elállít ts ige 4a4 

1. ’vmitől v. vkitől távolabbra tesz, állít vkit, vmit’ ❖ az ollyant a’ Püspöknek hatalmával kell az Oltártól el-állíttani a penitentzia-tartásra (1780 Molnár János ford.–Aurelius Augustinus C3201, 10) | a’ tehén mihelyt el-állítyák a’ bornyút alóla, el-veszti a’ tejét (1783 Molnár János C0290, 114) | a’ gyermeket magától egy kevéſſé el-állította, hogy ábrázattyát […] ſzabad tekéntettel ſzemlélhetné (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 356) | A gép kétféle késsel van fölszerelve, vannak elülvágó kések, melyek a gyufaszál hosszuságának (50 milliméter) távolságában vannak egymástól elállítva (1894 PallasLex. CD02) | Olyan ez, mint amikor a lakásodat újra fested, itt egy falat leveszel, ott egyet elállítasz (1989 Bérczes László 2046013, 37).

1a. elállít vmitől (rég) ’〈vmely helyzetből, tisztségből〉 elmozdít vkit’ ❖ el-nem állitá öket az hivataltól (1777 Molnár János C3195, 41) | a Törvény […] a’ Tutorságtúl el állította (1786 II. József házasságbéli rendelete ford. C2444, [5]) | jegyben-is vólt Vilhelmel Austria’ Fejedelmével, de attól az Urak el-állíták (1797 Molnár János C0298, 105).

1b. (rég) ’〈szándékától, beállítottságától〉 elfordít, eltérít vkit’ ❖ el-állit gonosz szándékunktól (1773 Faludi Ferenc C1665, 148) | az egy Istent illet tisztelettl az embereket el-állítták (1794 Molnár János C3196, 170) | [szükséges, hogy] halálos szándékától elállíttsad (1824 Náray Antal C3302, 213) | nem állithatom el önt különös szándékáról (1855 Balázs Sándor¹ C0740, 41).

2. ’〈vmely (élettani) folyamatot, állapotot, ill. vminek a folyását, áradását〉 megszüntet(i), megakaszt(ja) vki v. vmi’ ❖ Külseje olyan, hogy már az elállítja a lélegzetet (1783 Molnár János C0290, 114) | [az ecet] a’ fog fájást gyakran el-állítja (1802 Néma mester C3317, 40) | bekötöm sebemet nadálylevéllel, az elállítja a vért (1846 Jókai Mór CD18) | Ha a beteget tulságos hasmenés lepné meg, azt a 76. sz. alatti porok által mérsékelni vagy elállítni szükséges (1861 Lengyel Dániel 8270003, 176) | a[z óra]ketyegést nem lehetett többé elállítani (1937 Németh László² 9485039, 206) | hogyan lehet a csuklást elállítani (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (rég) ’〈haladó, mozgó embert, állatot〉 megállásra késztet, megállít’ ❖ futtában elállítá a’ gyorsan iramlót (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524375, 63).

2b. (átv is) ’〈gépet, szerkezetet〉 nem hagy tovább működni, leállít’ ❖ Állítsd el a kereket! A megszólított szót fogadott; egy vasrudat dugva a gerendelyen keresztül, perc alatt megállítá a gépezetet (1860 Jókai Mór CD18) | Sima ma annyira belejött, hogy még Horváth Gyula se bírta elállítani. Pedig odament hozzá: „Elég volt” mondá. Nem lehet felelte Sima és tovább beszélt (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | Wittmann Viktor hirtelen elállította a gépet és az elkezdett zuhanni, siklórepüléssel le a házak felé (1931 Nyugat CD10) | Állítsa el ezt a büdös masinát, nem akarok ordítani (1966 Fekete István 9142005, 66).

3. (rég) ’〈(fegyveres) személyt, csoportot〉 feladattal megbízva vhol elhelyez, felállít’ ❖ úgy állítsátok-el a’ Gyalogságot, hogy a’ meg-húzásban [ti. visszavonulás közben] a nehéz útakon által menendöket […] meg-óltalmazzák (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 79) | az Ellenség nints-é valahol lesben elállítva (1807 Szekér Joákim C3919, 81) | [vadászat alkalmával] mihelyt valaki elállíttatott, állása’ helyét azonnal elrendelvén, magát szomszédjának mindenek előtt mutassa meg (1829 Pák Dienes 8346013, 81) | a tiszaparton fegyveresen elállítva őrködtünk, a többiekkel együtt, nehogy áttörés történjék (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

4. ’a szokásos v. megfelelő helyzetből, irányból más helyzetbe, irányba állít, fordít vmit’ ❖ többször „elállították a váltót” (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a] gyorsan pörgő kefesor – és azt követően olykor túl erős szárító levegősugár – a külső visszapillantó tükröket elállíthatja (1995 Magyar Hírlap CD09) | a nyomásérzékelőket valaki elállította (1999 Magyar Hírlap CD09).

5. (nyj) ’〈gyermeket, ifjút〉(vmely minőségben) otthonán kívül munkába állít v. munkára képeztet’ ❖ Régen az 5-6 éves kislányt már elállították libapásztornak, a fiúgyereket kis kanásznak (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 230) | Barnót Sanyi nem lángész, de ha rendes otthonából iskoláztatják és elállítják tanoncnak, ma valamelyik gyárban vagy gazdaságban éppúgy eldolgoznék, mint bármelyik munkás (1957 Benedek István 9041005, 70) | A földnélküli elment bérestanyásnak. Az ilyen ember azért is elállított néhányat a gyerekei közül, hogy kevesebb legyen otthon a „kenyérpusztító” (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

6. (rég) ’teljesen eltakar, ill. eltorlaszol (vmivel) vmit’ ❖ mire a’ kaput amaz [ti. a török csapat] el-állítja, Ö [ti. Hunyadi] minden erejét ellene lázítja (1787 Pálóczi Horváth Ádám C2116, 205) | mi az egész pincetorkot, valamint a pitvart is elállítjuk üres hordókkal és mindennel, mi kezünkbe kerül (1857 Széchenyi István CD1501) | [a tükrök] el [voltak] állítva virágokkal, lefátyolozva csipkékkel (1865 Jókai Mór C2264, 10).

Vö. CzF. elállít · elállit; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elállíttatik; ÚMTsz.