elbizakodik tn ige 12a

1. ’〈a körülmények (rá nézve) kedvező alakulása v. a saját képességei, eredményei miatt〉 túlzottan magabiztossá, önhitté válik, ill. 〈vmely helyzetben〉 így viselkedik v. így viszonyul vmihez’ ❖ El-bízakodni: el-bízni magát, magát el-hinni (1792 Kisded szótár C0816, 39) | [Telezsák] diadala után szörnyen elbizakodva, mindenkibe belekötelőzött (1846 Jókai Mór CD18) | A török a maga készületében és a szigeti kapitány tartózkodása miatt elbizakodik, merszre kap, a Henyei bástyába benyomul (1898 Széchy Károly CD55) | Mikor a francia forradalom, sikerein elbizakodott és anarchiát teremtett, más tábornok is felcsaphatott volna diktátornak (1913 Boross László CD10) | [A választási küzdelem előtt] Horn fővezér például a remek statisztikáktól elbizakodhat, pedig az emberek nem szeretik a statisztikákat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. elbizakodik vmiben (rég, ritk) ’túlzottan bízik vmiben, meg van győződve annak hatékonyságáról’ ❖ Gyermek! nagyon elbizakodol erődben. Életemben illyet nem hallottam, hogy egy illy leányka szóbeszédben, s pörpatvarkodásban kimerjen kötni egy vén praktikus fiskálissal (1858 Vasárnapi Újság CD56) | emezek [ti. az összeesküvők] türelmetlenek, elbizakodnak az eszme hatalmában s oktalanságokat koczkáztatnak (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | Egy város elegendő volt Radetzky leverésére: ki állhatna ellen egy nemzetnek? A maguk erejében elbizakodtak, az ellenséget gúnyolták s kevésbe vették (1905 Nagy képes világtörténet CD03).

Sz: elbizakodás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elbizakodik tárgyatlan ige 12a
1.
〈a körülmények (rá nézve) kedvező alakulása v. a saját képességei, eredményei miatt〉 túlzottan magabiztossá, önhitté válik, ill. 〈vmely helyzetben〉 így viselkedik v. így viszonyul vmihez
El-bízakodni: el-bízni magát, magát el-hinni
(1792 Kisded szótár)
[Telezsák] diadala után szörnyen elbizakodva, mindenkibe belekötelőzött
(1846 Jókai Mór)
A török a maga készületében és a szigeti kapitány tartózkodása miatt elbizakodik, merszre kap, a Henyei bástyába benyomul
(1898 Széchy Károly)
Mikor a francia forradalom, sikerein elbizakodott és anarchiát teremtett, más tábornok is felcsaphatott volna diktátornak
(1913 Boross László)
[A választási küzdelem előtt] Horn fővezér például a remek statisztikáktól elbizakodhat, pedig az emberek nem szeretik a statisztikákat
(1997 Magyar Hírlap)
2. elbizakodik vmiben (rég, ritk)
túlzottan bízik vmiben, meg van győződve annak hatékonyságáról
Gyermek! nagyon elbizakodol erődben. Életemben illyet nem hallottam, hogy egy illy leányka szóbeszédben, s pörpatvarkodásban kimerjen kötni egy vén praktikus fiskálissal
(1858 Vasárnapi Újság)
emezek [ti. az összeesküvők] türelmetlenek, elbizakodnak az eszme hatalmában s oktalanságokat koczkáztatnak
(1894 e. Kossuth Lajos)
Egy város elegendő volt Radetzky leverésére: ki állhatna ellen egy nemzetnek? A maguk erejében elbizakodtak, az ellenséget gúnyolták s kevésbe vették
(1905 Nagy képes világtörténet)
Sz: elbizakodás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások