elbír ige 1a6

1. ts ’〈súlyt, terhe(lés)t〉 szilárdsága, ill. ereje révén képes (meg)tartani, mozgatni v. (el)vinni’ ❖ minden hat Tökének egy jó tele Putton Trágyát kell-adni, a’ minémüt tudni-illik egy jó izmos ember a’ hátán el-bir (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 219) | most egy kitsint és igen röviden vatsorálok, hogy az étel terhe eszemet el ne vegye, ’s kezem egész reggelig a’ pennát el bírhassa (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 489) | ki-ki hozzon magával az erdőből annyi nyers gallyat, amennyit a lova elbír (1877 Jókai Mór CD18) | Tartókul, ducokul stb. használt szabadon fekvő egyszerü gerendaszálaknak sokszor igen nagy keresztmetszettel kell birniok, hogy a reájuk jövő nagy megterhelést elbirják (1894 PallasLex. CD02) | tán még táncra is perdül széles jókedvében, ha tohonya testét elbírja a lába (1947 Képes Szabad Föld márc. 7. C0229, 7) | Olyan hatalmas vízmennyiség zúdult a város határában létesített két mesterséges tóba, amelyet nem bírtak el a gátak (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈huzamosabb ideig tartó, ill. a szokásosnál nagyobb fizikai, anyagi, lelki stb. megterhelést v. más, kellemetlenséget jelentő dolgot〉 kár(osodás), baj nélkül elvisel, kibír’ ❖ Had panaſzalkodjak tehát; had mártſam tollamat könyveim özönébe, hogy ſzívem’ keſerüségit le-irhaſsam; mellyekkel már annyira tetéztetett, hogy ſokaságát el-bírnom lehetetlen (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 166) | Nem nyert a szittya keménység Ellen ez éghajlat, látom: hideget, hevet elbir A Magyar, a földnek bár melly sarkára szakadgyon (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 422) | Az író sokkal nagyobb feladatra vállalkozott, mint amennyit elbírt (1930 Schöpflin Aladár CD10) | A dollárnak lassan esztendeje tartó fokozatos gyengülése újabb és újabb határokat jelölt ki, közgazdászok találgatták, vajon melyik az az árfolyam, amelyet még elbír a gazdaság (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. tn elbír vmivel, vkivel ’〈(nehezen kezelhető) személlyel〉(el) tud bánni, boldogul, ill. 〈nehézséget jelentő dologgal〉 megbirkózik, sikeresen megküzd vki, vmi’ ❖ De innen ugyan ki nem viszi a gazdám holmiját, arról felelek! Egy ilyen fickóval csak elbírok! (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | a kisgyereknek egérfoga van, az elbir vele [ti. a száraz kenyérrel] (1927 Móra Ferenc C3206, 60) | Azt hiszed, nem bírok el veled. Kiskomám, ha én szájon váglak, összepöndörödsz, mint a disznó szőre, mikor pörzsölik (1969 Csurka István 9096003, 172) | A hidegben a [ló]tetemek nem romlottak meg, a hús azonban úgy átfagyott, hogy késsel nem lehetett lefejteni a csontról, csak az utászfűrész bírt el vele (1999 Kőrös László ford.–Beevor CD17).

4. ts (rég, átv is) ’a maga számára megszerez, elbirtokol vmit’ ❖ A’ Hét Bölts, ’s ezeknek híres tudománya, Feslett Görögségnek fényes tartománya Hol vagynak? le verte Osmán’ Kapitánya, El bírta Mahumed’ mesés találmánya (1772 Orczy Lőrinc C0794, 25) | Kedves édes Ötsém! (Igaz-házit ſzólittya) nékem-is el-bírta ſzívemet hozzám mutatott kegyességed! (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl 7292005, 151) | Árpádunk […] Etelének viszszavonással Bomlott Országát ismét elbirta (1818 Pázmándi Horvát Endre C3439, 86).

4a. (rég) ’〈vmely érzelem〉 elfog, hatalmába kerít vkit, vmit’ ❖ Ellenbenn a’ népet, kit el bír kevélység, Kit a’ támadásra ingerel veſzettség, Kinek közébenn jön rút egyenetlenség, El veſzti, s’ meg nyomja baj, ſzerentsétlenség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 12) | El-birta már szivemet a’ nagy fájdalom (1775 Simai Kristóf C3746, 96).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbírhat; ÚMTsz.

elbír ige 1a6
1. tárgyas
〈súlyt, terhe(lés)t〉 szilárdsága, ill. ereje révén képes (meg)tartani, mozgatni v. (el)vinni
minden hat Tökének egy jó tele Putton Trágyát kell-adni, a’ minémüt tudni-illik egy jó izmos ember a’ hátán el-bir
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
most egy kitsint és igen röviden vatsorálok, hogy az étel terhe eszemet el ne vegye, ’s kezem egész reggelig a’ pennát el bírhassa
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
ki-ki hozzon magával az erdőből annyi nyers gallyat, amennyit a lova elbír
(1877 Jókai Mór)
Tartókul, ducokul stb.s a többi használt szabadon fekvő egyszerü gerendaszálaknak sokszor igen nagy keresztmetszettel kell birniok, hogy a reájuk jövő nagy megterhelést elbirják
(1894 PallasLex.)
tán még táncra is perdül széles jókedvében, ha tohonya testét elbírja a lába
(1947 Képes Szabad Föld márc. 7.)
Olyan hatalmas vízmennyiség zúdult a város határában létesített két mesterséges tóba, amelyet nem bírtak el a gátak
(1997 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈huzamosabb ideig tartó, ill. a szokásosnál nagyobb fizikai, anyagi, lelki stb. megterhelést v. más, kellemetlenséget jelentő dolgot〉 kár(osodás), baj nélkül elvisel, kibír
Had panaſzalkodjak tehát; had mártſam tollamat könyveim özönébe, hogy ſzívem’ keſerüségit le-irhaſsam; mellyekkel már annyira tetéztetett, hogy ſokaságát el-bírnom lehetetlen
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Nem nyert a szittya keménység Ellen ez éghajlat, látom: hideget, hevet elbir A Magyar, a földnek bár melly sarkára szakadgyon
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Az író sokkal nagyobb feladatra vállalkozott, mint amennyit elbírt
(1930 Schöpflin Aladár)
A dollárnak lassan esztendeje tartó fokozatos gyengülése újabb és újabb határokat jelölt ki, közgazdászok találgatták, vajon melyik az az árfolyam, amelyet még elbír a gazdaság
(1995 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan elbír vmivel, vkivel
(nehezen kezelhető) személlyel〉 (el) tud bánni, boldogul, ill. 〈nehézséget jelentő dologgal〉 megbirkózik, sikeresen megküzd vki, vmi
De innen ugyan ki nem viszi a gazdám holmiját, arról felelek! Egy ilyen fickóval csak elbírok!
(1881 Mikszáth Kálmán)
a kisgyereknek egérfoga van, az elbir vele [ti. a száraz kenyérrel]
(1927 Móra Ferenc)
Azt hiszed, nem bírok el veled. Kiskomám, ha én szájon váglak, összepöndörödsz, mint a disznó szőre, mikor pörzsölik
(1969 Csurka István)
A hidegben a [ló]tetemek nem romlottak meg, a hús azonban úgy átfagyott, hogy késsel nem lehetett lefejteni a csontról, csak az utászfűrész bírt el vele
(1999 Kőrös László ford.Beevor)
4. tárgyas (rég, átv is)
a maga számára megszerez, elbirtokol vmit
A’ Hét Bölts, ’s ezeknek híres tudománya, Feslett Görögségnek fényes tartománya Hol vagynak? le verte Osmán’ Kapitánya, El bírta Mahumed’ mesés találmánya
(1772 Orczy Lőrinc)
Kedves édes Ötsém! (Igaz-házit ſzólittya) nékem-is el-bírta ſzívemet hozzám mutatott kegyességed!
(1790 Simai Kristóf ford.Brühl)
Árpádunk […] Etelének viszszavonással Bomlott Országát ismét elbirta
(1818 Pázmándi Horvát Endre)
4a. (rég)
〈vmely érzelem〉 elfog, hatalmába kerít vkit, vmit
Ellenbenn a’ népet, kit el bír kevélység, Kit a’ támadásra ingerel veſzettség, Kinek közébenn jön rút egyenetlenség, El veſzti, s’ meg nyomja baj, ſzerentsétlenség
(1772 Orczy Lőrinc)
El-birta már szivemet a’ nagy fájdalom
(1775 Simai Kristóf)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbírhat; ÚMTsz.

Beállítások