elbocsát ts ige 5a4 (tárgy n. is)

1. ’〈hatásköre, felügyelete alatt álló személyt〉(bizonyos időre) távozni enged vhonnan’ ❖ Midn már a’ veriték végben ment, ſzorgalmatoſan meg trlgeſſék a’ beteget, és az ágyból ſzabadoſan el-botſáſſák (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 275) | [az evangélikus hitre áttérni szándékozó nő] megvan győződve a’ felől, hogy a’ cathol. egyház hajlandó lesz őt nagylelkűen el is bocsátani (1841 Pesti Hírlap CD61) | Amint tehát az uraságok felkeltek az asztal mellől, a cigányokat elbocsátották, hogy ők is menjenek ebédelni, az egész társaság áttakarodott a pipázóba, egymással mókázva és csintalanul dévánkodva (1885 Jókai Mór CD18) | A Pusztán 3 év alatt megfordult 400 beteg, ebből 100 ma is ott van, 300-at elbocsátottunk (1957 Benedek István 9041013, 457) | Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (/vál) ’〈rabot, foglyot〉 szabadon enged’ ❖ Kérlek az Iſtenekért benneteket, azt mondgya baráttyainak [Ptolomeus], botsáſſátok el már ezt az embert [ti. a fogságba esett Arbátest] (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 166) | A’ vádoltak elővezettetvén, a’ biróelnök előadá ’s felolvasá nekik az esküttszék itéletét, a’ két fölmentett azonnal elbocsátatott, ’s haza ment (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 93) | A szemközt álló császári tábornok, Viard, küldött Ocskaynak egy elbocsátott kuruc fogoly által levelet (1882 Jókai Mór CD18) | [A radikális nézetei miatt őrizetbe vett írót] Stadler dr. rendőrkapitány többször is kihallgatta s ezek eredményeképpen az esti órákban elbocsátotta a rendőrségről (1933 Soproni Szemle CD52) | Aki nem megy templomba, vigyék pellengérre, és tartsák ott a prédikáció végéig, majd négy botot követően bocsássák el (2000 Dobos Gyula CD36).

1b. (kissé rég) ’〈mozgásában gátolt(, megkötött) állatot, es. tárgyat〉(eloldva) szabaddá tesz’ ❖ A’ Madaráſz jó reggel ki-teritette vólt az hálóját, és bv eledelt-is hintett volt az madaraknak, a’ mellyre mint-hogy kevés madár ſzállott vólna, el-bocsátotta békével ket (1776 Esopus meséi ford. C1641, 188) | [a halászok a csónakokat] bé-kenik fényes gyalog feny gumival kéſzült feſtékkel melly ezüſt-ſzin, a’ melly tsólnokokat, hóld-világon el-botsátván, a’ jadzó halak önként belé ſzökdösnek (1794 Parnasszusi időtöltés 7036017, 164) | lovamat békóba tettem, s elbocsátottam a gyepre (1860 Jókai Mór CD18) | A ház kapuja, mintha ostromot várna, örökké zárva volt, és esténkint hallani lehetett a láncaikról elbocsátott nagy kutyák tompa ugatását (1908 Krúdy Gyula CD54).

1c. ’〈távozni, ill. továbbmenni szándékozó személyt〉 nem tartóztat tovább, ill. (vmivel ellátva) útjára enged’ ❖ a’ bünös Aſzſzony pedig törödelmes lélekkel állván elötte [ti. Krisztus előtt], vigaſztaláſſal botsáttatott-el (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | Kazinczy megparancsolta nekem, hogy az ő tisztelt és szeretett Berzsenyijét mindaddig el ne bocsássam, míg valamely alkalmatos képiróval képét le nem véteti (1810 Szemere Pál 8439065, 296) | [Teréza asszony] az ennivalót nem kímélte semmi jövevénytől, s még halálos ellenségét sem bocsátotta el éhen (1872 Jókai Mór CD18) | Sohase bocsássanak el egy drótost üres kézzel, nagy baj lehet belőle (1922 Krúdy Gyula CD54) | a halottlátó rendszerint újra megerősíti a halott kívánságait, s annak megtartására figyelmeztetve bocsátja el látogatóját (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈isten v. uralkodó, ill. vezető beosztású személy〉 távozásra szólít fel, ill. vmilyen megbízással útnak indít vkit’ ❖ Leg alkalmatoſabnak találván ezen követtſégre Kléonimeſt, kezében adák a’ levelet, és mindenekröl mi tévö lenne utaſitván, el botsáták vélle Perdikáshoz a’ városba (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 172) | [a királyt megilleti] azon jus, mellynél fogva országgyűlést rendelhet ’s ugyan azt elbocsáthatja (1831 Zádor Elek 8532005, 226) | Frater Aktaeon előhozta a nagy kapcsos könyvet, s elolvasta belőle a rettentő mondásokat, amikkel a haragos Jehova elbocsátja a maga felkentjeit a hitetlenek ellen (1886 Jókai Mór CD18) | Vladimirkó minden további felvilágosítást megtagadva, elbocsájtotta a követet (1929 Bánlaky József CD16) | Ezután mindjárt sürgette a tanítványokat [Jézus], hogy szálljanak bárkába, s keljenek át a túlsó partra, Betszaidával szembe, addig ő elbocsátja a tömeget. Aztán elküldte őket, és fölment a hegyre imádkozni (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2a. ’〈szolgálat alól, állásból stb.〉 felment, ill. elmozdít, elküld vkit’ ❖ éppen abban az eſztendöben, midön a’ katonaſágbol el botſáttattam (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 263) | ok nélkűl bocsájtád-el hívataljaikbol a’ Magyar Alattvalóidat, ’s tiéidet tevéd helyekbe (1819 Katona József 8226028, 254) | A ki ismétléskor is egyátalán rosz vizsgát tesz, az mint a tanulásra képtelen az intézetből elbocsáttatik (1874 Borászati Lapok 8607002, 226) | A strájkból kifolyólag egyetlen munkás sem bocsájtassék el, különben kénytelenek volnánk újból a munkát abbahagyni (1937 Soproni Szemle CD52) | Amennyiben a rendőrségi vizsgálat során beigazolódik, hogy a hanyagul elmosott edény a bajok előidézője, a felelősöket azonnali hatállyal elbocsátják a cégtől (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈férj feleséget〉 a házastársi köteléket felbontva elküld’ ❖ Szokás vólt nállok [ti. az ókori görögöknél] apróſágokért is Feleségeket el válásról való Levéllel el botsátani (1793 Parnasszusi időtöltés 7036009, 20) | Az egyik feleségedet el kell bocsátanod (1877 Jókai Mór CD18) | a férfi, aki házasságtörő nejét elbocsátotta, másik asszonyt ne vehessen el (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [Az iszlám jog alapján] a férj a nőt kellő indok nélkül is elbocsáthatta bizonyos összegű jutalom lefizetése mellett (1994 Horváth Pál² CD58).

3. (rég)(postai úton) elküld, eljuttat vhova vmit’ ❖ Ha ellenben a’ meg-visgáláskor nem egéſzen, hanem tsak némelly réſzében találtatnék, a’ Fel-adás egyenetlennek, akkor tsak az egyenetlenl talált réſz foglaltaſſék-el, melly a’ tbb el-botsátott portékák Harmintzadgyának meg-fizetésérl adandó Scheda Solutoriában [fizetési igazolásban] jegyezteſsék-fel (1788 Harmincadi rendtartás C2813, d[v]) | Februárius 10-dikén dátált [!], ’s 21-dik sz. a. elbotsátott Levelem (1827 Ferenczy Lajos C4939, 410) | az orsz.gyüléshez elbocsátni szokott kir. válaszok és leiratoknak […] magyar nyelven kiadása a’ törvényben részletesen kijelentve nincs (1843 Pesti Hírlap CD61).

4. (/ritk) ’〈kézzel v. más módon fogott, szorított dolgot, es. személyt〉 elereszt, elenged’ ❖ Öſzve húzatván ugyanis négy élö faknak tetejeket, ezen hiteſzegetnek kezeit ’s lábait hozzájak kötteté, és el botsáttatván öket hirtelenséggel, négy darabbá ſzaggattatá, mindenik fának tetején fügvén egy egy darab tagja (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 154) | a’ kő, midőn a’ kéz elbocsátja, nem felfelé, hanem lefelé esik (1830 Széchenyi István CD1501) | A [leesett] csatlós még mindig nem bocsátá el kezéből a paripa kötőfékét, hanem hurcoltatta magát a földön általa (1851 Jókai Mór CD18) | [a vadászgörény] addig nem bocsátja el zsákmányát, amíg benne életet sejt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a kisgyerek elbocsátotta az édesanyjának a kezit, és elment a nagyszobába magába (1999 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).

