elaggott mn 12A

1. (irod) ’igen magas, előrehaladott 〈kor〉, ill. ilyen korú, nagyon öreg, agg 〈ember, ritk. állat〉’ ❖ egyéb hibát azokban [ti. Démétrius cselekedeteiben] nem találtanak, hanem azt, a’ mit az el aggott mord kedvüek szoktanak egy Ifijúban kárhoztatni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 96) | [igazságos, hogy az életkor emelkedésével az életbiztosítás díja is emelkedjen,] s igy az elaggott korban levők többet fizessenek mint az ifjak (1847 Hetilap CD61) | A tűzhely mellett egy csaknem teljesen vak, szőrös képű, elaggott kutya aludt (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720039, 51) | nem kell tartanunk attól, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elaggott, kiégett, szellemileg leépült öregemberek otthonává fognak válni a fegyveres szervek (1996 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ill. ilyenre jellemző’ ❖ El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, Akkor tagjaimat foglalván hidegſég […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | Itt egy szarvas piheg elaggott mejjéből, S készitti páráját kifujni testéből (1780 Ányos Pál CD01) | Rozsdás kardja, mellyel szent harcot vitt, Mankó mostan elaggott markában (1845 k. Madách Imre 8284036, 102) | Elaggott háta puklás [= púpos], görbe (1916 Somlyó Zoltán CD01) | [Az öreg] még az elaggott, májfoltos két kezét is fölemelte s egy sajnálkozó mozdulattal roskasztotta vissza maga elé a pultra (1975 Kertész Imre² 1078001, 13).

2. ’vminek elhasználódott, elkop(tat)ott 〈állapota〉, ill. ilyen állapotú 〈tárgy〉’ ❖ Intézeteink ’s oktatási rendszerünk […] szegény, elaggott ’s hibás állapotját csak megrögzött elfogultság tagadhatná (1841 Pesti Hírlap CD61) | a Rókus mentén, az elaggott járdán, a kőkockákon (1909 Szomory Dezső CD10) | Ki-ki összeszámolhatja: mennyi elaggott szék, kimustrált kávéfőző, divatjamúlt teáskanna esett áldozatul az elmúlt évtizedek személyes és kulturális lomtalanításainak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’korszerűtlen, elavult’ ❖ Nincs olyan ferde, olyan elaggott irány, melyben egyes kiváló alkotások ne létesülhetnének (1899 Budapesti Szemle C0070, 455) | az egyetemi agytrösztök sem melegágyai a konzervativizmusnak: készek megbontani az elaggott egyetemi-főiskolai struktúrát (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az elaggott buszpark lecserélésének támogatását még ’94-ben határozták el a tárcánál (1996 Magyar Hírlap CD09) | a fény- és hangtechnikai berendezések meglehetősen elaggottak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’egykori nagyra értékelt, felkapott, közkedvelt voltát elvesztett, idejétmúlt, divatjamúlt 〈jelenség〉’ ❖ A’ régi el-aggott ſzókkal nem tanátsos […] terhelni a’ könyvet [ti. a tervezett szótárt] (1792 Magyar Hírmondó C5808, 539) | minden civilisált nemzetet bizonyosan legmélyebb szánakozásra, sőt tán megvetésre is fogna gerjesztni, ha az elaggott latán [!] nyelv miatt […] egymás elleni tusába keverednénk (1835 Széchenyi István 8429017, 106) | Bármennyire anakronisztikusnak érezzük ma ezt a [szabadságharc leverése után] megújuló romantikát, közelebbről szemlélve észrevehetjük, hogy az elaggott, kényszerű formák mögött már a realizmus éli ki magát (1922 Király György CD10) | elaggott irodalmi, festészeti, zenei stílusokat dönt meg az elutasító részvétlenség (1991 Csoóri Sándor 9090062, 361).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elaggott melléknév 12A
1. (irod)
igen magas, előrehaladott 〈kor〉, ill. ilyen korú, nagyon öreg, agg 〈ember, ritk. állat〉
egyéb hibát azokban [ti. Démétrius cselekedeteiben] nem találtanak, hanem azt, a’ mit az el aggott mord kedvüek szoktanak egy Ifijúban kárhoztatni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[igazságos, hogy az életkor emelkedésével az életbiztosítás díja is emelkedjen,] s igy az elaggott korban levők többet fizessenek mint az ifjak
(1847 Hetilap)
A tűzhely mellett egy csaknem teljesen vak, szőrös képű, elaggott kutya aludt
(1921 Tóth Árpád ford.Maupassant)
nem kell tartanunk attól, hogy a törvényjavaslat elfogadásával elaggott, kiégett, szellemileg leépült öregemberek otthonává fognak válni a fegyveres szervek
(1996 Országgyűlési Napló)
1a.
ilyen emberhez, ritk. állathoz tartozó, ill. ilyenre jellemző
El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, Akkor tagjaimat foglalván hidegſég […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég
(1772 Barcsay Ábrahám)
Itt egy szarvas piheg elaggott mejjéből, S készitti páráját kifujni testéből
(1780 Ányos Pál)
Rozsdás kardja, mellyel szent harcot vitt, Mankó mostan elaggott markában
(1845 k. Madách Imre)
Elaggott háta puklás [= púpos], görbe
(1916 Somlyó Zoltán)
[Az öreg] még az elaggott, májfoltos két kezét is fölemelte s egy sajnálkozó mozdulattal roskasztotta vissza maga elé a pultra
(1975 Kertész Imre²)
2.
vminek elhasználódott, elkop(tat)ott 〈állapota〉, ill. ilyen állapotú 〈tárgy〉
Intézeteink ’s oktatási rendszerünk […] szegény, elaggott ’s hibás állapotját csak megrögzött elfogultság tagadhatná
(1841 Pesti Hírlap)
a Rókus mentén, az elaggott járdán, a kőkockákon
(1909 Szomory Dezső)
Ki-ki összeszámolhatja: mennyi elaggott szék, kimustrált kávéfőző, divatjamúlt teáskanna esett áldozatul az elmúlt évtizedek személyes és kulturális lomtalanításainak
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
korszerűtlen, elavult
Nincs olyan ferde, olyan elaggott irány, melyben egyes kiváló alkotások ne létesülhetnének
(1899 Budapesti Szemle)
az egyetemi agytrösztök sem melegágyai a konzervativizmusnak: készek megbontani az elaggott egyetemi-főiskolai struktúrát
(1995 Magyar Hírlap)
Az elaggott buszpark lecserélésének támogatását még ’94-ben határozták el a tárcánál
(1996 Magyar Hírlap)
a fény- és hangtechnikai berendezések meglehetősen elaggottak
(1997 Magyar Hírlap)
2b.
egykori nagyra értékelt, felkapott, közkedvelt voltát elvesztett, idejétmúlt, divatjamúlt 〈jelenség〉
A’ régi el-aggott ſzókkal nem tanátsos […] terhelni a’ könyvet [ti. a tervezett szótárt]
(1792 Magyar Hírmondó)
minden civilisált nemzetet bizonyosan legmélyebb szánakozásra, sőt tán megvetésre is fogna gerjesztni, ha az elaggott latán [!] nyelv miatt […] egymás elleni tusába keverednénk
(1835 Széchenyi István)
Bármennyire anakronisztikusnak érezzük ma ezt a [szabadságharc leverése után] megújuló romantikát, közelebbről szemlélve észrevehetjük, hogy az elaggott, kényszerű formák mögött már a realizmus éli ki magát
(1922 Király György)
elaggott irodalmi, festészeti, zenei stílusokat dönt meg az elutasító részvétlenség
(1991 Csoóri Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások