elágazik tn ige 14a7 

1. ’〈növényi v. állati rész〉(növekedve) szétágazik, ill. 〈ágakra〉 bomlik’ ❖ A’ Szem-héjak külsö és keskenyebb ſzegeleteinek belsö fele és a’ ſzem golyóbiſſa között vagyon egy más Tsomótska, a’ melly ſok apró tsötskékre ágazik-el (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 71) | A’ ſzarvok teteje [ti. a dámvadaké], harmadik eſztendben meg-lapossúl és úgy ágazik-el (1795 Gáti István 7116003, 136) | [a puhatestűek] elágazó idegekkel […] birnak (1845 Hanák János 8180001, 51) | a gyér növényzetnek pedig fő képviselője a törpe futófenyő (Pinus pumillo), melynek törpe törzse nem fölfelé, hanem széltében a föld színén ágazik el (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Az ún. téli zsurló] feltűnően sötétzöld hajtásai áttelelnek, nem ágaznak el (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 68).

2. ’(mozgás közben) ágakra oszlik, szakad vmi’ ❖ el-ágazó út (1784 Kisded szótár C0815, 103) | [a völgy] ha alant csekély is, a magas Tompád-tetőn felül tekintélyessé lesz, mert itt öt más völgyre ágazik el (1871 Orbán Balázs CD22) | [a Gellért-hegy] lábánál a városból kisiető s alább elágazó Duna (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A díszes kapun betolongó raj azonban kénytelen volt megtörve kétoldalt elágazni a hordószónokot hallgató tömeg mellett (1910 Laczkó Géza CD10) | A szekeresek útvonalai a városi, forgalmi központokból ágaznak el, s behálózzák egész Erdélyt (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ’elszakad vmitől, amivel korábban együtt haladt’ ❖ a nagyobb műalakok [= műfajok] csak későbben, a művészi tudalom fölébredtével, ágaznak el egymástól (1865 Greguss Ágost C1903, 73) | A modern népek irodalomtörténete mindig annál a válaszútnál kezdődik, a hol a műköltészet a naiv költészettől elágazik (1896 Sebestyén Gyula CD44) | Apa és fia útja mikor ágazik el egymástól? Keresem azt a pillanatot, amikor az egy élet kettéválik (1976 Dobos László 1034004, 336) | ez az a pont, ahol Lukács [György] könyvének történelemszemlélete elágazik a dialektikus materializmusétól (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 491).

2b. (rég) ’〈gyűjtőfogalom különböző válfajokra〉 bomlik v. osztható’ ❖ a’ politicai gazdaság elmélete kétfelé ágazik el: a’ világpolgári és politicai elméletre (1842 Pesti Hírlap CD61) | A költészet ama tekintetből, miszerint a bel és külvilág tárgyait vázolja, alanyi és tárgyilagos költészetre ágazik el (1850 Purgstaller József 8351014, 41) | A prózai műfajok is e három irányban ágaznak el: a próza vagy elbeszél, vagy felvilágosít (értekezik) vagy akaratunkra hat (1897 Riedl Frigyes 8393009, 4).

2c. (rég) ’〈két v. több dolog〉(vmitől v. vmely irányban, tekintetben) különbözőséget v. ellentétet mutat, megoszlik’ ❖ [a zsidók] ezen kedves gyümöltset termö Fáktól [ti. Ábrahámtól és Jákobtól] már annyira el-ágaztak, mint a’ Kökény a’ Tzitromtol (1785 Magyar Hírmondó C0273, 309) | A’ birtokrul ’s vagyonrul is, mint minden egyébrül elágozik az értelem [= megoszlanak a nézetek] (1830 Széchenyi István 8429002, 41) | a társadalmi műveltségnek ápolása s […] az elágazó osztályok és érdekek egygyé olvasztása lőn most a föladat, melyet [Petrichevich] Horváth Lázár maga elé tűzött (1896 Magyar írók élete CD27) | a magyar vezérek felfogása kétfelé ágazott el; az egyik rész talán az eredeti elhatározás, a franciaországi kalandozás, a másik rész pedig az Ottóval való leszámolás mellett kardoskodott (1928 Bánlaky József CD16).

3. (rég, ritk) ’származik vkitől’ ❖ Goti [= gótok], a kiktől a Gepidae [= gepidák] ágaztak el (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Niger Benedek] egyik utóda ismét Niger Mihály lovaskapitány, Hunyady János jeles vitéze. Tőle ágazik el a Feketéknek felső-bári, biai és galánthai ága (1903 Morvay Győző CD55).

3a. ’származási helyéről máshova kerül(ve letelepedik), elszármazik’ ❖ Családaink azóta, mint patak, Melly egy magas kútfőböl származott, Elágazának idegen messzeségre (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 202) | A [Biszterszky-] család egyes ágai más megyékbe is elágaztak (1860 Nagy Iván CD31) | A [Luby-] család egyik ága a 18-ik század elején Szatmármegyébe költözött s innen Nógrád-, Heves- és Pestmegyébe ágazott el (1913 Kempelen Béla CD23) | a soproni Stingl család Herendre is elágazott (1968 Mihalik Sándor CD52).

4. (rég) ’〈jelenség〉(szélesebb területre) kiterjed’ ❖ esméreteink olly sok-felé el-ágaztak (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, 85) | [a mágnesesség] hatása elágazik az egész világegyetemre (1882 Bartalus István C0845, 79) | A gesztus: félremagyarázhatatlanná tenni a megmagyarázhatatlanul sok okból történtet és sokfelé elágazó következményűt (1910 Lukács György² CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elágazott; ÚMTsz.