élcelődik tn ige 12c9

1. ’tréfálkozva (rendszeresen) viccelődik, csipkelődik’ ❖ Vigan csevegnek, élcelődnek, A lányka néha közbeszól. Ez a jel kedvező Ernőnek, És egy-egy bókkal válaszol (1877 Vajda János 8503063, 203) | folytonosan élcelődik és bohóskodik (1906 Ady Endre CD0801) | A társaság könnyeden élcelődve mulatott a színjáték felett (1913 Kaffka Margit CD10) | [Ortutay Gyulának] kitűnő humorérzéke volt és elég öniróniája ahhoz, hogy mosolyogni, élcelődni tudjon saját magán (1991 Paládi-Kovács Attila CD30).

2. ’kellemetlen megjegyzésekkel nevetségessé téve gúnyolódik, csúfolkodik vkivel, vmivel v. vkin, vmin’ ❖ Attól a vágytól, hogy mindenen élczelődjék, Nestroy sem ment (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | még az utolsó hadnagy is a Kossuth rovására élczelődött (1898 Gracza György CD45) | nemcsak az Üstökös [című élclap] élcelődött 1885-ben az akkor már tekintélyes professzoron [ti. Thewrewk Emilen] (1993 Ritoók Zsigmond CD30) | Olcsó demagógia volna a magyar parlament gyakorta félig-háromnegyedrészt üres padsorain élcelődni (1995 Magyar Hírlap CD09) | ha azt nézzük, hogy a rendszerváltást követően édeskevés történt a cigányok érdekében, hogy még egyetemi körökben is élcelődhetnek a feministákon […], nos, akkor különösebb büszkeségre nincs okunk (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: élcelődés, élcelődő.

Vö. ÉrtSz.; TESz. élc; ÉKsz.

élcelődik tárgyatlan ige 12c9
1.
tréfálkozva (rendszeresen) viccelődik, csipkelődik
Vigan csevegnek, élcelődnek, A lányka néha közbeszól. Ez a jel kedvező Ernőnek, És egy-egy bókkal válaszol
(1877 Vajda János)
folytonosan élcelődik és bohóskodik
(1906 Ady Endre)
A társaság könnyeden élcelődve mulatott a színjáték felett
(1913 Kaffka Margit)
[Ortutay Gyulának] kitűnő humorérzéke volt és elég öniróniája ahhoz, hogy mosolyogni, élcelődni tudjon saját magán
(1991 Paládi-Kovács Attila)
2.
kellemetlen megjegyzésekkel nevetségessé téve gúnyolódik, csúfolkodik vkivel, vmivel v. vkin, vmin
Attól a vágytól, hogy mindenen élczelődjék, Nestroy sem ment
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
még az utolsó hadnagy is a Kossuth rovására élczelődött
(1898 Gracza György)
nemcsak az Üstökös [című élclap] élcelődött 1885-ben az akkor már tekintélyes professzoron [ti. Thewrewk Emilen]
(1993 Ritoók Zsigmond)
Olcsó demagógia volna a magyar parlament gyakorta félig-háromnegyedrészt üres padsorain élcelődni
(1995 Magyar Hírlap)
ha azt nézzük, hogy a rendszerváltást követően édeskevés történt a cigányok érdekében, hogy még egyetemi körökben is élcelődhetnek a feministákon […], nos, akkor különösebb büszkeségre nincs okunk
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: élcelődés, élcelődő
Vö. ÉrtSz.; TESz. élc; ÉKsz.

Beállítások