elbeszélget ige 5b

1. tn (ritk, átv is) ’hosszasan, ráérősen(, másokat untató módon) beszél’ ❖ Elbeszélgetett a vén czigány a hegedűn, egy szomoru történetet beszélt, olyan szomorut, hogy reszket az ujja bele, mig a hegedü elmondja (1858 Vas Gereben 8514001, 41) | [a tanár] hozzáfogott elmagyarázni szóról-szóra ugyanúgy, mint az előző órán az egész leckét. Így elbeszélgetett egy jó negyedóráig (1920 Móricz Zsigmond CD10).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (átv is) ’hosszasan, gyakr. közvetlen hangon társalog vkivel (vmiről)’ ❖ Én, és a mindig kész emlékezet, E nyájas angyal s kinzó ördögöm, Majd elbeszélgetünk multam felett! (1846 Tompa Mihály 8484027, 71) | Nem egy estét töltöttem lakodalmak alkalmával a parasztházaknál, csöndesen elbeszélgetve az öreg emberekkel a világ sorsáról (1899 Rákosi Viktor 8387003, 211) | [Beethoven] el-elbeszélgetett a szomszédságában lakó Breuning-gal, megelevenítve bonni ifjúságuk közös emlékeit (1930 ZeneiLex. CD49) | Havonta kiugrom apámékhoz, öt-tíz percet elbeszélgetünk, aztán rohanok tovább (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (szépítő v. gúny is) ’információszerzés céljából, ill. nevelő szándékkal beszél(get) vkivel’ ❖ Egyedül T. J. magkészítővel foglalkozott az alapszerv olyan értelemben, hogy elbeszélgetett vele és a sajtófelelős feladatával bízták meg (1952 A mozgalmi nyelvről 1054001, 36) | Még többen voltak, akikkel – a belügy vagy a párt utasítására hivatkozva – „elbeszélgettek” a főnökeik (1986 Kis János² 2003014, 403) | Érdemes személyesen, a gyerekkel együtt ellátogatni a városházára, ahol az ügyintézők a legmegfelelőbb iskola kiválasztásának érdekében a gyerekkel is elbeszélgetnek (1995 Magyar Hírlap CD09) | a hírek szerint az egyik francia pályázóval ma beszélget el a bizottság (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (átv is) ’társalgási helyzetre emlékeztető módon beszél vki vmihez, ill. önmagához’ ❖ Leűlök a virág mellé, És elbeszélgetek vele (1847 Petőfi Sándor CD01) | Úgy szerettem mindig az egyedüllétet. Úgy el tudtam beszélgetni mindig magam magammal (1888 Jókai Mór CD18) | Ilyenkor karjára vette kedves macskáit, elbeszélgetett velük (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 166) | Nem mosolygom meg azt az özvegyet, aki gyakran kimegy a férje sírjához és magában csendesen elbeszélget vele (1995 Természet Világa CD50).

2c. ’interneten levelezve, chatelve társalog vkivel’ ❖ Akinek kedve van, levelezhet a szerkesztőkkel, sőt akár elbeszélgethet a lap olvasóival is [az interneten] (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. elbeszélget vki mellett tn (ritk) ’a másik szavait, véleményét v. kérdését figyelmen kívül hagyva társalog, beszélget vkivel’ ❖ Én azt hiszem, mindenki pontosan tudja, hogy miről beszél, csak amikor beszélgetnek a beszélgetőpartnerek, akkor elbeszélgetnek egymás mellett (1997 Országgyűlési Napló CD62).

4. ts (kissé rég) ’beszélgetés(ek) során vki, ill. 〈írásmű (szerzője)〉 elbeszél, elmond (vkinek) vmit’ ❖ [A hírlapok] hiven elbeszélgetik, hogy e vagy amaz évben mennyien lettek hazánkfiaiból Bécsben orvostudorokká (1846 Hetilap CD61) | Fájdalmas hangon beszélgeté el, hogy sanyarú fogsága alatt, börtöne sötét falai közt egyik szemére merőben megvakult (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 39) | Önök bizonyára azon elmélkednek, mint kerül Czinege József neve ilyen előkelő helyre, hol Széll Kálmánokról, Ugron Gáborokról [...] szoktunk egy és más igazságokat elbeszélgetni (1901 Ady Endre CD0801) | A Zerge utcai agg nő szerint (aki ezeket a történeteket egykori lakójáról nekem elbeszélgette a mesemondásokra való estéken) Szendrey Júlia élete utolsó napjaiban mindig Petőfiről beszélt (1928 Krúdy Gyula CD54).

5. ts ’〈(vmennyi) időt〉 beszélgetve, társalogva eltölt’ ❖ Jer öcsém, beszélgessük-el az estvét (1825 Kisfaludy Károly C0033, 42) | A gézengúz mindennap talál valami ürügyet, hogy elbeszélgethesse az időt (1908 Ambrus Zoltán 9006013, 21) | Igaz, ma már nem olyan egyszerű az életem, hiszen rendszerint felismernek, s a vásárlás helyett sokszor elbeszélgetjük az időt (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. ts (biz) ’〈pénzösszeget〉 telefonbeszélgetéssel elkölt’ ❖ ki kellett fizetnem tavaly decemberben azt a 7 ezer forintos telefondíjat is, amit nem én beszélgettem el (1994 Magyar Hírlap CD09) | Ha ez idő alatt nem sikerül „elbeszélgetni” az egyenlegét, a maradékot a telefonáló elveszíti (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elbeszélget ige 5b
1. tárgyatlan (ritk, átv is)
hosszasan, ráérősen(, másokat untató módon) beszél
Elbeszélgetett a vén czigány a hegedűn, egy szomoru történetet beszélt, olyan szomorut, hogy reszket az ujja bele, mig a hegedü elmondja
(1858 Vas Gereben)
[a tanár] hozzáfogott elmagyarázni szóról-szóra ugyanúgy, mint az előző órán az egész leckét. Így elbeszélgetett egy jó negyedóráig
(1920 Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (átv is)
hosszasan, gyakr. közvetlen hangon társalog vkivel (vmiről)
Én, és a mindig kész emlékezet, E nyájas angyal s kinzó ördögöm, Majd elbeszélgetünk multam felett!
(1846 Tompa Mihály)
Nem egy estét töltöttem lakodalmak alkalmával a parasztházaknál, csöndesen elbeszélgetve az öreg emberekkel a világ sorsáról
(1899 Rákosi Viktor)
[Beethoven] el-elbeszélgetett a szomszédságában lakó Breuning-gal, megelevenítve bonni ifjúságuk közös emlékeit
(1930 ZeneiLex.)
Havonta kiugrom apámékhoz, öt-tíz percet elbeszélgetünk, aztán rohanok tovább
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (szépítő v. gúny is)
információszerzés céljából, ill. nevelő szándékkal beszél(get) vkivel
Egyedül T. J. magkészítővel foglalkozott az alapszerv olyan értelemben, hogy elbeszélgetett vele és a sajtófelelős feladatával bízták meg
(1952 A mozgalmi nyelvről)
Még többen voltak, akikkel – a belügy vagy a párt utasítására hivatkozva – „elbeszélgettek” a főnökeik
(1986 Kis János²)
Érdemes személyesen, a gyerekkel együtt ellátogatni a városházára, ahol az ügyintézők a legmegfelelőbb iskola kiválasztásának érdekében a gyerekkel is elbeszélgetnek
(1995 Magyar Hírlap)
a hírek szerint az egyik francia pályázóval ma beszélget el a bizottság
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (átv is)
társalgási helyzetre emlékeztető módon beszél vki vmihez, ill. önmagához
Leűlök a virág mellé, És elbeszélgetek vele
(1847 Petőfi Sándor)
Úgy szerettem mindig az egyedüllétet. Úgy el tudtam beszélgetni mindig magam magammal
(1888 Jókai Mór)
Ilyenkor karjára vette kedves macskáit, elbeszélgetett velük
(1932 Kosztolányi Dezső)
Nem mosolygom meg azt az özvegyet, aki gyakran kimegy a férje sírjához és magában csendesen elbeszélget vele
(1995 Természet Világa)
2c.
interneten levelezve, chatelve társalog vkivel
Akinek kedve van, levelezhet a szerkesztőkkel, sőt akár elbeszélgethet a lap olvasóival is [az interneten]
(1995 Magyar Hírlap)
3. elbeszélget vki mellett tárgyatlan (ritk)
a másik szavait, véleményét v. kérdését figyelmen kívül hagyva társalog, beszélget vkivel
Én azt hiszem, mindenki pontosan tudja, hogy miről beszél, csak amikor beszélgetnek a beszélgetőpartnerek, akkor elbeszélgetnek egymás mellett
(1997 Országgyűlési Napló)
4. tárgyas (kissé rég)
beszélgetés(ek) során vki, ill. 〈írásmű (szerzője) elbeszél, elmond (vkinek) vmit
[A hírlapok] hiven elbeszélgetik, hogy e vagy amaz évben mennyien lettek hazánkfiaiból Bécsben orvostudorokká
(1846 Hetilap)
Fájdalmas hangon beszélgeté el, hogy sanyarú fogsága alatt, börtöne sötét falai közt egyik szemére merőben megvakult
(1854 Ujfalvy Sándor)
Önök bizonyára azon elmélkednek, mint kerül Czinege József neve ilyen előkelő helyre, hol Széll Kálmánokról, Ugron Gáborokról [...] szoktunk egy és más igazságokat elbeszélgetni
(1901 Ady Endre)
A Zerge utcai agg nő szerint (aki ezeket a történeteket egykori lakójáról nekem elbeszélgette a mesemondásokra való estéken) Szendrey Júlia élete utolsó napjaiban mindig Petőfiről beszélt
(1928 Krúdy Gyula)
5. tárgyas
(vmennyi) időt〉 beszélgetve, társalogva eltölt
Jer öcsém, beszélgessük-el az estvét
(1825 Kisfaludy Károly)
A gézengúz mindennap talál valami ürügyet, hogy elbeszélgethesse az időt
(1908 Ambrus Zoltán)
Igaz, ma már nem olyan egyszerű az életem, hiszen rendszerint felismernek, s a vásárlás helyett sokszor elbeszélgetjük az időt
(1996 Magyar Hírlap)
6. tárgyas (biz)
〈pénzösszeget〉 telefonbeszélgetéssel elkölt
ki kellett fizetnem tavaly decemberben azt a 7 ezer forintos telefondíjat is, amit nem én beszélgettem el
(1994 Magyar Hírlap)
Ha ez idő alatt nem sikerül „elbeszélgetni” az egyenlegét, a maradékot a telefonáló elveszíti
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások