elbeszélés fn 4B

1. ’az elbeszél igével kifejezett cselekvés’ ❖ Tudom, hogy nem unszolsz [Róma viszontagságainak az] elbeszéllésére (1778 Ányos Pál CD01).

2. (átv is) ’szóban elmondott, elmesélt v. írásba foglalt esemény(sor), történet’ ❖ Sokſzor torrá válik a’ víg lakadalom, ’S a’ muzsikát ketté vágja a’ ſiralom. Így járt a’ Fársáng is. – De míg még a’ lenne, Hogy e’ zrvarra Múzsám reá menne: Elbb kell kezdenem elbeſzéllésemet (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 5) | Bámuló csodálkozással hallgatta Ádám az égi követ elbeszélését (1882 Szász Károly² 8426067, 452) | ez a ritmus, hangjának ezen önkéntelen halkulása, erősödése, mintha közvetlen kapcsolatban állt volna Majával, mert mintegy azonnal jelezve az elbeszélés hatását, ő hol erősebben, hol gyengédebben lökte meg és ezáltal hol siettette, hol lassította a mesét (1986 Nádas Péter 9466003, 196).

3. (Irodt is) ’személyek cselekedeteinek, ill. eseményeknek történetként való bemutatását szolgáló (irodalmi) közlésforma, kifejezésmód’ ❖ [a válasz lehet:] felelet, elő-adás, el-beszéllés (1792 Kisded szótár C0816, 263) | [Dugonics András Etelka című regényét követték többi regényei], s elbeszéléssel vegyített sajátságos színdarabjai (1858 Arany János C6504, 505) | Mi volt? mi lett belőle? miért? e kérdések adják meg a történeti elbeszélésnek és egyúttal a történeti elmélkedésnek is keretét (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Mivel a gesta zártabb, kerekebb szerkezetet, színesebb – olykor egyenesen regényes – elbeszélést követelt, a korai magyar történetírás kedvezett a művészi-epikus ábrázolásnak, s nem zárkózott el a hősi énekek felhasználása elől (1964 Klaniczay Tibor CD53) | Okudzsava nagyszerű mesélő: epizódok, kalandok, apró események áradnak a regényben, ennyiben az elbeszélés leghagyományosabb vonulatának folytatója (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (Irodt is) ’az epika műnemébe tartozó, rendsz. prózában írt, a (kis)regénynél rövidebb szépirodalmi alkotás, ill. ennek műfaja’ ❖ Holnap küldöm el neki az általnézésre, mellyet egy levele által magához kért, a’ Bonyhai Remetelakást, egy erköltsi Elbeszéllést (1808 Döbrentei Gábor C2558, 333) | Fáy Andris a nyarat s tavasz végét Bécsben és Pozsonyban töltötte, s nehány Elbeszéllést készite, s fog vele Minervánknak szolgálni (1823 Szemere Pál 8439045, 217) | A két novellagyűjteményt azzal az érzéssel tesszük le, hogy a fantasztikus és misztikus elbeszélés műfaja irodalmunkban is inkább a nemesebb színvonal felé emelkedik (1918 Tóth Árpád CD10) | Valóság és álom határán találják meg helyüket [Jékely Zoltán] költői elbeszélései (1990 Rónay László CD53).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elbeszélés ❖ főnév ◦ 4B ◦
permalink
1.
az elbeszél igével kifejezett cselekvés
Tudom, hogy nem unszolsz [Róma viszontagságainak az] elbeszéllésére
(1778 Ányos Pál)
2. (átv is)
szóban elmondott, elmesélt v. írásba foglalt esemény(sor), történet
Sokſzor torrá válik a’ víg lakadalom, ’S a’ muzsikát ketté vágja a’ ſiralom. Így járt a’ Fársáng is. – De míg még a’ lenne, Hogy e’ zrvarra Múzsám reá menne: Elbb kell kezdenem elbeſzéllésemet
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Bámuló csodálkozással hallgatta Ádám az égi követ elbeszélését
(1882 Szász Károly²)
ez a ritmus, hangjának ezen önkéntelen halkulása, erősödése, mintha közvetlen kapcsolatban állt volna Majával, mert mintegy azonnal jelezve az elbeszélés hatását, ő hol erősebben, hol gyengédebben lökte meg és ezáltal hol siettette, hol lassította a mesét
(1986 Nádas Péter)
3. (Irodt is)
személyek cselekedeteinek, ill. eseményeknek történetként való bemutatását szolgáló (irodalmi) közlésforma, kifejezésmód
[a válasz lehet:] felelet, elő-adás, el-beszéllés
(1792 Kisded szótár)
[Dugonics András Etelka című regényét követték többi regényei], s elbeszéléssel vegyített sajátságos színdarabjai
(1858 Arany János)
Mi volt? mi lett belőle? miért? e kérdések adják meg a történeti elbeszélésnek és egyúttal a történeti elmélkedésnek is keretét
(1899 Nagy képes világtörténet)
Mivel a gesta zártabb, kerekebb szerkezetet, színesebb – olykor egyenesen regényes – elbeszélést követelt, a korai magyar történetírás kedvezett a művészi-epikus ábrázolásnak, s nem zárkózott el a hősi énekek felhasználása elől
(1964 Klaniczay Tibor)
Okudzsava nagyszerű mesélő: epizódok, kalandok, apró események áradnak a regényben, ennyiben az elbeszélés leghagyományosabb vonulatának folytatója
(1996 Magyar Hírlap)
4. (Irodt is)
az epika műnemébe tartozó, rendsz. prózában írt, a (kis)regénynél rövidebb szépirodalmi alkotás, ill. ennek műfaja
Holnap küldöm el neki az általnézésre, mellyet egy levele által magához kért, a’ Bonyhai Remetelakást, egy erköltsi Elbeszéllést
(1808 Döbrentei Gábor)
Fáy Andris a nyarat s tavasz végét Bécsben és Pozsonyban töltötte, s nehány Elbeszéllést készite, s fog vele Minervánknak szolgálni
(1823 Szemere Pál)
A két novellagyűjteményt azzal az érzéssel tesszük le, hogy a fantasztikus és misztikus elbeszélés műfaja irodalmunkban is inkább a nemesebb színvonal felé emelkedik
(1918 Tóth Árpád)
Valóság és álom határán találják meg helyüket [Jékely Zoltán] költői elbeszélései
(1990 Rónay László)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások