egyvelít (4b4) l. elegyít
elegyít ts ige 4b4 egyelít (rég) , egyvelít (rég) , őgyelít (rég) , velegyít (rég)
1. ’〈anyagot vmely más anyaggal〉 összekever, egyesít(ve eloszlat), ill. más anyaghoz v. anyagba kever, hozzáad, belekever’ ❖ [a bodzavirágfőzethez] egy kevés mézet elegyitnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 101) | az egéſz ſzigetet meleg gzzel egyelített füst fedezte bé (1809 Szekér Joákim 8435005, 35) | Az Duna ’s Szajnának velegyített nedvei (1811 Dessewffy József ford. C2562, 40) | [a vezérek] a keleti népek szokása szerint karjaikat megmetszve s omló véröket egy edénybe elegyítve, neki [ti. Árpádnak] ünnepélyesen hűséget esküvének (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [hogy a nyulak nevelésénél a bélhurutot] elkerülhessük, ajánlatos a tejbe tölgyfakéreg-főzetet elegyíteni (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A hidrogén korlátolt mennyiségben elegyíthető a metánnal (1997 Természet Világa CD50).
1a. (rég) ’〈keveréket〉 vmilyen anyagok összevegyítésével létrehoz’ ❖ ers ſpirituſokbúl egyelittett balſamommal drgölték fájó tagjait (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 184) | a’ nyavalyás gyermeknek az Orvos Ürmös italt elegyít (1773 Rájnis József ford. [!] 7201007, 72) | [a búzát] vetés előtt való nap, mész, kékkő, só, salétrom és marhatrágya’ levéből elegyített vizzel megáztatja (1846 Kiss Bálint 8244001, 34) | Tán egy morzsa kalácsot kóstolna meg Márton! a mit magam elegyítettem magának (1905 Petelei István 8361001, 4) | A még nyirkos vakolatra földfestékből és vízből elegyített festékkel fest a művész (1913 RévaiNagyLex. C5703, 160).
2. (átv is) ’〈több elemből v. tagból álló csoportot〉 másik csoporttal úgy egyesít, ill. a másik csoportba úgy sorol be, hogy a két csoport elemei összekeverednek’ ❖ a’ föbb renden lévök, nem akarván a’ kz nép közzé egyeliteni magokat, ſzégyenlenék a’ kurittyoló [= kuruzsló] orvoſt követni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 586) | vitézi-rendeknek gyémántal elegyitetett arany lántzai (1789 Magyar Kurír C0315, 293) | az egyház legbuzgóbb két királya, Szent István és Szent László, a túlgazdagon alapított püspökségek és apátságok birtoka közé semmi várat nem elegyítettek (1870 Botka Tivadar CD57) | [a haditanács] gyöngíteni akarta bennük [ti. az idegenbe vezényelt ezredekben] a nemzeti érzést, egyszersmind elegyíteni a sereget (1894 Széchy Károly CD55) | [a Várisi-hegyvidéken] gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőtársulások […] elegyítve vannak erdei fenyővel (1978 Marián Miklós–Traser György CD52).
2a. elegyít vkiből (ritk) ’〈vmely csoportot〉 különféle elemekből v. csoportokból ilyen módon létrehoz’ ❖ [Rákosi összeállította] az őt főtitkárrá választó új – hazatértekből és itthoniakból elegyített – Központi Bizottságot (1995 Gyarmati György CD17).
3. (rég, ritk) ’〈más tulajdonságú, es. fajtájú egyedeket〉 nemesítési céllal párosít, keresztez’ ❖ A’ külön Fajok összevegyítése. […] Bizonyos tulajdonságu és kitetsző testállásu párok elegyítése (1828 Széchenyi István CD1501) | tiszta arabs eredetü versfutó lovakat, más nagyobb ’s kisebb, könnyebb ’s nehezebb lovakkal elegyítvén (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 10) | ki számtalan próbák és több nemzedék után nyert tapasztalások’ következtében […] soha igen közel rokonokat nem elegyít (1838 Széchenyi István CD1501).
4. ’〈vmely dolgot, jelenséget, tulajdonságot stb.〉 vmely másik dologgal, jelenséggel vegyesen alkalmaz, használ, megjelenít, ill. 〈vmely, a többitől eltérő elemet〉 belevisz, beletesz, belekever vmibe v. vmi közé’ ❖ nem elegyitenek, kivált déâk ſzókat beſzédgyek közzé (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XII]) | a’ kék szín közé fejér szín is volt tarkásan elegyítve (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 302) | [a rutén lantos] világi dalokat elegyített az egyházi énekbe (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Ady] az ereszkedő és emelkedő ütemű sorokat (az orthodox verstan szabálya ellen) egy és ugyanazon versben változatosan elegyíti (1920 Babits Mihály CD10) | avantgardista attitűdöt vallásossággal és konzervativizmussal elegyítő tudományos folyóiratban [ti. a Minervában] (1973 Poszler György 1124001, 103).
4a. (rég) ’〈alkotást, beszédet stb.〉 idegen eleme(ke)t belekeverve kiegészít, ilyen elemekkel ellát’ ❖ vagy idegen nyelvekbl kltsönözött ſzókkal elegyítſük, vagy pedig a dolognak mi-vóltához alkalmaztatott új ſzóllásokkal bvítſük nyelvünket (1782 Magyar Hírmondó 7444025, 355) | egyvelitett rithmusos 12 syllabás [= szótagos] versekben fordítottam Voltér-Orleáni Szüzét (1796 Fekete János CD55) | vigsággal elegyitett nagy szomoru darab (1848 Bernát Gáspár 8052007, 113) | [a lengyel népi énekben a Kisjézushoz ellátogató francia] „mon Dieu”, „bon jour”, meg „o bon Dieu!” fölkiáltásokkal elegyíti a beszédét (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).
4b. elegyít vmiből (ritk) ’különféle összetevők keverésével, ill. kevert használatával létrehoz vmit’ ❖ Minden philosophiai visgálódás miképpen oszlik erre a’ Háromra: Empirismus, Idealismus, és Scepticismus, vagy ebből a’ Háromból őgyelített Systemára (1813 Ercsei Dániel C2564, 503) | Vaj! mi vagyon benned mennyből elegyítve s pokolból (1821 Vörösmarty Mihály CD01) | A’ nemzeteknek különbféle indulatjai erényekböl és fogyatkozásokbol, rossz és jó tulajdonságokbol vannak elegyítve (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320004, 118) | Thaly [Kálmán] mellett Kiss Albert református lelkész a függetlenségi eszmekör és a konzervatív társadalomszemlélet elemeiből elegyített politikai közgondolkodást [Debrecenben] (1986 Irinyi Károly CD17).
5. (rég, vál) ’〈vmely tevékenységbe〉 beavat, bevon, ill. belekényszerít, belevisz vkit’ ❖ kár volt nekünk a mi dolgainkba asszonyokat elegyíteni (1869 Jókai Mór CD18) | Isten elegyité azt a medvét a játékba (1873 Orbán Balázs CD22) | [Lipót király] mindenható megbizottja, Gonzaga herczeg, egyenesen felszólította [II. Rákóczi Györgyöt], hogy köszönjön le fejedelemségéről, a fenséget ne elegyítse a hadakozásba (1900 Széchy Károly CD55) | [Homérosz és Hésziodosz] az isteneket a földi élet tusáiba elegyítik, sőt a földi szenvedélyek részeseivé teszik (1904 ÓkoriLex. CD28).
5a. vmibe elegyíti magát (rég, vál) ’〈tevékenységbe, ügybe, folyamatba〉(bele)kezd, (bele)fog v. bekapcsolódik, részt kezd benne venni, ill. beleártja magát, beleavatkozik’ ❖ ha töbſzör bátorkodol illyen ſzinü dologban [ti. alkalmatlan levelek kézbesítésébe] elegyitteni magadat, példás képpen foglak meg büntetni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 141) | a’ kir. főkormány a’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába […] ne elegyítse magát (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Baranovsky] említette szolgai szoros kötelességét, mely nem engedi, hogy ily ügybe elegyítse magát (1889 Angyal Dávid CD55).
5b. (rég, vál) ’〈vmely tényező, jelenség〉 vmely folyamatba, tevékenységbe belesodor, belevisz vkit’ ❖ Meg-fontoltuk, mi illik mi hozzánk, kiket a’ tárſalkodás beſzédbe egyelit önnön ſzemélyünkre nézve (1777 Molnár János C3195, 183) | Frantzia orſzágnak Királyja reményli a’ Lengyel Nemzetnek bltseſségétl, […] mind azt el-fogják távoztatni, a’ mi perbe elegyíthetné ket akarmelly hatalommal (1789 Magyar Merkurius C0341, 151) | a technikai akadályok a lap korifeusait hosszas vitába elegyítették (1882 Szathmáry Károly 8428010, 88).
Ö: fel, össze~.
ÖU: bele~, egybe~, el~, hozzá~, meg~.
Sz: elegyítés, elegyítetlen.
Vö. CzF. egyelít · egyelit, egyelítėtt · egyelitėtt, egyvelít · egyvelit, elegyít · elegyit, elegyítėtt · elegyitėtt, elegyíthető, ögyvelít, ölgyít; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, elegyített, elegyítheti magát, elegyíttetett, elegyíttetik; ÚMTsz. ~, elegyített