a Marossal való egyesülésnél 263 m (1997 Természet Világa CD50).

4a. (rég, Anat) ’csonttal, szalagokkal v. porccal rögzített két csont egymásba illő végeinek a kapcsolódási, összeköttetési helye, (az) ízület (egy fajtája)’ ❖ Egygyesüléſnek az az izesülés hivattatik, a’ mellyben a’ tsontak darabos, de nem fogos, ſzéllyekkel kaptſoltatnak egybe, mint az ábrázatnak leg-több tsontyai (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 4) | Mozdúlható egyesülés. – Diarthrosis (1828 Az egészséges emberi test C1210, szótár 30) | Szinartrózis […], az izületet alkotó csontok azon összeköttetése, mely a csontokat szorosan, mozgathatatlanul egybetartja vagy csontvarrat alakjában vagy porcos egyesülés alakjában (synchondrosis) vagy feszes szalagos egyesülés alakjában (syndesmosis) (1925 RévaiNagyLex. C5713, 623) | Beszélhetünk folytonos vagy szakadatlan és megszakasztott [csont]összeköttetésről. Az előbbinek négyféle alakja van: varrat, beékelődés, porcogós egyesülés és álizület (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 223).

5. (rég) ’több személy v. részt vevő fél egyetértésén alapuló megállapodás, megegyezés, egyezség, ill. azt kifejező, rögzítő szerződés’ ❖ ez illyetén ágyaſság az ell ſzámlált atyafiakra nézve az házaſságnak, mint egy Civilis egyesléſnek (Contractuſnak) akadállya nem lehet (1786 II. József házasságbéli rendelete ford. C2444, B2[r]) | Utóbbi egyeslés szerént a’ Spanyolok magok Birtokát ezen szigetben által adták a’ Francziáknak (1809 Szekér Joákim C3923, 19) | Az úrbér iránt megvan az egyesülés (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [tekintettel] mindkét egyletnek már huzamos idő óta megkötött elvileges egyesülésére (1870 A magyar munkásmozgalom története C4917, 144).

6. (rég, ritk) ’egyezés, megfelelés’ ❖ a’ Skárlát-Hideg az hójagos Himlvel valami bizonyos Egygyeslésben vagyon (1784 Rácz Sámuel ford.–Benkő C3567, 76) | [az európai nyelveket fel lehet osztani] anya és leány nyelvekre, és ollyanokra, a’ mellyeknek semmi eggyesülések nintsen más nyelvekkel (1794 Decsy Sámuel 7442003, 58).

ÖU: bank~, cég~, párt~.

Sz: egyesülési.

Vö. CzF. egyesűlés · egyesülés; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

egyesülés főnév 4B
1.
az egyesül igével kifejezett cselekvés v. történés
mit reménylünk, mit ohajtunk? Az örök életet avagy bóldogságat, melly az Iſtennel való egyesülésben áll a’ mennyei látás, ſzeretet, és tellyes öröm által
(1777 Molnár János)
2.
közös cél(ok) megvalósítására, gazdasági tevékenységek összehangolására, ill. (szakmai) érdekek képviseletére alapított társaság
Régibb intézetek ’s egyesülések körébe, hol nem magyar volt a’ szó, mert alkotóik sem valának magyar ajkuak, ugyan nem tolta-e a’ magyarság magát itt ott márul holnapra erővel bé?
(1842 Széchenyi István)
bankárok, bankok, illetve ezek egyesülései (konzorciumai)
(1893 PallasLex.)
[a gengszterek] üzleti alapon szervezett alvilági egyesülései egyelőre kiirthatatlan rákfenéi az amerikai életnek
(1933 TolnaiÚjLex.)
[Julius Caesar] betiltotta az iparosok egyesüléseit, az ú. n.úgynevezett collegiumokat
(1949 Hahn István et al.)
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
(1988 Irodalomtörténeti Közlemények)
[a merénylet áldozata] nem volt semmiféle politikai egyesülés tagja
(1998 Magyar Hírlap)
magánjogi jogalanyisággal rendelkező egyesülések
(2001 Majtényi Balázs)
3. (kissé rég, Biol)
növényfajok egyedeinek, populációinak állandó megjelenésű, meghatározott környezeti igényű, hosszabb ideig fennálló együttese; növénytársulás
Sok egyéb növényszövetkezet is található a felsoroltakon kivűl a fent körülírt területeken […]. Ilyenek a […] szittyók, kákák, sások és fűvek különféle társas egyesülései
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Warming öt egyesülési alakzatot különböztet meg, és pedig: 1. Telepesek és Mohák; 2. Fűneműek; 3. Törpebozótok és Félcserjék; 4. Cserjék; 5. Erdők egyesülései
(1913 RévaiNagyLex.)
4.
az a hely, ahol két dolog, képződmény, kül. folyó találkozik és egyesül
A’ szeméremajkak’ fölső egyesűlésénél vagyon az úgynevezett […] Csiklyú
(1829 Horváth József ford.Becker¹)
[a Borgói-hegycsoport] a Nagy-Szamos és Sajó egyesüléseig huzódik
(1893 PallasLex.)
Járomcsont [a kutyáknál]. Akárcsak az ember pofacsontja: a halántékcsont járomnyúlványa és a rágóizom egyesülésénél található ív
(1993 Sárkány Pál et al.)
Az Aranyos-vidék átlagmagassága 800 mméter, a legmagasabb a forrásnál (1848 mméter), míg a Marossal való egyesülésnél 263 mméter
(1997 Természet Világa)
4a. (rég, Anat)
csonttal, szalagokkal v. porccal rögzített két csont egymásba illő végeinek a kapcsolódási, összeköttetési helye, (az) ízület (egy fajtája)
Egygyesüléſnek az az izesülés hivattatik, a’ mellyben a’ tsontak darabos, de nem fogos, ſzéllyekkel kaptſoltatnak egybe, mint az ábrázatnak leg-több tsontyai
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Mozdúlható egyesülés. – Diarthrosis
(1828 Az egészséges emberi test)
Szinartrózis […], az izületet alkotó csontok azon összeköttetése, mely a csontokat szorosan, mozgathatatlanul egybetartja vagy csontvarrat alakjában vagy porcos egyesülés alakjában (synchondrosis) vagy feszes szalagos egyesülés alakjában (syndesmosis)
(1925 RévaiNagyLex.)
Beszélhetünk folytonos vagy szakadatlan és megszakasztott [csont]összeköttetésről. Az előbbinek négyféle alakja van: varrat, beékelődés, porcogós egyesülés és álizület
(1926 TolnaiÚjLex.)
5. (rég)
több személy v. részt vevő fél egyetértésén alapuló megállapodás, megegyezés, egyezség, ill. azt kifejező, rögzítő szerződés
ez illyetén ágyaſság az ell ſzámlált atyafiakra nézve az házaſságnak, mint egy Civilis egyesléſnek (Contractuſnak) akadállya nem lehet
(1786 II. József házasságbéli rendelete ford.)
Utóbbi egyeslés szerént a’ Spanyolok magok Birtokát ezen szigetben által adták a’ Francziáknak
(1809 Szekér Joákim)
Az úrbér iránt megvan az egyesülés
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
[tekintettel] mindkét egyletnek már huzamos idő óta megkötött elvileges egyesülésére
(1870 A magyar munkásmozgalom története)
6. (rég, ritk)
egyezés, megfelelés
a’ Skárlát-Hideg az hójagos Himlvel valami bizonyos Egygyeslésben vagyon
(1784 Rácz Sámuel ford.Benkő)
[az európai nyelveket fel lehet osztani] anya és leány nyelvekre, és ollyanokra, a’ mellyeknek semmi eggyesülések nintsen más nyelvekkel
(1794 Decsy Sámuel)
ÖU: bankegyesülés, cégegyesülés, pártegyesülés
Sz: egyesülési
Vö. CzF. egyesűlés · egyesülés; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások