éldeleg tn ige 1b1 (kissé rég, irod)

1. ’nagy gyönyörűséget, élvezetet lel vmiben, élvezkedik (vmin)’ ❖ kínaimon [= kínjaimon] éldelgő hollókint fogom örömemet károgni (1838 Somogyi László C3615, 23) | a legdúsabb virágzat is lekonyul, ha sok lepke éldeleg rajta (1847 Pesti Divatlap C5840, 698) | klasszikus idézetekben éldeleg (1920 Révay József CD10) | [a főbérlők] hallgatják éldelegve a Händel-szerzette halleluját (1980 Marsall László 1103012, 20).

1a. ’örömteli gondolatokba merülve ábrándozik, mereng’ ❖ édesen mosolyog egy-egy emléken éldelegve (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | vélük [ti. Goethével és Nietzschével] azon éldelgünk, hogy az ideális ember legyőzi az erőtlen eltévelyedett izlést és divatot s visszatér s följut a természetességnek virányaira (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 126) | a háziasszony éldelgő sóhajtással beszélt hercegnőkről, grófnőkről, akik egykor barátnői voltak (1917 Krúdy Gyula CD54).

2. (pejor is) ’nyájaskodva, kedveskedve évődik, enyeleg vkivel’ ❖ mikor férjed halállal vívott, falaim közt kalandor lovagokkal éldelegtél? (1840 Jósika Miklós C2397, 56) | Magyar anya édes lányával Rút német nyelven éldeleg (1896 Madách Aladár 8283009, 31) | szerencsés vagyoni helyzete megengedi, hogy gondtalanúl éldelegjen múzsájának (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | szerelmes menyasszony éldelgett vőlegényével a sövény mellett, a kispadon (1912 Krúdy Gyula CD54).

J: édeleg.

Vö. TESz. édeleg

éldeleg tárgyatlan ige 1b1 (kissé rég, irod)
1.
nagy gyönyörűséget, élvezetet lel vmiben, élvezkedik (vmin)
kínaimon [= kínjaimon] éldelgő hollókint fogom örömemet károgni
(1838 Somogyi László)
a legdúsabb virágzat is lekonyul, ha sok lepke éldeleg rajta
(1847 Pesti Divatlap)
klasszikus idézetekben éldeleg
(1920 Révay József)
[a főbérlők] hallgatják éldelegve a Händel-szerzette halleluját
(1980 Marsall László)
1a.
örömteli gondolatokba merülve ábrándozik, mereng
édesen mosolyog egy-egy emléken éldelegve
(1883 Mikszáth Kálmán)
vélük [ti. Goethével és Nietzschével] azon éldelgünk, hogy az ideális ember legyőzi az erőtlen eltévelyedett izlést és divatot s visszatér s följut a természetességnek virányaira
(1903 Prohászka Ottokár)
a háziasszony éldelgő sóhajtással beszélt hercegnőkről, grófnőkről, akik egykor barátnői voltak
(1917 Krúdy Gyula)
2. (pejor is)
nyájaskodva, kedveskedve évődik, enyeleg vkivel
mikor férjed halállal vívott, falaim közt kalandor lovagokkal éldelegtél?
(1840 Jósika Miklós)
Magyar anya édes lányával Rút német nyelven éldeleg
(1896 Madách Aladár)
szerencsés vagyoni helyzete megengedi, hogy gondtalanúl éldelegjen múzsájának
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
szerelmes menyasszony éldelgett vőlegényével a sövény mellett, a kispadon
(1912 Krúdy Gyula)
J: édeleg
Vö. TESz. édeleg

Beállítások