elbliccel ige 1b (biz)
1. ts (tárgy n. is) ’〈vmilyen alkalmon, összejövetelen v. munkahelyen való megjelenést〉 engedély v. bejelentés nélkül elmulaszt, ill. 〈munkaidőt〉 ilyen módon nem tölt le’ ❖ okt. 6. Aradi vértanuk, nincs suli, ünnepélyt elblicceltem (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 100) | A pestiek ebben az időben „elbliccelhettek” a hivatali idejükből, de a kávéházi tartózkodás óráit pontosabban betartották, mint az orvosok rendelő óráikat (1930 Krúdy Gyula CD54) | egyrészt sajnálatosan képzelődő vagy, másrészt el akartál bliccelni egy munkanapot (1955 Tabi László C4079, 119) | [Tézsla] mindig úton volt, így [...] a termelési értekezleteket, szakszervezeti gyűléseket egytől egyig el tudta bliccelni (1998 Magyar Hírlap CD09) | Egyre többen próbálják elbliccelni a sorozást (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. tn (kissé rég, átv is) ’vmely feladat, felelősség alól kibújva eltávozik, elszökik vhonnan’ ❖ a mint látta a rossz fordulatot, [Wenczezlauz úrfi] rögtön elbliczczelt onnan, magára hagyva az öreget (1884 Jókai Mór C2310, 37) | [a néző] élvezheti még Léderer Fráncot, S más ilyen aktuális viccet, Melyekből a humor elbliccelt (1912 Tóth Árpád CD01) | A tisztek egyenként, szökve távoztak, mert tudták, hogy a kadét, ha hozzáfog, kivilágos-kivirradtig folytatja [a mulatozást] s mindig becsületkérdést csinál belőle, ha valaki elbliccel (1914 Budapesti Hírlap máj. 15. C4702, 2).
2. ts ’〈feladatot, kötelességet〉 nem teljesít, kihagy, ill. 〈kellemetlenséget〉 rövid úton, nem érdemlegesen intéz el, elüt vmivel’ ❖ soha többé nem utazom veled. Mégis csak hallatlan, hogy Salzburgban jártam és miattad elblicceltem a harangjátékot (1936 Budapesti Hírlap máj. 3. C4724, 9) | Sok beteg elesettsége, gyengesége miatt szívesen hajlik arra, hogy ezeket a műveleteket [ti. a tisztálkodást] „elbliccelje” (1960 Népszabadság ápr. 18. C4812, 9) | Kádár dermesztő tréfával azt kérdezte tőlem: mi az, te még szabadlábon vagy?, majd elbliccelte kedélyes hátbavágással (1989 Aczél György CD17) | a kormánytöbbség az alkotmányban rögzített kormánybeszámolót is el akarja bliccelni (2000 Országgyűlési Napló CD62).
2a. ’〈fizetési kötelezettséget〉 elmulaszt, ill. 〈vmely szolgáltatásért járó díjat〉 nem fizet ki’ ❖ megesik, hogy elbliccelem a jegyváltást a villamoson – nem tehetek róla, ha nem jön a kalauz (1952 Kellér Dezső C2584, 95) | Megkeseredik azoknak a sorsa is, akik megkísérlik elbliccelni a parkolási díjakat. Az ő autójukra kerékbilincs kerül, melytől csak akkor szabadulhatnak meg, ha kifizetik a pótdíjat (1994 Magyar Hírlap CD09) | Itt [ti. a nyilvános WC-nél] bizony befelé kell fizetni, mert utólag már könnyen alkudoznak, elbliccelnék azt a 30 forintot, főleg a külföldiek (1997 Magyar Hírlap CD09).
2b. (ritk) ’figyelmen kívül hagy, ill. vmiből kihagy vkit v. vmit’ ❖ Az ujságok kézben vannak. A nagytőkések kezében, akik csak a kávéháztulajdonosok érdekeivel törődnek és bennünket[, pincéreket] teljesen elbliccelnek (1918 Borsszem Jankó jan. 13. C5037, 5) | Nem tekinthető azonban a mindenkori kormánytöbbség belügyének például a magyar nyelvhelyességi szabályok betartása, amikor a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” megnevezésben a hiányzó határozott névelőt elblicceli (1998 Országgyűlési Napló CD62).
Vö. ÉrtSz.; TESz. bliccel; ÉKsz.; IdSz.