egyvelít (4b4) l. elegyít

elegyít ts ige 4b4egyelít (rég) , egyvelít (rég) , őgyelít (rég) , velegyít (rég)

1. ’〈anyagot vmely más anyaggal〉 összekever, egyesít(ve eloszlat), ill. más anyaghoz v. anyagba kever, hozzáad, belekever’ ❖ [a bodzavirágfőzethez] egy kevés mézet elegyitnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 101) | az egéſz ſzigetet meleg gzzel egyelített füst fedezte bé (1809 Szekér Joákim 8435005, 35) | Az Duna ’s Szajnának velegyített nedvei (1811 Dessewffy József ford. C2562, 40) | [a vezérek] a keleti népek szokása szerint karjaikat megmetszve s omló véröket egy edénybe elegyítve, neki [ti. Árpádnak] ünnepélyesen hűséget esküvének (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [hogy a nyulak nevelésénél a bélhurutot] elkerülhessük, ajánlatos a tejbe tölgyfakéreg-főzetet elegyíteni (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A hidrogén korlátolt mennyiségben elegyíthető a metánnal (1997 Természet Világa CD50).

1a. (rég) ’〈keveréket〉 vmilyen anyagok összevegyítésével létrehoz’ ❖ ers ſpirituſokbúl egyelittett balſamommal drgölték fájó tagjait (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 184) | a’ nyavalyás gyermeknek az Orvos Ürmös italt elegyít (1773 Rájnis József ford.–Lucretius 7201007, 72) | [a búzát] vetés előtt való nap, mész, kékkő, só, salétrom és marhatrágya’ levéből elegyített vizzel megáztatja (1846 Kiss Bálint 8244001, 34) | Tán egy morzsa kalácsot kóstolna meg Márton! a mit magam elegyítettem magának (1905 Petelei István 8361001, 4) | A még nyirkos vakolatra földfestékből és vízből elegyített festékkel fest a művész (1913 RévaiNagyLex. C5703, 160).

2. (átv is) ’〈több elemből v. tagból álló csoportot〉 másik csoporttal úgy egyesít, ill. a másik csoportba úgy sorol be, hogy a két csoport elemei összekeverednek’ ❖ a’ föbb renden lévök, nem akarván a’ kz nép közzé egyeliteni magokat, ſzégyenlenék a’ kurittyoló [= kuruzsló] orvoſt követni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 586) | vitézi-rendeknek gyémántal elegyitetett arany lántzai (1789 Magyar Kurír C0315, 293) | az egyház legbuzgóbb két királya, Szent István és Szent László, a túlgazdagon alapított püspökségek és apátságok birtoka közé semmi várat nem elegyítettek (1870 Botka Tivadar CD57) | [a haditanács] gyöngíteni akarta bennük [ti. az idegenbe vezényelt ezredekben] a nemzeti érzést, egyszersmind elegyíteni a sereget (1894 Széchy Károly CD55) | [a Várisi-hegyvidéken] gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőtársulások […] elegyítve vannak erdei fenyővel (1978 Marián Miklós–Traser György CD52).

2a. elegyít vkiből (ritk) ’〈vmely csoportot〉 különféle elemekből v. csoportokból ilyen módon létrehoz’ ❖ [Rákosi összeállította] az őt főtitkárrá választó új – hazatértekből és itthoniakból elegyített – Központi Bizottságot (1995 Gyarmati György CD17).

3. (rég, ritk) ’〈más tulajdonságú, es. fajtájú egyedeket〉 nemesítési céllal párosít, keresztez’ ❖ A’ külön Fajok összevegyítése. […] Bizonyos tulajdonságu és kitetsző testállásu párok elegyítése (1828 Széchenyi István CD1501) | tiszta arabs eredetü versfutó lovakat, más nagyobb ’s kisebb, könnyebb ’s nehezebb lovakkal elegyítvén (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 10) | ki számtalan próbák és több nemzedék után nyert tapasztalások’ következtében […] soha igen közel rokonokat nem elegyít (1838 Széchenyi István CD1501).

4. ’〈vmely dolgot, jelenséget, tulajdonságot stb.〉 vmely másik dologgal, jelenséggel vegyesen alkalmaz, használ, megjelenít, ill. 〈vmely, a többitől eltérő elemet〉 belevisz, beletesz, belekever vmibe v. vmi közé’ ❖ nem elegyitenek, kivált déâk ſzókat beſzédgyek közzé (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XII]) | a’ kék szín közé fejér szín is volt tarkásan elegyítve (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 302) | [a rutén lantos] világi dalokat elegyített az egyházi énekbe (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Ady] az ereszkedő és emelkedő ütemű sorokat (az orthodox verstan szabálya ellen) egy és ugyanazon versben változatosan elegyíti (1920 Babits Mihály CD10) | avantgardista attitűdöt vallásossággal és konzervativizmussal elegyítő tudományos folyóiratban [ti. a Minervában] (1973 Poszler György 1124001, 103).

4a. (rég) ’〈alkotást, beszédet stb.〉 idegen eleme(ke)t belekeverve kiegészít, ilyen elemekkel ellát’ ❖ vagy idegen nyelvekbl kltsönözött ſzókkal elegyítſük, vagy pedig a dolognak mi-vóltához alkalmaztatott új ſzóllásokkal bvítſük nyelvünket (1782 Magyar Hírmondó 7444025, 355) | egyvelitett rithmusos 12 syllabás [= szótagos] versekben fordítottam Voltér-Orleáni Szüzét (1796 Fekete János CD55) | vigsággal elegyitett nagy szomoru darab (1848 Bernát Gáspár 8052007, 113) | [a lengyel népi énekben a Kisjézushoz ellátogató francia] „mon Dieu”, „bon jour”, meg „o bon Dieu!” fölkiáltásokkal elegyíti a beszédét (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

4b. elegyít vmiből (ritk) ’különféle összetevők keverésével, ill. kevert használatával létrehoz vmit’ ❖ Minden philosophiai visgálódás miképpen oszlik erre a’ Háromra: Empirismus, Idealismus, és Scepticismus, vagy ebből a’ Háromból őgyelített Systemára (1813 Ercsei Dániel C2564, 503) | Vaj! mi vagyon benned mennyből elegyítve s pokolból (1821 Vörösmarty Mihály CD01) | A’ nemzeteknek különbféle indulatjai erényekböl és fogyatkozásokbol, rossz és jó tulajdonságokbol vannak elegyítve (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320004, 118) | Thaly [Kálmán] mellett Kiss Albert református lelkész a függetlenségi eszmekör és a konzervatív társadalomszemlélet elemeiből elegyített politikai közgondolkodást [Debrecenben] (1986 Irinyi Károly CD17).

5. (rég, vál) ’〈vmely tevékenységbe〉 beavat, bevon, ill. belekényszerít, belevisz vkit’ ❖ kár volt nekünk a mi dolgainkba asszonyokat elegyíteni (1869 Jókai Mór CD18) | Isten elegyité azt a medvét a játékba (1873 Orbán Balázs CD22) | [Lipót király] mindenható megbizottja, Gonzaga herczeg, egyenesen felszólította [II. Rákóczi Györgyöt], hogy köszönjön le fejedelemségéről, a fenséget ne elegyítse a hadakozásba (1900 Széchy Károly CD55) | [Homérosz és Hésziodosz] az isteneket a földi élet tusáiba elegyítik, sőt a földi szenvedélyek részeseivé teszik (1904 ÓkoriLex. CD28).

5a. vmibe elegyíti magát (rég, vál) ’〈tevékenységbe, ügybe, folyamatba〉(bele)kezd, (bele)fog v. bekapcsolódik, részt kezd benne venni, ill. beleártja magát, beleavatkozik’ ❖ ha töbſzör bátorkodol illyen ſzinü dologban [ti. alkalmatlan levelek kézbesítésébe] elegyitteni magadat, példás képpen foglak meg büntetni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 141) | a’ kir. főkormány a’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába […] ne elegyítse magát (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Baranovsky] említette szolgai szoros kötelességét, mely nem engedi, hogy ily ügybe elegyítse magát (1889 Angyal Dávid CD55).

5b. (rég, vál) ’〈vmely tényező, jelenség〉 vmely folyamatba, tevékenységbe belesodor, belevisz vkit’ ❖ Meg-fontoltuk, mi illik mi hozzánk, kiket a’ tárſalkodás beſzédbe egyelit önnön ſzemélyünkre nézve (1777 Molnár János C3195, 183) | Frantzia orſzágnak Királyja reményli a’ Lengyel Nemzetnek bltseſségétl, […] mind azt el-fogják távoztatni, a’ mi perbe elegyíthetné ket akarmelly hatalommal (1789 Magyar Merkurius C0341, 151) | a technikai akadályok a lap korifeusait hosszas vitába elegyítették (1882 Szathmáry Károly 8428010, 88).

Ö: fel, össze~.

ÖU: bele~, egybe~, el~, hozzá~, meg~.

Sz: elegyítés, elegyítetlen.

Vö. CzF. egyelít · egyelit, egyelítėtt · egyelitėtt, egyvelít · egyvelit, elegyít · elegyit, elegyítėtt · elegyitėtt, elegyíthető, ögyvelít, ölgyít; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, elegyített, elegyítheti magát, elegyíttetett, elegyíttetik; ÚMTsz. ~, elegyített

egyvelít lásd elegyít
elegyít tárgyas ige 4b4
egyelít 4b4 (rég)
egyvelít 4b4 (rég)
őgyelít 4b4 (rég)
velegyít 4b4 (rég)
1.
〈anyagot vmely más anyaggal〉 összekever, egyesít(ve eloszlat), ill. más anyaghoz v. anyagba kever, hozzáad, belekever
[a bodzavirágfőzethez] egy kevés mézet elegyitnek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az egéſz ſzigetet meleg gzzel egyelített füst fedezte bé
(1809 Szekér Joákim)
Az Duna ’s Szajnának velegyített nedvei
(1811 Dessewffy József ford.)
[a vezérek] a keleti népek szokása szerint karjaikat megmetszve s omló véröket egy edénybe elegyítve, neki [ti. Árpádnak] ünnepélyesen hűséget esküvének
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[hogy a nyulak nevelésénél a bélhurutot] elkerülhessük, ajánlatos a tejbe tölgyfakéreg-főzetet elegyíteni
(1929 Az állatok világa ford.)
A hidrogén korlátolt mennyiségben elegyíthető a metánnal
(1997 Természet Világa)
1a. (rég)
〈keveréket〉 vmilyen anyagok összevegyítésével létrehoz
ers ſpirituſokbúl egyelittett balſamommal drgölték fájó tagjait
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ nyavalyás gyermeknek az Orvos Ürmös italt elegyít
(1773 Rájnis József ford.Lucretius)
[a búzát] vetés előtt való nap, mész, kékkő, só, salétrom és marhatrágya’ levéből elegyített vizzel megáztatja
(1846 Kiss Bálint)
Tán egy morzsa kalácsot kóstolna meg Márton! a mit magam elegyítettem magának
(1905 Petelei István)
A még nyirkos vakolatra földfestékből és vízből elegyített festékkel fest a művész
(1913 RévaiNagyLex.)
2. (átv is)
〈több elemből v. tagból álló csoportot〉 másik csoporttal úgy egyesít, ill. a másik csoportba úgy sorol be, hogy a két csoport elemei összekeverednek
a’ föbb renden lévök, nem akarván a’ kz nép közzé egyeliteni magokat, ſzégyenlenék a’ kurittyoló [= kuruzsló] orvoſt követni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
vitézi-rendeknek gyémántal elegyitetett arany lántzai
(1789 Magyar Kurír)
az egyház legbuzgóbb két királya, Szent István és Szent László, a túlgazdagon alapított püspökségek és apátságok birtoka közé semmi várat nem elegyítettek
(1870 Botka Tivadar)
[a haditanács] gyöngíteni akarta bennük [ti. az idegenbe vezényelt ezredekben] a nemzeti érzést, egyszersmind elegyíteni a sereget
(1894 Széchy Károly)
[a Várisi-hegyvidéken] gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőtársulások […] elegyítve vannak erdei fenyővel
(1978 Marián Miklós–Traser György)
2a. elegyít vkiből (ritk)
〈vmely csoportot〉 különféle elemekből v. csoportokból ilyen módon létrehoz
[Rákosi összeállította] az őt főtitkárrá választó új – hazatértekből és itthoniakból elegyített – Központi Bizottságot
(1995 Gyarmati György)
3. (rég, ritk)
〈más tulajdonságú, es. fajtájú egyedeket〉 nemesítési céllal párosít, keresztez
A’ külön Fajok összevegyítése. […] Bizonyos tulajdonságu és kitetsző testállásu párok elegyítése
(1828 Széchenyi István)
tiszta arabs eredetü versfutó lovakat, más nagyobb ’s kisebb, könnyebb ’s nehezebb lovakkal elegyítvén
(1829 Wesselényi Miklós)
ki számtalan próbák és több nemzedék után nyert tapasztalások’ következtében […] soha igen közel rokonokat nem elegyít
(1838 Széchenyi István)
4.
〈vmely dolgot, jelenséget, tulajdonságot stb.〉 vmely másik dologgal, jelenséggel vegyesen alkalmaz, használ, megjelenít, ill. 〈vmely, a többitől eltérő elemet〉 belevisz, beletesz, belekever vmibe v. vmi közé
nem elegyitenek, kivált déâk ſzókat beſzédgyek közzé
(1774 Báróczi Sándor)
a’ kék szín közé fejér szín is volt tarkásan elegyítve
(1828 Kazinczy Ferenc)
[a rutén lantos] világi dalokat elegyített az egyházi énekbe
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Ady] az ereszkedő és emelkedő ütemű sorokat (az orthodox verstan szabálya ellen) egy és ugyanazon versben változatosan elegyíti
(1920 Babits Mihály)
avantgardista attitűdöt vallásossággal és konzervativizmussal elegyítő tudományos folyóiratban [ti. a Minervában]
(1973 Poszler György)
4a. (rég)
〈alkotást, beszédet stb.〉 idegen eleme(ke)t belekeverve kiegészít, ilyen elemekkel ellát
vagy idegen nyelvekbl kltsönözött ſzókkal elegyítſük, vagy pedig a dolognak mi-vóltához alkalmaztatott új ſzóllásokkal bvítſük nyelvünket
(1782 Magyar Hírmondó)
egyvelitett rithmusos 12 syllabás [= szótagos] versekben fordítottam Voltér-Orleáni Szüzét
(1796 Fekete János)
vigsággal elegyitett nagy szomoru darab
(1848 Bernát Gáspár)
[a lengyel népi énekben a Kisjézushoz ellátogató francia] „mon Dieu”, „bon jour”, meg „o bon Dieu!” fölkiáltásokkal elegyíti a beszédét
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
4b. elegyít vmiből (ritk)
különféle összetevők keverésével, ill. kevert használatával létrehoz vmit
Minden philosophiai visgálódás miképpen oszlik erre a’ Háromra: Empirismus, Idealismus, és Scepticismus, vagy ebből a’ Háromból őgyelített Systemára
(1813 Ercsei Dániel)
Vaj! mi vagyon benned mennyből elegyítve s pokolból
(1821 Vörösmarty Mihály)
A’ nemzeteknek különbféle indulatjai erényekböl és fogyatkozásokbol, rossz és jó tulajdonságokbol vannak elegyítve
(1833 Rédly Károly ford.Montesquieu)
Thaly [Kálmán] mellett Kiss Albert református lelkész a függetlenségi eszmekör és a konzervatív társadalomszemlélet elemeiből elegyített politikai közgondolkodást [Debrecenben]
(1986 Irinyi Károly)
5. (rég, vál)
〈vmely tevékenységbe〉 beavat, bevon, ill. belekényszerít, belevisz vkit
kár volt nekünk a mi dolgainkba asszonyokat elegyíteni
(1869 Jókai Mór)
Isten elegyité azt a medvét a játékba
(1873 Orbán Balázs)
[Lipót király] mindenható megbizottja, Gonzaga herczeg, egyenesen felszólította [II. Rákóczi Györgyöt], hogy köszönjön le fejedelemségéről, a fenséget ne elegyítse a hadakozásba
(1900 Széchy Károly)
[Homérosz és Hésziodosz] az isteneket a földi élet tusáiba elegyítik, sőt a földi szenvedélyek részeseivé teszik
(1904 ÓkoriLex.)
5a. vmibe elegyíti magát (rég, vál)
〈tevékenységbe, ügybe, folyamatba〉 (bele)kezd, (bele)fog v. bekapcsolódik, részt kezd benne venni, ill. beleártja magát, beleavatkozik
ha töbſzör bátorkodol illyen ſzinü dologban [ti. alkalmatlan levelek kézbesítésébe] elegyitteni magadat, példás képpen foglak meg büntetni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
a’ kir.királyi főkormány a’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába […] ne elegyítse magát
(1841 Pesti Hírlap)
[Baranovsky] említette szolgai szoros kötelességét, mely nem engedi, hogy ily ügybe elegyítse magát
(1889 Angyal Dávid)
5b. (rég, vál)
〈vmely tényező, jelenség〉 vmely folyamatba, tevékenységbe belesodor, belevisz vkit
Meg-fontoltuk, mi illik mi hozzánk, kiket a’ tárſalkodás beſzédbe egyelit önnön ſzemélyünkre nézve
(1777 Molnár János)
Frantzia orſzágnak Királyja reményli a’ Lengyel Nemzetnek bltseſségétl, […] mind azt el-fogják távoztatni, a’ mi perbe elegyíthetné ket akarmelly hatalommal
(1789 Magyar Merkurius)
a technikai akadályok a lap korifeusait hosszas vitába elegyítették
(1882 Szathmáry Károly)
ÖU: beleelegyít, egybeelegyít, elelegyít, hozzáelegyít, megelegyít
Sz: elegyítés, elegyítetlen
Vö. CzF. egyelít · egyelit, egyelítėtt · egyelitėtt, egyvelít · egyvelit, elegyít · elegyit, elegyítėtt · elegyitėtt, elegyíthető, ögyvelít, ölgyít; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, elegyített, elegyítheti magát, elegyíttetett, elegyíttetik; ÚMTsz. ~, elegyített

Beállítások