egyetem fn 3B 

1. (tulajdonnév részeként is) ’a hallgatók legmagasabb szintű, tudományos igényű képzésével és az adott tudományág művelésével is foglalkozó, rendsz. karokra tagolt felsőoktatási intézmény, ill. annak épülete’ ❖ az Universitast Egyetem vagy Egyetemség-nek neveztem-el (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 346) | [Mézes Jónás] a helyett hogy iskolái végeztével kül országi egyetemekre ment volna, négy évig a pesti orvosi egyetemben orvosi tudományokat hallgatott (1857 Boross Mihály 8065002, 51) | az egyetem előtti téren (1912 RévaiNagyLex. C5702, 651) | A középkori egyetemeken négy fakultás működött: teológiai, filozófiai, jogi és orvosi (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 332) | Horn Péter akadémikust, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának dékánját választották meg hétfőn az egyetem új rektorává (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen intézményben folyó oktatás v. az abban folytatott tanulás (ideje), ill. az ott szerzett tudás, végzettség’ ❖ [Borostyán Sándor] jelenleg Berlinben járja az egyetemet (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Aladár egyike a legképzettebb fiatalembereknek, ki tisztességesen elvégzé az egyetemet, letette a jogtudori szigorlatot (1876 Mikszáth Kálmán CD04) | 1848-ban a politikai zavarok miatt az egyetem szünetelt (1905 Magyar írók élete CD27) | a lelki nemességhez, a gondolkodás előkelőségéhez nem kell egyetem, még abécés könyv is alig (1917 Szini Gyula CD10) | keményen dolgozott, […] amíg összejött az egyetemi tandíjra való. A munkát az egyetem alatt is folytatta (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen intézményben tanítók, ill. tanulók összessége v. csoportja’ ❖ A pályázat f. évi majus 14-kén szóval és írásban a kir. egyetem előtt fog történni (1846 Hetilap CD61) | az egész hivatalos irodalom az Akadémia, az Egyetem (Riedl Frigyes és később Hegedüs Lóránd kivételével) mindannyian egyetértenek az új költészet elítélésében (1928 Komlós Aladár 9347016, 187) | A körutakon még istenes a közlekedés, bár a Tejvendéglő előtt már a Nyugati felől ömlő többi egyetembe torkollottunk (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 7).

2. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmiknek v. vkiknek az összessége, ill. vminek az egésze’ ❖ A’ világ úgy hiszi, a’ Religio bizonyos hivendő dolgok’ egyeteme – systema rerum credendarum (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 202) | rosz emlékezetemért sem szégyenlém magamat, mivel látám, hogy annyi föbül álló társaim egyeteme sem tudja, mint születék be europába (1834 Garasos Tár 8625003, 83) | [a hippói zsinaton elfogadott újszövetségi kánont] a keresztény egyház egyeteme mai napiglan változatlanul elismerte (1893 PallasLex. CD02) | Csak egyéni tehetségeink vannak, a nemzet egyeteme még nem tudott hozzáférkőzni az igazi zenéhez (1946 Kodály Zoltán 9341009, 178).

2a. (rég) ’világmindenség, világegyetem’ ❖ Az Universumot én Egyetem-nek […] neveztem-el (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 346) | erősen hiszem az egyetemet örök bölcs törvények szerint kormányzó isteni gondviselést (1841 Kossuth Lajos CD32) | E nagy világon semmi sincs örök, Csak maga az egész, az egyetem, Az idő és az anyagmennyiség (1875 Vajda János 8503041, 37).

3. (rég, ritk) ’együttlét, ill. együttélés’ ❖ ëgyetëm: das Beysamnenseyn [!] (simultaneitas) (1805 Verseghy Ferenc C4436, 54) | Convictus […] együttélés, egyetem (1818 Márton József¹ C3043, 662. hasáb).

3a. (rég) ’(intézményi struktúrával rendelkező) szervezet, társaság, közösség’ ❖ nem csak a’ részesekre nagyobb teher ne háríttassék, hanem az egyetem pénztára se csorbíttassék legkisebbé [= legkevésbé] is (1831 Széchenyi István C3903, 468) | [a szabadságnak] nagyobb vagy kisebb mértékétől függ minden polgári egyetem boldogsága (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Igenis, te állam, élő emberek szervezett egyeteme, egyenesen tartozol vele, hogy […] a tisztességes megélhetést lehetővé tegyed (1900 Budapesti Hírlap aug. 17. C0055, 1) | 1486-ban I. Mátyás király valamennyi szászra kiterjesztette az Andreanum kiváltságait és ezzel létrehozta minden erdélyi szász közjogi-politikai egységét, melyet a „szász egyetem” (Universitas Saxonum) képviselt (1981 NéprajziLex. CD47).

Ö: agrár-, kutató~, magán-, mű~, nép~, orvos~, repülő~, szabad~, tudomány~, világ~.

ÖU: bölcsész~, ember~, jog~, kül~, rádió~, társ~, tévé~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyetemben; ÉKsz.; ÚMTsz.