egyiránt² (0) l. egyaránt
egyaránt hsz 0 egyeránt, egyiránt
1. (mind- kezdetű nm-sal v. nm-i hsz-val) (rég) ’egyformán, azonos módon, ugyanúgy’ ❖ A’ ki ſenkit meg nem ſzán, Mindennel egyéránt bán (1774 Kónyi János ford. C2738, 41) | az abbé mindenkor mindenre egy aránt felelt (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 212) | a’ testnek természetes kifejtődését akadályoztatná, a’ ki minden Nevendéket, vagy ugyanazon egyet minden korban egyeránt akarna nevelni (1825 Szilasy János 8450004, 49) | A’ község és megye nem mindenütt egyaránt vannak alkotva (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134007, 129).
2. (kissé rég) ’(vkivel, vmivel) azonos fokban, mértékben, ugyanannyira’ ❖ Vallyon Isten eltt egy aránt kedvesek é az emberek, akár micsodás Vallásban légyenek? (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252017, 30) | Most hát kimondom, a miért jövék Bátyád vagyok, s te legjobban tudod: Matilddal egyaránt szerettelek (1865 Szigligeti Ede 8446012, 10) | legczélszerübbek a szobákba elhelyezett porczellán kemenczék, melyek egészségesebbek a közönséges vaskályháknál, vagy pedig a Meidlinger-félék, melyek több szobát is fűthetnek, s a meleget egyaránt terjesztik minden felé (1883 De Gerando Antonina 8099003, 48) | A vizeinket népesítő állatok szintén nem egyaránt vannak hazánk területének összes vizeiben elterjedve. Különbség van a hideg hegyi patakok, tengerszemek, havasi tavak a melegebb vizű, alantabb folyó patakok, folyók, tavak, lápok, mocsarak állatvilága között (1915 RévaiNagyLex. C5709, 198).
3. ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó személyekre, dolgokra egyenként, külön-külön igaz, érvényes vmi, ill. vmely dologra, személyre több állítás együttesen, egymás mellett igaz, érvényes〉’ ❖ az Istennek előtte az elmúltak, a jelenvalók, úgy a következendő dolgok egyaránt tudva vannak (1772 Rettegi György 7282001, 275) | Ezen zár kétségtelen az első helyet érdemli minden biztosító zárak között, […] és akár ajtókra, akár almáriomokra egyiránt használható (1838 Hétilapok 8636001, 43) | Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget (1933 József Attila 9282089, 178) | kaptunk emlékbe egy naptól, hidegtől egyaránt óvó, szép mintázatú fejfedőt (2010 Huszár Tibor 3159003, 248).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.