elballag ige 2a

1. tn ’〈ember, állat〉 lassú(, kényelmes) mozgással elmegy (vhonnan vhova)’ ❖ Becsüld meg tetemit, Nádasdi fekszik itt, – Elballaghatsz (1777 Faludi Ferenc CD01) | A dolgos ökör megéhezvén elballaga Egy nagy kazal szénához (1819 Virág Benedek CD01) | [Attila] e városnak [ti. Rómának] mingyárt békét hagyott, És mint szelid bárány onnan el ballagott (1860 Tatár Péter 8303003, 13) | vasárnap délelőtt komoly léptekkel elballagtunk a kocsma felé (1933 Veres Péter C4411, 153) | újra és újra megesik, hogy a szeneskannával ballag el vízért (1969 Illyés Gyula 9274077, 44).

1a. tn (átv is) ’〈ember, állat〉 lassú(, kényelmes) mozgással vminek v. vkinek a közelébe érve megállás nélkül túlhalad rajta’ ❖ Amott mengyen az ifjú Liſidór, arannyal tözött ruhába; ſietve ballag-el a’ Terméſzet mellett a’ paraſzt füvönn és danol (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 260) | az uraságok kocsisai […] a’ hidfőknél mindig sebesen szoknak hajtani, szégyennek tartván elsőbbségi érzetökben, hogy izmos lovaik a’ bámészkodó sokaság mellett lassabban ballagjanak el, mint a’ bérkocsisok szecskán hizott hombárjai (1842 Pesti Hírlap CD61) | a tehetség érdemes tárgyat talál gyakran oly apróságban is, mely mellett közönséges szellem a nélkül, hogy észrevenné, elballag (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, II) | A kihalt, szendergő utcát két tegnapos korhely éneke verte fel. Összekarolva, lassan ballagtak el az erkély alatt (1913 Bálint Aladár CD10) | Vannak akik hárman, négyen karonfogva, lassan beszélgetve ballagnak el itt előttünk (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1b. tn (tárgyragos határozóval is) ’lassú(, kényelmes) mozgással huzamos ideig mendegél vhol’ ❖ – Hát tudja mit? – mondtam neki – én majd nem ülök föl, hanem földobom a puskámat meg a néhány madarat tarisznyástól a kocsijára, s szép csendesen elballagok maga mellett. Jó lesz? (1886 Gozsdu Elek 8159002, 174) | az ember ... mértföldeket elballag a ragyogó hómezőkön (1898 Krúdy Gyula C2838, 234) | S míg [Marika] őrizte a nagy fehér ludakat […], s míg csöndesen elballagott mögöttük, néha-néha el is gondolkodott (1917 Szomory Dezső CD10).

1c. ts (rég, ritk) ’〈távolságot〉 lassú(, kényelmes) mozgással megtesz’ ❖ jó darab réſzét el ballagta […] tsavargó tekervényes útaknak (1795 Hatvany Pál C2035, VIII).

1d. tn (irod) ’〈természeti jelenség〉 lassan csillapodva elmúlik, megszűnik’ ❖ A’ nagy ár-víz, a’ nagy zápor el-ballaga (1801 Perecsényi Nagy László C3474, 6) | Azomban a’ téli üdk lassan-lassan el-ballagtanak, és azoknak helyekbe az örvendetes ki-keletnek gyönyör napjai el-állottanak (1803 Dugonics András C1474, 747).

2. tn ’〈(középiskolai) diák tanulmányait befejezve〉 iskolájától ballagással elbúcsúzik’ ❖ Elballagtak a középiskolák végzős diákjai. Nappali tagozaton hetvenötezren végeznek az idén, összesen több mint kilencvenezren készülnek az érettségire (1997 Tények könyve CD37) | Csak tanult, levizsgázott a félegyházi szakközépiskolában, elballagott, aztán beállt segíteni a nővérének (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. tn (szépítő) ’〈ember〉 meghal’ ❖ két éve elballagott Lévay József is, aki még látta Petőfit (1920 Krúdy Gyula CD54) | A szaki bácsik, akik még mindenféle automobilhoz értettek, elballagtak szép csendben. Jó volt megállni a D pavilon old timer-bemutatóján és egy perces néma szemlélődéssel áldozni a mesterek vége előtt is (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elballag ige 2a
1. tárgyatlan
〈ember, állat〉 lassú(, kényelmes) mozgással elmegy (vhonnan vhova)
Becsüld meg tetemit, Nádasdi fekszik itt, – Elballaghatsz
(1777 Faludi Ferenc)
A dolgos ökör megéhezvén elballaga Egy nagy kazal szénához
(1819 Virág Benedek)
[Attila] e városnak [ti. Rómának] mingyárt békét hagyott, És mint szelid bárány onnan el ballagott
(1860 Tatár Péter)
vasárnap délelőtt komoly léptekkel elballagtunk a kocsma felé
(1933 Veres Péter)
újra és újra megesik, hogy a szeneskannával ballag el vízért
(1969 Illyés Gyula)
1a. tárgyatlan (átv is)
〈ember, állat〉 lassú(, kényelmes) mozgással vminek v. vkinek a közelébe érve megállás nélkül túlhalad rajta
Amott mengyen az ifjú Liſidór, arannyal tözött ruhába; ſietve ballag-el a’ Terméſzet mellett a’ paraſzt füvönn és danol
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
az uraságok kocsisai […] a’ hidfőknél mindig sebesen szoknak hajtani, szégyennek tartván elsőbbségi érzetökben, hogy izmos lovaik a’ bámészkodó sokaság mellett lassabban ballagjanak el, mint a’ bérkocsisok szecskán hizott hombárjai
(1842 Pesti Hírlap)
a tehetség érdemes tárgyat talál gyakran oly apróságban is, mely mellett közönséges szellem a nélkül, hogy észrevenné, elballag
(1873 Dóczi Lajos ford.Goethe)
A kihalt, szendergő utcát két tegnapos korhely éneke verte fel. Összekarolva, lassan ballagtak el az erkély alatt
(1913 Bálint Aladár)
Vannak akik hárman, négyen karonfogva, lassan beszélgetve ballagnak el itt előttünk
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1b. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
lassú(, kényelmes) mozgással huzamos ideig mendegél vhol
– Hát tudja mit? – mondtam neki – én majd nem ülök föl, hanem földobom a puskámat meg a néhány madarat tarisznyástól a kocsijára, s szép csendesen elballagok maga mellett. Jó lesz?
(1886 Gozsdu Elek)
az ember ... mértföldeket elballag a ragyogó hómezőkön
(1898 Krúdy Gyula)
S míg [Marika] őrizte a nagy fehér ludakat […], s míg csöndesen elballagott mögöttük, néha-néha el is gondolkodott
(1917 Szomory Dezső)
1c. tárgyas (rég, ritk)
〈távolságot〉 lassú(, kényelmes) mozgással megtesz
jó darab réſzét el ballagta […] tsavargó tekervényes útaknak
(1795 Hatvany Pál)
1d. tárgyatlan (irod)
〈természeti jelenség〉 lassan csillapodva elmúlik, megszűnik
A’ nagy ár-víz, a’ nagy zápor el-ballaga
(1801 Perecsényi Nagy László)
Azomban a’ téli üdk lassan-lassan el-ballagtanak, és azoknak helyekbe az örvendetes ki-keletnek gyönyör napjai el-állottanak
(1803 Dugonics András)
2. tárgyatlan
(középiskolai) diák tanulmányait befejezve〉 iskolájától ballagással elbúcsúzik
Elballagtak a középiskolák végzős diákjai. Nappali tagozaton hetvenötezren végeznek az idén, összesen több mint kilencvenezren készülnek az érettségire
(1997 Tények könyve)
Csak tanult, levizsgázott a félegyházi szakközépiskolában, elballagott, aztán beállt segíteni a nővérének
(1998 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan (szépítő)
〈ember〉 meghal
két éve elballagott Lévay József is, aki még látta Petőfit
(1920 Krúdy Gyula)
?
A szaki bácsik, akik még mindenféle automobilhoz értettek, elballagtak szép csendben. Jó volt megállni a D pavilon old timer-bemutatóján és egy perces néma szemlélődéssel áldozni a mesterek vége előtt is
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások