elbizakodott mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elbizakodik.

II. mn 12A

1. ’képességei, lehetőségei stb. miatt túlzottan magabiztos, ill. önhitt 〈személy v. csoport〉’ ❖ Rend-kivl el-bizakodott vagyok, hogy egy leg-kissebb tsekélység egy nagy Méltóságnak figyelmetességét magához kaptsolhatta (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 88) | mint elbizakodott izgága, több ízben kergette már karddal azon becsületét, melyet bitangságával elriasztgatott (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 257) | szép, de a leghiubb, legelbizakodottabb asszony, kit valaha láttam (1872 Toldy István 8482001, 12) | aki nagyon magasról, elbizakodottan és nagyképűen beszél, még ma is szokás mondani, hogy koturnusokon jár (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 209) | Magabiztosnak és államférfiúinak kell tehát látszani, de nem önhittnek és elbizakodottnak (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen személyre jellemző, tőle származó 〈magatartás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ kérem fenségedet, ne vegye e biztositásomat elbizakodott kérkedésnek (1850 Kossuth Lajos CD32) | Magyarország népeinek a legkisebb győzedelem a harcztéren több hasznot s becsületet ad, mint a legelbizakodottabb nyilatkozat (1896–1898 Gracza György CD45) | Kissé bántott a fehérkabátos fiatalember elbizakodott hangja és öntelt mondatszerkesztése (1910 Csáth Géza 9085003, 50) | A bukás szempontjából fontos komponensnek bizonyult a választási kampányban tanúsított elbizakodott, öntelt és pökhendi magatartás (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. elbizakodott vmiben ’túlzottan biztos vmiben’ ❖ Ezek-e a saját bölcsességében elbizakodott reformatorius szellem jelei? (1838 Kossuth Lajos CD32) | A király pazarlásához és zsarolásaihoz járult könnyelműsége, meggondolatlansága, mely szerencséjében elbizakodottá tette s nem engedte, hogy a legközvetlenebb veszélyt is észrevegye (1888 Csiky Gergely CD11) | Az angol támogatásban elbizakodott francia diplomácia azonban túlzottnak tartotta és kereken visszautasította [Kiderlen követelését] (1926 RévaiNagyLex. C5715, 249) | A fogság előtti nagy próféták „kultusz-ellenessége” […] éppen azzal akarja kijózanítani az áldozatok erejében elbizakodott embert, hogy hangsúlyozza: Istennek nem kellenek az olyan ceremóniák, amelyek mögött nincs tiszta szív és bűnbánó lélek (1993 BibliaiLex. CD1207).

Sz: elbizakodottság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

elbizakodott ❖ melléknévi igenév és melléknév
permalink
I. melléknévi igenév → elbizakodik
II. melléknév ◦ 12A
1.
képességei, lehetőségei stb. miatt túlzottan magabiztos, ill. önhitt 〈személy v. csoport〉
Rend-kivl el-bizakodott vagyok, hogy egy leg-kissebb tsekélység egy nagy Méltóságnak figyelmetességét magához kaptsolhatta
(1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV.)
mint elbizakodott izgága, több ízben kergette már karddal azon becsületét, melyet bitangságával elriasztgatott
(1853 e. Fáy András¹)
szép, de a leghiubb, legelbizakodottabb asszony, kit valaha láttam
(1872 Toldy István)
aki nagyon magasról, elbizakodottan és nagyképűen beszél, még ma is szokás mondani, hogy koturnusokon jár
(1929 TolnaiÚjLex.)
Magabiztosnak és államférfiúinak kell tehát látszani, de nem önhittnek és elbizakodottnak
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen személyre jellemző, tőle származó 〈magatartás, megnyilvánulás stb.〉
kérem fenségedet, ne vegye e biztositásomat elbizakodott kérkedésnek
(1850 Kossuth Lajos)
Magyarország népeinek a legkisebb győzedelem a harcztéren több hasznot s becsületet ad, mint a legelbizakodottabb nyilatkozat
(1896–1898 Gracza György)
Kissé bántott a fehérkabátos fiatalember elbizakodott hangja és öntelt mondatszerkesztése
(1910 Csáth Géza)
A bukás szempontjából fontos komponensnek bizonyult a választási kampányban tanúsított elbizakodott, öntelt és pökhendi magatartás
(1998 Magyar Hírlap)
2. elbizakodott vmiben
túlzottan biztos vmiben
Ezek-e a saját bölcsességében elbizakodott reformatorius szellem jelei?
(1838 Kossuth Lajos)
A király pazarlásához és zsarolásaihoz járult könnyelműsége, meggondolatlansága, mely szerencséjében elbizakodottá tette s nem engedte, hogy a legközvetlenebb veszélyt is észrevegye
(1888 Csiky Gergely)
Az angol támogatásban elbizakodott francia diplomácia azonban túlzottnak tartotta és kereken visszautasította [Kiderlen követelését]
(1926 RévaiNagyLex.)
A fogság előtti nagy próféták „kultusz-ellenessége” […] éppen azzal akarja kijózanítani az áldozatok erejében elbizakodott embert, hogy hangsúlyozza: Istennek nem kellenek az olyan ceremóniák, amelyek mögött nincs tiszta szív és bűnbánó lélek
(1993 BibliaiLex.)
Sz: elbizakodottság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások