éhes mn 15B ehes (rég v. nyj)
1. (átv is) ’evésre, táplálkozásra vágyó, éhség(érzet)től gyötört 〈ember, állat〉, ill. olyan 〈gyomor, has〉, amely üres, amelyben éhség v. éhezés következtében fellépő testi érzet jelentkezik’ ❖ haſonló volna egy ollyan éhes, és ſzomjútt emberhez, a’ ki innya nem ákarna, hanem tsak arany pohárból, és más kenyeret enni nem akarna, hanem tsak a’ mellyet ezüſt tányéron nyujtanának néki (1774 Vajda Sámuel 7365003, 109) | a’ halálnak éhes torkába adták eledell (1790 Virágszótár 7248006, 196) | Itt a’ sereg veretten, éhesen, nincs egy falatja, melly enyhítené (1823 Vörösmarty Mihály 8524392, 228) | már korogni kezd Éhes gyomrom (1845 Lukács Pál 8279020, 47) | Az etetési órákat pontosan meg kell tartani, mert a rendetlen etetésnél v. nagyon megéheznek és mohón esznek az állatok, vagy nem elég éhesek s ekkor turják és elszórják a takarmányt (1894 PallasLex. CD02) | Ne, itt a szeredás, – így mondta a tarisznyát – vigyázz rá, van is benne valami. Ha ehes vagy, ögyéé (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 91) | éhes hasukat megtömve (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. éhes vmire ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi vmely ételre, italra éhezik, annak fogyasztására vágyik〉’ ❖ vérre éhes szunyogsergek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Egy ezerlakosú falu nem volt elég éhes egy szekér cseresznyére (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 262) | [Horváth Béla] kereszténységét is úgy hordta csak, mint pucér testén a hajdani szerecsen törzsfő a misszionáriustól kapott pakfon feszületet, éhesebben az emberhúsra, mint valaha (1957 Rónai Mihály András 9575003, 494) | [a fecske] rovarokra éhes, amelyeknek a szárnya az egyre nedvesebbé váló levegőben elnehezül, s ezért nem képesek a magasba emelkedni (1998 Természet Világa CD50).
2. ’olyan 〈személy, közösség, dolog〉, akit v. amelyet vminek, kül. a tevékenységéhez, működéséhez, létéhez szükséges dolognak a (mohó, sóvárgó) vágya, kívánása jellemez, ill. akinek v. amelynek tevékenységéhez folyamatosan szüksége van vmire’ ❖ A legéhesebb hoditón kezdve, a ki szeretné elnyelni a földet, egész a jámbor világtalanig, a kit kutyája vezet, mindenki az ő [ti. a véletlen] szeszélyeinek játékszere (1877 Paulay Ede ford.–Beaumarchais 8357006, 163) | Mert mi, férfiak olyanok vagyunk, de egészen olyanok, hogy a lelkünk éhes, a szívünk kívánja a szerelmet, elménk a megértést (1899 Bródy Sándor 8068001, 82) | Éhes fül várja, mohó száj adja tovább (1902 Ady Endre C0535, 415) | foglalkoztassa a mindig-éhes agyat (1933 Babits Mihály C0697, 292) | Heti egy sajtótájékoztató – az éhes média kielégítésére (2000 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’mohó, kielégülésre váró 〈vágy, érzés〉, ill. ezt a vágyat, sóvárgást tükröző 〈tevékenység, magatartás stb.〉’ ❖ A’ mindegyre növ pénznek utána jár A’ Gond, és az ehes Vágy (1824 Virág Benedek ford.–Horatius C4506, 120) | éhes szerelem kapott és várt mámorában úszott (1912 Laczkó Géza CD10) | [a műhelyben] éhes kíváncsisággal körül szaglásztam (1924 Kassák Lajos CD10) | ez az éhes, futó szeretkezése a szájaknak (1985 Szász Imre 9639001, 61).
2b. éhes vmire ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi (mohón) vágyik, sóvárog vmire〉’ ❖ Nálunk a közvélemény halálra éhes és szomjas (1847 Czakó Zsigmond 8073003, 331) | új dolog neki a szerelem és éhes rá (1886 Petelei István C3487, 53) | a szenzációs fordulatokra éhes párisiaknak (1902 Hazánk 2107001, 6) | Az energiára éhes országok atomerőműveket építenek (1969 Marx György 9428003, 107) | könnyen manipulálható és megfélemlíthető, koncra, vagyonra és hatalomra éhes figurák (1996 Magyar Hírlap CD09).
Ö: az -éhes címszó alatt: föld~, hatalom~, pénz~, szenzáció~.
ÖU: bosszú~, farkas~, információ~, kaland~, szeretet~.
Sz: éhesedik, éhesség.
Vö. CzF. ehes, ėhes, éhės v. ehės; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.