elbomlik tn ige 16a

1. (rég) ’több (hasonló) dologból összeállt, összefűzött, összeépített stb. egység darabjaira, alkotórészeire esik szét’ ❖ Nagy Király, a’ trónus népeken támadott, Melly maga le-omlik, ha tve el-bomlott (1772 Bessenyei György¹ C1076, 45) | Hogy, láncaink elbomolván, Ámor nyila és dárdája Szívem többé nem rongálja (1799 Csokonai Vitéz Mihály ford. CD01) | így lelte meg őtet Elbomlott hajjal, leterülten egy almafatőnél (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 110) | itt elbomlik egy világ, amott keletkezik egy másik (1864 Greguss Ágost C1912, 448) | amikor a mi földi házunk elbomlik, lesz nekünk lakásunk a mennyekben (1910 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211).

1a. (Kém is) ’〈anyag, vegyület〉 kisebb molekulatömegű vegyületekre, ill. elemekre esik szét’ ❖ Egy fekete, már részint elbomlott ezüstsó-oldatnál […] nem hatnak az ezüstsó kiválott barna részecskéi ugy a szálak belsejébe, azok csak felületen maradnak, ismét onnan könnyebben le is kopnak (1847 Hetilap CD61) | Az arany vegyületei a hevítéskor könynyen elbomlanak és színaranyat hagynak vissza (1893 PallasLex. CD02) | [A mustárgáz vízben oldva] fokozatosan elbomlik, sósavképződés közben ártalmatlan hatású tiodiglikollá (1938 Kiss Dénes² 2138001, 304) | a C-vitamin egy része a hő és a fény hatására elbomlik (1989 Frank Júlia CD19) | [a feltört aszfalt] a lerakókra kerül és soha nem bomlik el (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Biol is) ’〈élőlény〉(pusztulása után) szerves, ill. 〈szerves anyag〉 szervetlen alkotóelemeire esik szét’ ❖ [az elpusztult fák] az erdő talaján bomlanak el (1995 Természet Világa CD50) | A hő hatására elbomlanak azok az enzimek, amelyek egyébként száradáskor a levelek megfeketedését okoznák (1996 Természet Világa CD50) | A tengerben élő elhalt élőlények anyaga […] anaerob [= oxigénmentes] körülmények között nem bomlik el, hanem megmarad a mésziszapban (1997 Magyarország földje CD05) | A kőkorszaki ruhadarabok ritka leletek, mert a bőr, vagy a növényi anyagok normális körülmények között nagyon hamar elbomlanak (1999 Természet Világa CD50).

1c. (rég) ’együtt levő személyek társasága v. szervezete feloszlik, szétszéled’ ❖ elbomolván az asztal, a’ többek [!] elmentenek (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 389) | A mi Diaetank nem bomlott el egésszen, csak addig oszlott el, még megint öszve fog eő Felsége által hivattatni (1811 Cserey Farkas² C2562, 145) | [Amhát] parancsát Száz fele hordották gyors száguldói, ’s azonnal Rend lön az elbomlott seregek közt (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 115) | A tábla elbomolván II. József uralkodása alatt, [Sombori László, erdélyi író] lejött Hunyadvármegyébe a maga jószágába (1892 Váczy János C2556, 517).

1d. (rég, ritk) ’〈szervezet〉 részeiben v. részei között beállt hibák v. hiányosságok következtében működésképtelenné válik’ ❖ Jön az idő, támaszt majd olly Országot az égnek Istene, és e nagy földnek hatalmas Ura. Melly el nem bomol, és a melly soha meg nem hanyatlik (1779 Révai Miklós C2816, 68) | [Ferenc József] nem képes az elbomlott osztráki állodalmat állandó lábra újra felépitni (1857 Széchenyi István CD1501).

2. (Fiz) ’〈instabil elemi részecske〉 kisebb energiájú elem részévé alakul’ ❖ ? Azokat az izotópokat, amelyek radioaktív folyamat során bomlanak el, illetve keletkeznek, radiogén izotópoknak nevezzük (1997 Magyarország földje CD05) | következik a mérés. A beadott radioaktív izotóp gammasugárzását észlelik. A méréssel sietni kell, mert az izotópok rövid felezési idejűek, és hamar elbomlanak (1999 Természet Világa CD50) | [Az elektronokat kisugárzó] izotópokat atomreaktorban viszonylag könnyű előállítani (neutronbefogás után nyilván egy neutron bomlik el protonra, így elektron keletkezik) (2000 Természet Világa CD50).

Sz: elbomlás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbomlott; ÚMTsz.

elbomlik tárgyatlan ige 16a
1. (rég)
több (hasonló) dologból összeállt, összefűzött, összeépített stb. egység darabjaira, alkotórészeire esik szét
Nagy Király, a’ trónus népeken támadott, Melly maga le-omlik, ha tve el-bomlott
(1772 Bessenyei György¹)
Hogy, láncaink elbomolván, Ámor nyila és dárdája Szívem többé nem rongálja
(1799 Csokonai Vitéz Mihály ford.)
így lelte meg őtet Elbomlott hajjal, leterülten egy almafatőnél
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
itt elbomlik egy világ, amott keletkezik egy másik
(1864 Greguss Ágost)
amikor a mi földi házunk elbomlik, lesz nekünk lakásunk a mennyekben
(1910 Rábold Gusztáv ford.Calvin)
1a. (Kém is)
〈anyag, vegyület〉 kisebb molekulatömegű vegyületekre, ill. elemekre esik szét
Egy fekete, már részint elbomlott ezüstsó-oldatnál […] nem hatnak az ezüstsó kiválott barna részecskéi ugy a szálak belsejébe, azok csak felületen maradnak, ismét onnan könnyebben le is kopnak
(1847 Hetilap)
Az arany vegyületei a hevítéskor könynyen elbomlanak és színaranyat hagynak vissza
(1893 PallasLex.)
[A mustárgáz vízben oldva] fokozatosan elbomlik, sósavképződés közben ártalmatlan hatású tiodiglikollá
(1938 Kiss Dénes²)
a C-vitamin egy része a hő és a fény hatására elbomlik
(1989 Frank Júlia)
[a feltört aszfalt] a lerakókra kerül és soha nem bomlik el
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (Biol is)
〈élőlény〉 (pusztulása után) szerves, ill. 〈szerves anyag〉 szervetlen alkotóelemeire esik szét
[az elpusztult fák] az erdő talaján bomlanak el
(1995 Természet Világa)
A hő hatására elbomlanak azok az enzimek, amelyek egyébként száradáskor a levelek megfeketedését okoznák
(1996 Természet Világa)
A tengerben élő elhalt élőlények anyaga […] anaerob [= oxigénmentes] körülmények között nem bomlik el, hanem megmarad a mésziszapban
(1997 Magyarország földje)
A kőkorszaki ruhadarabok ritka leletek, mert a bőr, vagy a növényi anyagok normális körülmények között nagyon hamar elbomlanak
(1999 Természet Világa)
1c. (rég)
együtt levő személyek társasága v. szervezete feloszlik, szétszéled
elbomolván az asztal, a’ többek [!] elmentenek
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
A mi Diaetank nem bomlott el egésszen, csak addig oszlott el, még megint öszve fog eő Felsége által hivattatni
(1811 Cserey Farkas²)
[Amhát] parancsát Száz fele hordották gyors száguldói, ’s azonnal Rend lön az elbomlott seregek közt
(1827 Vörösmarty Mihály)
A tábla elbomolván II. József uralkodása alatt, [Sombori László, erdélyi író] lejött Hunyadvármegyébe a maga jószágába
(1892 Váczy János)
1d. (rég, ritk)
〈szervezet〉 részeiben v. részei között beállt hibák v. hiányosságok következtében működésképtelenné válik
Jön az idő, támaszt majd olly Országot az égnek Istene, és e nagy földnek hatalmas Ura. Melly el nem bomol, és a melly soha meg nem hanyatlik
(1779 Révai Miklós)
[Ferenc József] nem képes az elbomlott osztráki állodalmat állandó lábra újra felépitni
(1857 Széchenyi István)
2. (Fiz)
〈instabil elemi részecske〉 kisebb energiájú elem részévé alakul
?
Azokat az izotópokat, amelyek radioaktív folyamat során bomlanak el, illetve keletkeznek, radiogén izotópoknak nevezzük
(1997 Magyarország földje)
következik a mérés. A beadott radioaktív izotóp gammasugárzását észlelik. A méréssel sietni kell, mert az izotópok rövid felezési idejűek, és hamar elbomlanak
(1999 Természet Világa)
[Az elektronokat kisugárzó] izotópokat atomreaktorban viszonylag könnyű előállítani (neutronbefogás után nyilván egy neutron bomlik el protonra, így elektron keletkezik)
(2000 Természet Világa)
Sz: elbomlás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elbomlott; ÚMTsz.

Beállítások