egyetlen mn és fn 

I. mn 14B8

1. ’olyan 〈személy, dolog stb.〉, akiből, amelyből (vkinek, vminek, ill. a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározott körben v. tulajdonsággal) csak egy van’ ❖ Gróf Andró ſzületett Frantzia, és ennek elötte ſzerelmes Grófnéjával és egyetlen Fiatskájával Párisban lakós vala (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 6) | A majom az egyetlen az állatok közt, melly megtámadás és védelem alkalmával, mint az ember, idegen fegyvert használ (1847 Peregriny Elek 8360004, 17) | [a heidelbergi káté 1577-ben Huszár Dávid által kiadott fordításának] eddig egyetlenül ismert példánya (1867 Szabó Károly CD57) | ez az egyetlen kiut (1929 Fábry Zoltán 9131003, 53) | [az Erzsébet-híd] az egyetlen hídja a fővárosnak, amelyet nem építettek még újjá (1977 Méray Tibor 9434002, 155) | A csütörtöki órarend eddig a leghúzósabb. A második óra (rajz) az egyetlen nyugodt óra, utána kezdődik a kínzás (2010 Leiner Laura 3208002, 59).

1a. (hat ne-s szó jelzőjeként) ’〈annak nyomatékos kif-ére, hogy más azonos típusú személyek, dolgok között kizárólag a megnevezett személy v. dolog az, akire v. amelyre igaz, érvényes vmi〉’ ❖ Akkortájban a legelőkelőbbek, férfiak mint hölgyek, az egyházi rend, a pápa maga lóháton utaztak. Kocsik a ritkaságok közé tartoztak; az egyetlen Magyarországot kivéve, sehol sem voltak divatban a 14-ik század előtt (1853 Jósika Miklós 8212013, 58) | hasztalan keressük azt a helyi ipart, amiben a mi kalotaszegi népünk művészetére lelhetnénk. Valaha volt, ma már nincsen. Az egyetlen fodorvászonból kínál még egy-egy keveset nehány arraszorult kalotaszegi, bogártelki, inaktelki, daróci s mákói nénike (1907 Malonyay Dezső 8292003, 40) | Ki van ott [ti. a pesti egyetemen]? Senki. Sarlatánok. Az egyetlen Sabatini ér valamit… (1931 Sárközi György 9587010, 88) | Moliere-t, aki maga is színész volt, nem számítva, az egyetlen Racine-ról jegyezték fel, hogy színésznőnek udvarolt (1933 Hevesi András CD10) | Magyarországon ebben az időben zeneileg semmi olyasmi nem történt, ami ilyen módon közelített volna a történésekhez, talán valamennyire az egyetlen Beatrice együttes kivételével (2006 Amerika Kiadó 3260001, 38).

2. ’〈vmely dolog kicsi, csekély, ill. vmely cselekvés, történés egyszeri voltának nyomatékosítására:〉 nem több mint egy, ill. a lehető legkevesebb’ ❖ egy sebes karikát tett kardjával a légben, s az első csapással megmutatta, mi a huszárvágás. Egyetlen suhintással terített le egy embert (1861 Szokoly Viktor 8452002, 65) | Aladár egyetlen mosolya gyönyörrel árasztotta el (1867 Gyulai Pál 8173001, 13) | ha egyszer kivágtunk valamit komoly deszkából, abból nem lehet egyetlen milliméterrel sem szélesebbet csinálni többé (1943 Sztrókay Kálmán 9687002, 131) | a teniszpálya mögött egyetlen perc alatt befagyott a Feneketlen tó (1953 Karinthy Ferenc 9308001, 13) | Azt állította, hogy egyetlen szavára ledőlnek Jeruzsálem falai és egyetlen szavára fel is emelkednek ismét (2005 Spiró György 3283005, 739).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy több (lehetséges) közül egyet kiemelve, a többit nem számítva (is) érvényes az állítás〉’ ❖ kengyelfutókat látandatok ’s kivált az egyiknek olly szép strucz-tollak lesznek a’ kalapján, hogy minden dáma csak ezen egyetlen tünemény jól láthatásáért is az első helyre válthat bilt (1834 Vajda Péter 8504006, 100) | Nincsen igaza azonban többé senkinek se attól a pillanattól kezdve, amelyben a szervezetéből való kilépésére határozza el magát. Ezzel az egyetlen cselekedetével egy csapásra agyonütötte összes igazát (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 21) | csak egyetlen hollandi cég büntetlenül annyi narkotikumot exportálhatott Kinába, amennyi tiz millió ember elpusztitására elegendő lenne (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 35) | Az eloszlást már egyetlen ilyen ellipszis is jellemzi (1995 Természet Világa CD50).

2b. (egymástól megkülönböztethető összetevőkből állva) egy egységet alkotó, ill. egy egységgé összeálló’ ❖ a csapatok ne hosszu vonalakra széjjelosztva, hanem egyetlen tömegbe összevonva, egyenest neki vezettessenek az ellenségnek (1849 Kossuth Lajos CD32) | a nagy közönség egyetlen fej volt, meredt nyakkal és ezer szemmel (1885 Tolnai Lajos C4202, 247) | egyetlen akarattá tömörülni (1910 Dienes Valéria CD10) | Regények és novellák és színdarabok, egyetlen óriási útleírás bibliájává folyt össze (1919 Karinthy Frigyes C5064, 94) | Egyetlen tábor lett megint Európa (1930 Hidas Antal 9249004, 44).

3. (kissé rég) ’egyedülálló(an), egyedi(en sajátságos)’ ❖ Indostánnak, leg-végsbb Szélében, a’ Kaukasus’ Hegye, és a’ Kis-Tibeti, és Rája-Gamoni Hegységekkel be-ſzorítva, fekſzik Kachimir Orſzág, a’ melly talán eggyetlen a’ Maga Nemében, minthogy nints talán több olly Tartomány, melly olly kis Kerletben annyi Szépséget foglaljon (1794 Kármán József² 7491003, 215) | „Beh! nem volt igazam,” monda „szerencsétlenségemet olly egyetlennek gondolnom! ez kétségkivül minden házas ember elkerűlhetetlen rendeltetése[”] (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524424, 146) | azt hittem, hogy külön nyelvet beszél Cecil, amelyet rajta kívül senki sem tud a világon. A szavai, a mondásai, a sóhajtásai egyetlenek (1917 Krúdy Gyula C2845, 105) | Mikor érettségi után feljött Pestre, a művésziskola egyetlenül kimagasló tehetsége volt (1931 Szabó Dezső 9623013, 121).

3a. ’〈elhomályosult jelentéstartalommal is: vki, kül. a beszélő számára vmely pozícióban egyedüli, kivételes személy (kedveskedő) megnevezésében v. megszólításában〉’ ❖ Elmentél, és itt hagytál engem’ eggyetlen Barátném! (1794 Kármán József² 7165022, 177) | Egyetlen Helén! mindenre, mi szent, ne kinozzon tovább, fogadja el kezemet (1853 Karacs Teréz 8219001, 51) | Pergő. (Kedélyesen, az ujjával magához integeti Samut.): Gyere csak! Samu (Zokogva jajgat.): Jajajjaj! kedves egyetlen maiszter uram; ne tessék bántani; csak most az egyszer ne! (1875 Tóth Ede 8486004, 12) | Drága egyetlen mindenem. Mit tudjak neked irni? Tele vagyok fájdalommal (1927 Markovits Rodion 9423002, 64) | mind a négyen kaptunk a mi drága egyetlen jó édesanyánktól egy-egy babzsákot (2009 Spiró György 3283008, 329).

II. fn 4B2 (birtokszóként v. birt szjellel)

’〈elhomályosult jelentéstartalommal is: vki, kül. a beszélő számára vmely pozícióban egyedüli, kivételes személy, kül. szerelme, házastársa (kedveskedő) megnevezésére v. megszólítására〉’ ❖ Ne gyötörd magad’ Egyetlenem! (1794 Kármán József² 7165022, 187) | Te szivem egyetlene! (1846 Obernyik Károly 8339001, 7) | Ti kérleljétek már, egyetlenim, ti (1892 Bartók Lajos C0866, 221) | Hiába csitították: – Hallgass, légy csendben. – Nem hallgatok, az én egyetlenemet kiprédikálta a pap (1932 Móricz Zsigmond 9462029, 91) | Édesem, drágám, egyetlenem, írta jegyesem (1986 Nádas Péter 9466004, 434).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

egyetlen melléknév és főnév
I. melléknév 14B8
1.
olyan 〈személy, dolog stb.〉, akiből, amelyből (vkinek, vminek, ill. a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározott körben v. tulajdonsággal) csak egy van
Gróf Andró ſzületett Frantzia, és ennek elötte ſzerelmes Grófnéjával és egyetlen Fiatskájával Párisban lakós vala
(1772 Mészáros Ignác ford.)
A majom az egyetlen az állatok közt, melly megtámadás és védelem alkalmával, mint az ember, idegen fegyvert használ
(1847 Peregriny Elek)
[a heidelbergi káté 1577-ben Huszár Dávid által kiadott fordításának] eddig egyetlenül ismert példánya
(1867 Szabó Károly)
ez az egyetlen kiut
(1929 Fábry Zoltán)
[az Erzsébet-híd] az egyetlen hídja a fővárosnak, amelyet nem építettek még újjá
(1977 Méray Tibor)
A csütörtöki órarend eddig a leghúzósabb. A második óra (rajz) az egyetlen nyugodt óra, utána kezdődik a kínzás
(2010 Leiner Laura)
1a. (hat ne-s szó jelzőjeként)
〈annak nyomatékos kif-ére, hogy más azonos típusú személyek, dolgok között kizárólag a megnevezett személy v. dolog az, akire v. amelyre igaz, érvényes vmi〉
Akkortájban a legelőkelőbbek, férfiak mint hölgyek, az egyházi rend, a pápa maga lóháton utaztak. Kocsik a ritkaságok közé tartoztak; az egyetlen Magyarországot kivéve, sehol sem voltak divatban a 14-ik század előtt
(1853 Jósika Miklós)
hasztalan keressük azt a helyi ipart, amiben a mi kalotaszegi népünk művészetére lelhetnénk. Valaha volt, ma már nincsen. Az egyetlen fodorvászonból kínál még egy-egy keveset nehány arraszorult kalotaszegi, bogártelki, inaktelki, daróci s mákói nénike
(1907 Malonyay Dezső)
Ki van ott [ti. a pesti egyetemen]? Senki. Sarlatánok. Az egyetlen Sabatini ér valamit…
(1931 Sárközi György)
Moliere-t, aki maga is színész volt, nem számítva, az egyetlen Racine-ról jegyezték fel, hogy színésznőnek udvarolt
(1933 Hevesi András)
Magyarországon ebben az időben zeneileg semmi olyasmi nem történt, ami ilyen módon közelített volna a történésekhez, talán valamennyire az egyetlen Beatrice együttes kivételével
(2006 Amerika Kiadó)
2.
〈vmely dolog kicsi, csekély, ill. vmely cselekvés, történés egyszeri voltának nyomatékosítására:〉 nem több mint egy, ill. a lehető legkevesebb
egy sebes karikát tett kardjával a légben, s az első csapással megmutatta, mi a huszárvágás. Egyetlen suhintással terített le egy embert
(1861 Szokoly Viktor)
Aladár egyetlen mosolya gyönyörrel árasztotta el
(1867 Gyulai Pál)
ha egyszer kivágtunk valamit komoly deszkából, abból nem lehet egyetlen milliméterrel sem szélesebbet csinálni többé
(1943 Sztrókay Kálmán)
a teniszpálya mögött egyetlen perc alatt befagyott a Feneketlen tó
(1953 Karinthy Ferenc)
Azt állította, hogy egyetlen szavára ledőlnek Jeruzsálem falai és egyetlen szavára fel is emelkednek ismét
(2005 Spiró György)
2a.
〈annak kif-ére, hogy több (lehetséges) közül egyet kiemelve, a többit nem számítva (is) érvényes az állítás〉
kengyelfutókat látandatok ’s kivált az egyiknek olly szép strucz-tollak lesznek a’ kalapján, hogy minden dáma csak ezen egyetlen tünemény jól láthatásáért is az első helyre válthat bilt
(1834 Vajda Péter)
Nincsen igaza azonban többé senkinek se attól a pillanattól kezdve, amelyben a szervezetéből való kilépésére határozza el magát. Ezzel az egyetlen cselekedetével egy csapásra agyonütötte összes igazát
(1910 Csizmadia Sándor¹)
csak egyetlen hollandi cég büntetlenül annyi narkotikumot exportálhatott Kinába, amennyi tiz millió ember elpusztitására elegendő lenne
(1929 Dolgozó Asszonyok Lapja)
Az eloszlást már egyetlen ilyen ellipszis is jellemzi
(1995 Természet Világa)
2b.
(egymástól megkülönböztethető összetevőkből állva) egy egységet alkotó, ill. egy egységgé összeálló
a csapatok ne hosszu vonalakra széjjelosztva, hanem egyetlen tömegbe összevonva, egyenest neki vezettessenek az ellenségnek
(1849 Kossuth Lajos)
a nagy közönség egyetlen fej volt, meredt nyakkal és ezer szemmel
(1885 Tolnai Lajos)
egyetlen akarattá tömörülni
(1910 Dienes Valéria)
Regények és novellák és színdarabok, egyetlen óriási útleírás bibliájává folyt össze
(1919 Karinthy Frigyes)
Egyetlen tábor lett megint Európa
(1930 Hidas Antal)
3. (kissé rég)
egyedülálló(an), egyedi(en sajátságos)
Indostánnak, leg-végsbb Szélében, a’ Kaukasus’ Hegye, és a’ Kis-Tibeti, és Rája-Gamoni Hegységekkel be-ſzorítva, fekſzik Kachimir Orſzág, a’ melly talán eggyetlen a’ Maga Nemében, minthogy nints talán több olly Tartomány, melly olly kis Kerletben annyi Szépséget foglaljon
(1794 Kármán József²)
„Beh! nem volt igazam,” monda „szerencsétlenségemet olly egyetlennek gondolnom! ez kétségkivül minden házas ember elkerűlhetetlen rendeltetése[”]
(1829 Vörösmarty Mihály ford.)
azt hittem, hogy külön nyelvet beszél Cecil, amelyet rajta kívül senki sem tud a világon. A szavai, a mondásai, a sóhajtásai egyetlenek
(1917 Krúdy Gyula)
Mikor érettségi után feljött Pestre, a művésziskola egyetlenül kimagasló tehetsége volt
(1931 Szabó Dezső)
3a.
〈elhomályosult jelentéstartalommal is: vki, kül. a beszélő számára vmely pozícióban egyedüli, kivételes személy (kedveskedő) megnevezésében v. megszólításában〉
Elmentél, és itt hagytál engem’ eggyetlen Barátném!
(1794 Kármán József²)
Egyetlen Helén! mindenre, mi szent, ne kinozzon tovább, fogadja el kezemet
(1853 Karacs Teréz)
Pergő. (Kedélyesen, az ujjával magához integeti Samut.): Gyere csak! Samu (Zokogva jajgat.): Jajajjaj! kedves egyetlen maiszter uram; ne tessék bántani; csak most az egyszer ne!
(1875 Tóth Ede)
Drága egyetlen mindenem. Mit tudjak neked irni? Tele vagyok fájdalommal
(1927 Markovits Rodion)
mind a négyen kaptunk a mi drága egyetlen jó édesanyánktól egy-egy babzsákot
(2009 Spiró György)
II. főnév 4B2 (birtokszóként v. birt szjellel)
〈elhomályosult jelentéstartalommal is: vki, kül. a beszélő számára vmely pozícióban egyedüli, kivételes személy, kül. szerelme, házastársa (kedveskedő) megnevezésére v. megszólítására〉
Ne gyötörd magad’ Egyetlenem!
(1794 Kármán József²)
Te szivem egyetlene!
(1846 Obernyik Károly)
Ti kérleljétek már, egyetlenim, ti
(1892 Bartók Lajos)
Hiába csitították: – Hallgass, légy csendben. – Nem hallgatok, az én egyetlenemet kiprédikálta a pap
(1932 Móricz Zsigmond)
Édesem, drágám, egyetlenem, írta jegyesem
(1986 Nádas Péter)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások