egyfolytában hsz 0
1. ’vmekkora időtartam alatt, ill. vmely időpontig, eseményig tartó v. vmely időpont, esemény óta eltelt időben megszakítás, szünet nélkül’ ❖ [a fullasztó köhögés] egy folytában tart, mind addig, míg lélekzet nélkl marad, vagy míg hány (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 353) | mindezen szerek csak 2–3 hónapig használandók egyfolytában, különben nagyon is megszokja a bőr, és mi sem hat többé reá (1885 Wohl Janka 8529005, 254) | feltápászkodtam a bolt padlójáról, ahol immár a délutáni imától az esti imáig egyfolytában guggoltam (1936 Germanus Gyula 9189001, 283) | a televízióban az egyfolytában adott hirdetés hossza legfeljebb 6 perc, óránként a hirdetési blokkok száma legfeljebb három legyen (1979 Varga György 1160005, 98) | Hosszú szolgálatok vártak a távírászra. Kora reggeltől késő estig, máskor 24 órát szolgált egyfolytában (1996 Lovas Gyula CD52).
1a. ’folyton, állandóan ismétlődve’ ❖ [a fülemüle] életének örömét Erdőn, mezőn, kősziklákon Kiáltozza szerteszét. Zokog, jajgat egyfolytában (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a kis olasz minduntalan felkiáltott, elragadtatásának kifejezést adandó; a német egyfolytában magyarázgatott; az angol meg az amerikai szünet nélkül nézett, felváltva majd zsiros uti könyvébe, majd ki az ablakon (1865 Asbóth János 8018002, 40) | A Cégnél készült kazetta nálam lapult. Egyfolytában tapogattam, megvan-e még (1990 Lovass Zoltán 1097002, 201) | máig emlékszem rá, hogy amikor jött a bál, és a Béla a kis barátnőjét táncoltatta, a válla fölött egyfolytában lesett, engem keresett a szemével, hogy hol vagyok, mit csinálok, kivel táncolok (2009 Méhes Károly² 3153009, 768).
2. (kissé rég) ’térben közvetlenül egymás mellett v. után elhelyezkedve, (vmivel) egy sort alkotva’ ❖ Én helynyerés tekintetéből egyfolytában közlöm az értesítéseket (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a titkári hivatalos szobák mellett, s azokkal egyfolytában készített lakást (1893 Szily Kálmán C4033, 220) | a házak nem mindenütt zárt sorúak; némely faluban ugyanis különváltan, habár egymáshoz még mindig elég közel sorakoznak egyfolytában (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | csak példának említjük meg azt az ugyancsak általános szokást, miszerint az ifjú házastársak nevét – esetenként keresztnevét – egyfolytában kell leírni, s aszerint, hogy az így keletkezett betűsor páros vagy páratlan, az asszony vagy férj fog előbb meghalni (1990 Magyar néprajz CD47).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.