4a. ’elenged v. elvet vmit, megválik tőle’ ❖ Deliberátum. Elbocsátatik ezen causa [ti. a bírósági kereset megszüntetésére szolgáló érv] (1781 A rendtartó székely falu 7154026, 159) | A’ mi kívánſágink [ti. imáink] ennek meg-gondoláſára el-botsáttyák a’ fldet, ’s meg-ragadják az Eget (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 206) | ha inspector úr aug 12éig vagy el nem jőne, vagy az írt 4000 ftot magával el nem hozná […] Eduard a birtok javát volna kénytelen azonnal el bocsátani (1854 Deák Ferenc CD51) | Egész este el nem bocsátotta ezt a gondolatot; bármiről kezdtünk beszélni, vissza-visszatért reá (1876 Mikszáth Kálmán CD04) | Elveszti súlyát minden, mi nehéz volt, s elbocsátod törvényeit a húsnak (1963–1969 Görgey Gábor 9193017, 27).

4b. (rég) ’〈folyékony v. légnemű anyagot, hangot stb.〉 kiereszt, kibocsát (vhonnan)’ ❖ Ember korba lév ſzemélynek, betegſég el távoztatáſának okáért lött ér vágásba elég 10. untziát el botſátani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 554) | Az olyan méſzre, melybenn ſzénsavanyúság van, ha kénk-salétrom- vagy sósavanyúságot tlt az ember, felduzzad, felforr, és az újj savanyúsághoz nagyobb terméſzeti vonszódása lévén a’ méſznek, az elbbi ſzénsavanyúságot elbotsátja magából gzformábann (1803 Orvosi és Gazdasági Tudósítások 8654001, 41) | Mi nyomot hágy a légben az elbocsátott hang, a villám dörgése s a szenvedő sóhaja, átok és áldás s Istent hívó eskü? (1847 Jókai Mór CD18) | [a növényeknek] csupán zöld részeik vesznek a napfény befolyása alatt szénsavat magukba és bocsátják el a felesleges oxigént (1895 PallasLex. CD02).

Fr: fül.

Sz: elbocsátás, elbocsáttatás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbocsáthat, elbocsátott, elbocsáttat, elbocsáttathat, elbocsáttatik; ÚMTsz.

elbocsát tárgyas ige 5a4 (tárgy n. is)
1.
〈hatásköre, felügyelete alatt álló személyt〉 (bizonyos időre) távozni enged vhonnan
Midn már a’ veriték végben ment, ſzorgalmatoſan meg trlgeſſék a’ beteget, és az ágyból ſzabadoſan el-botſáſſák
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az evangélikus hitre áttérni szándékozó nő] megvan győződve a’ felől, hogy a’ cathol.katolikus egyház hajlandó lesz őt nagylelkűen el is bocsátani
(1841 Pesti Hírlap)
Amint tehát az uraságok felkeltek az asztal mellől, a cigányokat elbocsátották, hogy ők is menjenek ebédelni, az egész társaság áttakarodott a pipázóba, egymással mókázva és csintalanul dévánkodva
(1885 Jókai Mór)
A Pusztán 3 év alatt megfordult 400 beteg, ebből 100 ma is ott van, 300-at elbocsátottunk
(1957 Benedek István)
Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé
(1995 Protestáns Biblia ford.)
1a. (/vál)
〈rabot, foglyot〉 szabadon enged
Kérlek az Iſtenekért benneteket, azt mondgya baráttyainak [Ptolomeus], botsáſſátok el már ezt az embert [ti. a fogságba esett Arbátest]
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
A’ vádoltak elővezettetvén, a’ biróelnök előadá ’s felolvasá nekik az esküttszék itéletét, a’ két fölmentett azonnal elbocsátatott, ’s haza ment
(1844 Tóth Lőrinc)
A szemközt álló császári tábornok, Viard, küldött Ocskaynak egy elbocsátott kuruc fogoly által levelet
(1882 Jókai Mór)
[A radikális nézetei miatt őrizetbe vett írót] Stadler dr.doktor rendőrkapitány többször is kihallgatta s ezek eredményeképpen az esti órákban elbocsátotta a rendőrségről
(1933 Soproni Szemle)
Aki nem megy templomba, vigyék pellengérre, és tartsák ott a prédikáció végéig, majd négy botot követően bocsássák el
(2000 Dobos Gyula)
1b. (kissé rég)
〈mozgásában gátolt(, megkötött) állatot, es. tárgyat〉 (eloldva) szabaddá tesz
A’ Madaráſz jó reggel ki-teritette vólt az hálóját, és bv eledelt-is hintett volt az madaraknak, a’ mellyre mint-hogy kevés madár ſzállott vólna, el-bocsátotta békével ket
(1776 Esopus meséi ford.)
[a halászok a csónakokat] bé-kenik fényes gyalog feny gumival kéſzült feſtékkel melly ezüſt-ſzin, a’ melly tsólnokokat, hóld-világon el-botsátván, a’ jadzó halak önként belé ſzökdösnek
(1794 Parnasszusi időtöltés)
lovamat békóba tettem, s elbocsátottam a gyepre
(1860 Jókai Mór)
A ház kapuja, mintha ostromot várna, örökké zárva volt, és esténkint hallani lehetett a láncaikról elbocsátott nagy kutyák tompa ugatását
(1908 Krúdy Gyula)
1c.
〈távozni, ill. továbbmenni szándékozó személyt〉 nem tartóztat tovább, ill. (vmivel ellátva) útjára enged
a’ bünös Aſzſzony pedig törödelmes lélekkel állván elötte [ti. Krisztus előtt], vigaſztaláſſal botsáttatott-el
(1773 Vajda Sámuel)
Kazinczy megparancsolta nekem, hogy az ő tisztelt és szeretett Berzsenyijét mindaddig el ne bocsássam, míg valamely alkalmatos képiróval képét le nem véteti
(1810 Szemere Pál)
[Teréza asszony] az ennivalót nem kímélte semmi jövevénytől, s még halálos ellenségét sem bocsátotta el éhen
(1872 Jókai Mór)
Sohase bocsássanak el egy drótost üres kézzel, nagy baj lehet belőle
(1922 Krúdy Gyula)
a halottlátó rendszerint újra megerősíti a halott kívánságait, s annak megtartására figyelmeztetve bocsátja el látogatóját
(1990 Magyar néprajz)
2.
〈isten v. uralkodó, ill. vezető beosztású személy〉 távozásra szólít fel, ill. vmilyen megbízással útnak indít vkit
Leg alkalmatoſabnak találván ezen követtſégre Kléonimeſt, kezében adák a’ levelet, és mindenekröl mi tévö lenne utaſitván, el botsáták vélle Perdikáshoz a’ városba
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[a királyt megilleti] azon jus, mellynél fogva országgyűlést rendelhet ’s ugyan azt elbocsáthatja
(1831 Zádor Elek)
Frater Aktaeon előhozta a nagy kapcsos könyvet, s elolvasta belőle a rettentő mondásokat, amikkel a haragos Jehova elbocsátja a maga felkentjeit a hitetlenek ellen
(1886 Jókai Mór)
Vladimirkó minden további felvilágosítást megtagadva, elbocsájtotta a követet
(1929 Bánlaky József)
Ezután mindjárt sürgette a tanítványokat [Jézus], hogy szálljanak bárkába, s keljenek át a túlsó partra, Betszaidával szembe, addig ő elbocsátja a tömeget. Aztán elküldte őket, és fölment a hegyre imádkozni
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2a.
〈szolgálat alól, állásból stb.〉 felment, ill. elmozdít, elküld vkit
éppen abban az eſztendöben, midön a’ katonaſágbol el botſáttattam
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
ok nélkűl bocsájtád-el hívataljaikbol a’ Magyar Alattvalóidat, ’s tiéidet tevéd helyekbe
(1819 Katona József)
A ki ismétléskor is egyátalán rosz vizsgát tesz, az mint a tanulásra képtelen az intézetből elbocsáttatik
(1874 Borászati Lapok)
A strájkból kifolyólag egyetlen munkás sem bocsájtassék el, különben kénytelenek volnánk újból a munkát abbahagyni
(1937 Soproni Szemle)
Amennyiben a rendőrségi vizsgálat során beigazolódik, hogy a hanyagul elmosott edény a bajok előidézője, a felelősöket azonnali hatállyal elbocsátják a cégtől
(1996 Magyar Hírlap)
2b.
〈férj feleséget〉 a házastársi köteléket felbontva elküld
Szokás vólt nállok [ti. az ókori görögöknél] apróſágokért is Feleségeket el válásról való Levéllel el botsátani
(1793 Parnasszusi időtöltés)
Az egyik feleségedet el kell bocsátanod
(1877 Jókai Mór)
a férfi, aki házasságtörő nejét elbocsátotta, másik asszonyt ne vehessen el
(1910 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
[Az iszlám jog alapján] a férj a nőt kellő indok nélkül is elbocsáthatta bizonyos összegű jutalom lefizetése mellett
(1994 Horváth Pál²)
3. (rég)
(postai úton) elküld, eljuttat vhova vmit
Ha ellenben a’ meg-visgáláskor nem egéſzen, hanem tsak némelly réſzében találtatnék, a’ Fel-adás egyenetlennek, akkor tsak az egyenetlenl talált réſz foglaltaſſék-el, melly a’ tbb el-botsátott portékák Harmintzadgyának meg-fizetésérl adandó Scheda Solutoriában [fizetési igazolásban] jegyezteſsék-fel
(1788 Harmincadi rendtartás)
Februárius 10-dikén dátált [!], ’s 21-dik sz.szám a.alatt elbotsátott Levelem
(1827 Ferenczy Lajos)
az orsz.gyülésországgyűléshez elbocsátni szokott kir.királyi válaszok és leiratoknak […] magyar nyelven kiadása a’ törvényben részletesen kijelentve nincs
(1843 Pesti Hírlap)
4. (/ritk)
〈kézzel v. más módon fogott, szorított dolgot, es. személyt〉 elereszt, elenged
Öſzve húzatván ugyanis négy élö faknak tetejeket, ezen hiteſzegetnek kezeit ’s lábait hozzájak kötteté, és el botsáttatván öket hirtelenséggel, négy darabbá ſzaggattatá, mindenik fának tetején fügvén egy egy darab tagja
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
a’ kő, midőn a’ kéz elbocsátja, nem felfelé, hanem lefelé esik
(1830 Széchenyi István)
A [leesett] csatlós még mindig nem bocsátá el kezéből a paripa kötőfékét, hanem hurcoltatta magát a földön általa
(1851 Jókai Mór)
[a vadászgörény] addig nem bocsátja el zsákmányát, amíg benne életet sejt
(1929 Az állatok világa ford.)
a kisgyerek elbocsátotta az édesanyjának a kezit, és elment a nagyszobába magába
(1999 Az Európai Folklór Intézet kiadványai)
4a.
elenged v. elvet vmit, megválik tőle
Deliberátum. Elbocsátatik ezen causa [ti. a bírósági kereset megszüntetésére szolgáló érv]
(1781 A rendtartó székely falu)
A’ mi kívánſágink [ti. imáink] ennek meg-gondoláſára el-botsáttyák a’ fldet, ’s meg-ragadják az Eget
(1787 Péczeli József ford.Young)
ha inspector úr augaugusztus 12éig vagy el nem jőne, vagy az írt 4000 ftforintot magával el nem hozná […] Eduard a birtok javát volna kénytelen azonnal el bocsátani
(1854 Deák Ferenc)
Egész este el nem bocsátotta ezt a gondolatot; bármiről kezdtünk beszélni, vissza-visszatért reá
(1876 Mikszáth Kálmán)
Elveszti súlyát minden, mi nehéz volt, s elbocsátod törvényeit a húsnak
(1963–1969 Görgey Gábor)
4b. (rég)
〈folyékony v. légnemű anyagot, hangot stb.〉 kiereszt, kibocsát (vhonnan)
Ember korba lév ſzemélynek, betegſég el távoztatáſának okáért lött ér vágásba elég 10. untziát el botſátani
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az olyan méſzre, melybenn ſzénsavanyúság van, ha kénk-salétrom- vagy sósavanyúságot tlt az ember, felduzzad, felforr, és az újj savanyúsághoz nagyobb terméſzeti vonszódása lévén a’ méſznek, az elbbi ſzénsavanyúságot elbotsátja magából gzformábann
(1803 Orvosi és Gazdasági Tudósítások)
Mi nyomot hágy a légben az elbocsátott hang, a villám dörgése s a szenvedő sóhaja, átok és áldás s Istent hívó eskü?
(1847 Jókai Mór)
[a növényeknek] csupán zöld részeik vesznek a napfény befolyása alatt szénsavat magukba és bocsátják el a felesleges oxigént
(1895 PallasLex.)
Fr: fül
Sz: elbocsátás, elbocsáttatás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbocsáthat, elbocsátott, elbocsáttat, elbocsáttathat, elbocsáttatik; ÚMTsz.

Beállítások