egyetemi mn és fn 1B3

I. mn

1. (tulajdonnév részeként is) ’az egyetemen található, ill. az egyetemhez, annak működéséhez tartozó v. azzal kapcs.’ ❖ felsőbb tudományok athenaeuma, egyetemi jusokkal és könyvtárral (1831 Zádor Elek 8532007, 42) | az új egyetemi tanács igazgatása egyetemünk történelmének egyik legszebb lapját képezendi (1871 Toldy Ferenc 8481033, 420) | a kolozsvári bőrgyógyászati egyetemi klinikán mint tanársegéd működött (1897 PallasLex. CD02) | Időm nagy részét az Egyetemi Könyvtárban töltöttem, mert a szükséges könyveim nem voltak meg (1926 Rákosi Jenő 8385007, 125) | megvizsgáljuk az egyetem és az egyetem vezetése tevékenységét is, hozzátenném: szigorúan tiszteletben tartva az egyetemi autonómia kereteit (1995 Országgyűlési Napló CD62) | a több száz fős egyetemi tanteremben (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈az oktatási rendszerben:〉 az egyetemre jellemző, azt megillető 〈rang, szint〉, ill. ilyen szintű 〈tananyag, oktatás, végzettség stb.〉’ ❖ Cousin ur, a’ hires ecclecticus és a’ mostani egyetemi oktatási rendszernek – ugy szólva – alkotója, ki Thiers alatt közoktatás ministere volt (1844 Pesti Hírlap CD61) | nálunk alig van rá példa, hogy egy vagyonos kereskedő vagy gyáros fia egyetemi fokozatot szerezzen s ugy folytassa az atyja által megkezdett munkát (1900 Budapesti Hírlap jún. 30. C0055, 1) | [Than Károly] több modern egyetemi tankönyvvel és segédkönyvvel gazdagította az ő idejében még szegényes magyar kémiai irodalmat (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 58) | egyetemi vagy főiskolai végzettség (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 23) | egyetemi szintű képzést folytató intézmények (1998 Tények könyve CD37).

1b. ’az egyetemen dolgozó v. tanuló 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, általuk létrehozott 〈csoport〉’ ❖ hajdani királyi egyetemi professor Vuchetichnak idézett bűndefinitiója (1839 Kossuth Lajos CD32) | A nemzetőrség és az egyetemi légió megszállja a vasuti töltést (1895 Gracza György 8161003, 296) | a pesti egyetemi ifjúság (1931 Krúdy Gyula CD54) | biológia szakos egyetemi hallgató (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az egyetemi tanár, miként az egyetemi tanársegéd, az egyetemi adjunktus, az egyetemi docens, egy egyetemi tevékenységhez kötött beosztási kör (2000 Országgyűlési Napló CD62).

1c. ’az egyetemen történő, ott zajló, ill. ott végzett v. létrehozott’ ❖ Egyetemi ünnepségek (1823 Fogarasi Sámuel 7109010, 239) | [Gyulai Pál] egyetemi előadásain arról a tárgyról értekezett, hogy Petőfi miért nem dicsőítette Kossuthot (1877 Mikszáth Kálmán 8312046, 168) | Az egyetemi évek alatt döntő szerep jut Péterfy fejlődésében a filozófiának (1918 Patthy Károly CD10) | A tanulmány eredetileg egyetemi szakdolgozatnak készült (1991 Soproni Szemle CD52) | minden egyetemi vizsgáját a legmagasabb minősítéssel szerezte meg (1995 Természet Világa CD50).

2. ’olyan 〈város(rész)〉, amelyben egyetem(ek) van(nak)’ ❖ [egy gyermekkórház] az ország egyetemi városában alkalmat nyujt gyakorlati tanulmányra a’ kezdő orvosoknak (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Nagyszombat] egykor primási székhely és egyetemi város volt (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Minden egyetemi város, Odessza, Kazán, Charkov, Varsó, nagyszerü könyvpiac (1911 Pásztor Árpád 9519004, 26) | Hannover egyetemi negyedében csütörtökön késő este több száz punk összecsapott a rendőrökkel (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’olyan 〈városrész〉, amelyet egyetem(ek) és a hozzá(juk) tartozó intézmények, létesítmények alkotnak’ ❖ Robert Bridges elhúnyt április 21-én [oxfordi] házában, melynek kilátása az egyetemi város látképére nyilt (1930 Nyugat ford. CD10) | A Szabadtéri Játékok, az egyetemi város, a Tisza-parti kultúrpalota-múzeum még jobban hozzánőttek Szeged nevéhez, mint gazdasági jellemzői (1971 Erdei Ferenc 9126004, 149) | A lágymányosi egyetemi negyed mellett épül fel az Informatikai és Technológiai Innovációs Park (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’Általános, egyetemes.’

3a. ’vminek minden lényeges elemét magában foglaló, széles körű, átfogó’ ❖ a’ hazai nyelvdivat egyetemi kincstárával isméretleneknek (1831 Széchenyi István 8429008, 251) | elvontabb és egyetemibb fogalmat képezünk a barbárságról, ha oly állapotot nevezünk annak, mely az emberiség műveltetésében nem vehet részt (1840 Hunfalvy Pál 8192003, 148) | Kivánatos volna, hogy új magyar korszakunk’ történetét, hazánk’ jelen állását, habár röviden is, de hiven ’s a’ menyire lehet, egyetemileg ismertetné meg egykét hazánkfia az angol-franczia, és német világgal (1842 Athenaeum C0024, 563) | Galletti egyetemi világrajzának 2-dik füzete megjelent Hartleben Konrádnál. Minden rendüekre nézve sok érthetően előadott tudományt foglal magában (1855 Vasárnapi Újság CD56).

3b. ’〈a nemzetivel szembeállítva is:〉 az emberiség egésze által létrehozott, hozzá tartozó 〈történelem, kultúra stb.〉’ ❖ egyetemi históriát tanított (1817 Kazinczy Ferenc 7163004, 83) | Népek és egyesek, ha akármi okból az egyetemi műveltségtől idegenek, ha az eszmék hatását magoktól elhárítják, bizonyos tekintetben barbárok (1840 Hunfalvy Pál 8192003, 148) | az egyetemi nyelv, mint legközvetlenebb tüneménye az észnek, mint egyetemes értelem, minden külön népnél nemzeti nyelvvé leszen, mivel az egyetemes ész is nemzeti ésszé vált (1846 Bajza József 8021025, 232).

3c. ’mindenhol, minden(ki)re egyaránt jellemző v. érvényes, ill. mindenki általi, együttes, közös’ ❖ Total Eindruck, vagy Wieland után Gesammt Eindruck [=] egyetemi béhatás (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 274) | soha sem fogtok semmit tehetni, hanemha egyetemi hév, egyetemi erő, egyetemi lelkesedés gyűl sokaságtokból (1826 Kölcsey Ferenc 8253049, 1225) | Jellem, mint character’ magyar neve, nem régi szó, ’s mégis már alkalmasint egyetemileg el van fogadva (1841 Athenaeum C0023, 683) | Voltak idők, midőn az izgatottság Europában látszatra egyetemiebb, általánosabb volt, mint jelenleg (1851 Eötvös József C1591, 3).

II. fn (rég, ritk)

’egyetemista’ ❖ Ezek érdekesb pontjai ápril 30-ig gyülésünknek, mellynek emléke minden igaz egyetemi szivében fenmaradand (1848 Március Tizenötödike C3027, 160) | Tóth Béla és Ziska Gábor révén (a kik a megelőző évben még a piaristákhoz jártak, de most már első éves egyetemiek voltak) direkt ismeretségbe jutottam Szűcs Pátri és Lukács Gyula joghallgató urakkal (1902 Budapesti Hírlap febr. 9. C4690, 3).

Vö. CzF. ~, egyetėmileg, v. egyetėmleg; ÉrtSz.; ÉKsz.

egyetemi melléknév és főnév 1B3
I. melléknév
1. (tulajdonnév részeként is)
az egyetemen található, ill. az egyetemhez, annak működéséhez tartozó v. azzal kapcs.
felsőbb tudományok athenaeuma, egyetemi jusokkal és könyvtárral
(1831 Zádor Elek)
az új egyetemi tanács igazgatása egyetemünk történelmének egyik legszebb lapját képezendi
(1871 Toldy Ferenc)
a kolozsvári bőrgyógyászati egyetemi klinikán mint tanársegéd működött
(1897 PallasLex.)
Időm nagy részét az Egyetemi Könyvtárban töltöttem, mert a szükséges könyveim nem voltak meg
(1926 Rákosi Jenő)
megvizsgáljuk az egyetem és az egyetem vezetése tevékenységét is, hozzátenném: szigorúan tiszteletben tartva az egyetemi autonómia kereteit
(1995 Országgyűlési Napló)
a több száz fős egyetemi tanteremben
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
〈az oktatási rendszerben:〉 az egyetemre jellemző, azt megillető 〈rang, szint〉, ill. ilyen szintű 〈tananyag, oktatás, végzettség stb.〉
Cousin ur, a’ hires ecclecticus és a’ mostani egyetemi oktatási rendszernek – ugy szólva – alkotója, ki Thiers alatt közoktatás ministere volt
(1844 Pesti Hírlap)
nálunk alig van rá példa, hogy egy vagyonos kereskedő vagy gyáros fia egyetemi fokozatot szerezzen s ugy folytassa az atyja által megkezdett munkát
(1900 Budapesti Hírlap jún. 30.)
[Than Károly] több modern egyetemi tankönyvvel és segédkönyvvel gazdagította az ő idejében még szegényes magyar kémiai irodalmat
(1930 TolnaiÚjLex.)
egyetemi vagy főiskolai végzettség
(1935 Magyar Női Szemle)
egyetemi szintű képzést folytató intézmények
(1998 Tények könyve)
1b.
az egyetemen dolgozó v. tanuló 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, általuk létrehozott 〈csoport〉
hajdani királyi egyetemi professor Vuchetichnak idézett bűndefinitiója
(1839 Kossuth Lajos)
A nemzetőrség és az egyetemi légió megszállja a vasuti töltést
(1895 Gracza György)
a pesti egyetemi ifjúság
(1931 Krúdy Gyula)
biológia szakos egyetemi hallgató
(1995 Magyar Hírlap)
Az egyetemi tanár, miként az egyetemi tanársegéd, az egyetemi adjunktus, az egyetemi docens, egy egyetemi tevékenységhez kötött beosztási kör
(2000 Országgyűlési Napló)
1c.
az egyetemen történő, ott zajló, ill. ott végzett v. létrehozott
Egyetemi ünnepségek
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Gyulai Pál] egyetemi előadásain arról a tárgyról értekezett, hogy Petőfi miért nem dicsőítette Kossuthot
(1877 Mikszáth Kálmán)
Az egyetemi évek alatt döntő szerep jut Péterfy fejlődésében a filozófiának
(1918 Patthy Károly)
A tanulmány eredetileg egyetemi szakdolgozatnak készült
(1991 Soproni Szemle)
minden egyetemi vizsgáját a legmagasabb minősítéssel szerezte meg
(1995 Természet Világa)
2.
olyan 〈város(rész), amelyben egyetem(ek) van(nak)
[egy gyermekkórház] az ország egyetemi városában alkalmat nyujt gyakorlati tanulmányra a’ kezdő orvosoknak
(1841 Pesti Hírlap)
[Nagyszombat] egykor primási székhely és egyetemi város volt
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Minden egyetemi város, Odessza, Kazán, Charkov, Varsó, nagyszerü könyvpiac
(1911 Pásztor Árpád)
Hannover egyetemi negyedében csütörtökön késő este több száz punk összecsapott a rendőrökkel
(1995 Magyar Hírlap)
2a.
olyan 〈városrész〉, amelyet egyetem(ek) és a hozzá(juk) tartozó intézmények, létesítmények alkotnak
Robert Bridges elhúnyt április 21-én [oxfordi] házában, melynek kilátása az egyetemi város látképére nyilt
(1930 Nyugat ford.)
A Szabadtéri Játékok, az egyetemi város, a Tisza-parti kultúrpalota-múzeum még jobban hozzánőttek Szeged nevéhez, mint gazdasági jellemzői
(1971 Erdei Ferenc)
A lágymányosi egyetemi negyed mellett épül fel az Informatikai és Technológiai Innovációs Park
(1999 Magyar Hírlap)
3. (rég)
Általános, egyetemes.
3a.
vminek minden lényeges elemét magában foglaló, széles körű, átfogó
a’ hazai nyelvdivat egyetemi kincstárával isméretleneknek
(1831 Széchenyi István)
elvontabb és egyetemibb fogalmat képezünk a barbárságról, ha oly állapotot nevezünk annak, mely az emberiség műveltetésében nem vehet részt
(1840 Hunfalvy Pál)
Kivánatos volna, hogy új magyar korszakunk’ történetét, hazánk’ jelen állását, habár röviden is, de hiven ’s a’ menyire lehet, egyetemileg ismertetné meg egykét hazánkfia az angol-franczia, és német világgal
(1842 Athenaeum)
Galletti egyetemi világrajzának 2-dik füzete megjelent Hartleben Konrádnál. Minden rendüekre nézve sok érthetően előadott tudományt foglal magában
(1855 Vasárnapi Újság)
3b.
〈a nemzetivel szembeállítva is:〉 az emberiség egésze által létrehozott, hozzá tartozó 〈történelem, kultúra stb.〉
egyetemi históriát tanított
(1817 Kazinczy Ferenc)
Népek és egyesek, ha akármi okból az egyetemi műveltségtől idegenek, ha az eszmék hatását magoktól elhárítják, bizonyos tekintetben barbárok
(1840 Hunfalvy Pál)
az egyetemi nyelv, mint legközvetlenebb tüneménye az észnek, mint egyetemes értelem, minden külön népnél nemzeti nyelvvé leszen, mivel az egyetemes ész is nemzeti ésszé vált
(1846 Bajza József)
3c.
mindenhol, minden(ki)re egyaránt jellemző v. érvényes, ill. mindenki általi, együttes, közös
Total Eindruck, vagy Wieland után Gesammt Eindruck [=] egyetemi béhatás
(1811 Kazinczy Ferenc)
soha sem fogtok semmit tehetni, hanemha egyetemi hév, egyetemi erő, egyetemi lelkesedés gyűl sokaságtokból
(1826 Kölcsey Ferenc)
Jellem, mint character’ magyar neve, nem régi szó, ’s mégis már alkalmasint egyetemileg el van fogadva
(1841 Athenaeum)
Voltak idők, midőn az izgatottság Europában látszatra egyetemiebb, általánosabb volt, mint jelenleg
(1851 Eötvös József)
II. főnév (rég, ritk)
Ezek érdekesb pontjai ápril 30-ig gyülésünknek, mellynek emléke minden igaz egyetemi szivében fenmaradand
(1848 Március Tizenötödike)
Tóth Béla és Ziska Gábor révén (a kik a megelőző évben még a piaristákhoz jártak, de most már első éves egyetemiek voltak) direkt ismeretségbe jutottam Szűcs Pátri és Lukács Gyula joghallgató urakkal
(1902 Budapesti Hírlap febr. 9.)
Vö. CzF. ~, egyetėmileg, v. egyetėmleg; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások