egyvivású (1A4) l. egyívású

egyívású mn és fn 1A4egyvivású (rég v. nyj)

I. mn

1. ’(vmilyen szempontból) egyforma, megegyező, azonos (vkivel, vmivel)’ ❖ más ember egy-ivású korból régen elhalt a vén menyasszony mellől, hanem az őrültek sokáig élnek (1858 Jókai Mór C2250, 263) | néhányan, korra valamivel idősebbek, de szellemre és törekvésre egyívásúak, hozzácsatlakoztak s részben vezető szerepre is jutottak az új mozgalomban (1914 Schöpflin Aladár CD10) | Negritók, a négerekkel hajdan egyívásúnak tartott és több külső rokonvonást felmutató népek (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 301) | korban egyívású társaitól (1966 B. Nagy László CD53) | az itt élő népek eléggé egyívású régi táncaihoz (1977 NéprajziLex. CD47) | a Bodrogköz a tánckultúra tekintetében még egyivású a Nyírséggel (1990 Magyar néprajz CD47) | A gazdag leányok külön bandába jártak a velük egykorú gazdagabb kislegényekkel, a szegények a velük egyívású fiúkkal találkoztak (1990 Magyar néprajz CD47).

2. (/vál) ’ugyanannyi idős, ugyanolyan (élet)korú, ill. vkivel azonos (élet)korú 〈személy〉, es. vmivel azonos korú 〈dolog〉; egyidős, egykorú’ ❖ [András] vala neve az  fiatskájának, a’ ki velem egy vivásu (1791 Aranka György ford.–Fenouillot C0637, 23) | A mostani irók között alig van egy kettő Fáyval egyvivásu, s a többi mind már gyermekkorában apja és tanitói szájából tanulta tisztelni Fáy András nevét (1855 Vasárnapi Újság CD56) | ëgyvívású: egykorú (1910 Dékán Sámuel C5852, 332) | a kódexírással egyívású középkori képírás (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 126) | Egyívásúaknak látszottunk. Korunk összeegyeztetése után derült ki, hogy két-kétésfél évvel ő mégis idősebb (1946 Illyés Gyula 9274058, 308) | [A 19. század elején] még a fiatal irodalom nagyjából egyívású jelesei sem tegeződtek, s amikor néhány évvel később elszánják rá magukat, valóságos kis szertartással adják meg a módját (2004 Dávidházi Péter 3082001, 234).

II. fn (tbsz-ban) (/vál)

’vkivel azonos életkorú, ill. azonos származású személy’ ❖ Egymás után dőlnek ki mellőlünk rokonink, barátink, jóakaróink, egyvivásúink (1853 Fáy András¹ C1714, 238) | Mi, az egyívásúak, fiúk, lányok körülálltunk-ültünk egy nagy lapos követ, melyre Mózsi bácsi egy cserépdarabbal fölírta, hogy: Kezdetben vala az ige (1997 Magyar Hírlap CD09) | Gettósodás! – kiált fel a Teória, anélkül hogy megkérdezné: együtt avagy elkülönülve kívánnak-e élni az egyívásúak (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egyvivású lásd egyívású
egyívású ❖ melléknév és főnév ◦ 1A4 ◦
permalink
egyvivású 1A4 (rég v. nyj)
I. melléknév
1.
(vmilyen szempontból) egyforma, megegyező, azonos (vkivel, vmivel)
más ember egy-ivású korból régen elhalt a vén menyasszony mellől, hanem az őrültek sokáig élnek
(1858 Jókai Mór)
néhányan, korra valamivel idősebbek, de szellemre és törekvésre egyívásúak, hozzácsatlakoztak s részben vezető szerepre is jutottak az új mozgalomban
(1914 Schöpflin Aladár)
Negritók, a négerekkel hajdan egyívásúnak tartott és több külső rokonvonást felmutató népek
(1928 TolnaiÚjLex.)
korban egyívású társaitól
(1966 B. Nagy László)
az itt élő népek eléggé egyívású régi táncaihoz
(1977 NéprajziLex.)
a Bodrogköz a tánckultúra tekintetében még egyivású a Nyírséggel
(1990 Magyar néprajz)
A gazdag leányok külön bandába jártak a velük egykorú gazdagabb kislegényekkel, a szegények a velük egyívású fiúkkal találkoztak
(1990 Magyar néprajz)
2. (/vál)
ugyanannyi idős, ugyanolyan (élet)korú, ill. vkivel azonos (élet)korú 〈személy〉, es. vmivel azonos korú 〈dolog〉; egyidős, egykorú
[András] vala neve az  fiatskájának, a’ ki velem egy vivásu
(1791 Aranka György ford.–Fenouillot)
A mostani irók között alig van egy kettő Fáyval egyvivásu, s a többi mind már gyermekkorában apja és tanitói szájából tanulta tisztelni Fáy András nevét
(1855 Vasárnapi Újság)
ëgyvívású: egykorú
(1910 Dékán Sámuel)
a kódexírással egyívású középkori képírás
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
Egyívásúaknak látszottunk. Korunk összeegyeztetése után derült ki, hogy két-kétésfél évvel ő mégis idősebb
(1946 Illyés Gyula)
[A 19. század elején] még a fiatal irodalom nagyjából egyívású jelesei sem tegeződtek, s amikor néhány évvel később elszánják rá magukat, valóságos kis szertartással adják meg a módját
(2004 Dávidházi Péter)
II. főnév (tbsz-ban) (/vál)
vkivel azonos életkorú, ill. azonos származású személy
Egymás után dőlnek ki mellőlünk rokonink, barátink, jóakaróink, egyvivásúink
(1853 Fáy András¹)
Mi, az egyívásúak, fiúk, lányok körülálltunk-ültünk egy nagy lapos követ, melyre Mózsi bácsi egy cserépdarabbal fölírta, hogy: Kezdetben vala az ige
(1997 Magyar Hírlap)
Gettósodás! – kiált fel a Teória, anélkül hogy megkérdezné: együtt avagy elkülönülve kívánnak-e élni az egyívásúak
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪egy- (egyívású)

Beállítások