éledez l. éledezik

éledezik tn ige 14b10éledez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég v. irod)

1. (átv is) ’〈élőlény〉(lankadt v. magatehetetlen állapotából) fokozatosan magához térve feléled, éledni kezd, ill. (újból) életjelt ad’ ❖ Mert három régibb levelem éppen akkor érkezett, Mikor ő halottaiból tsak alig éledezett (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 430) | vedd ki a’ gyönge növényt földéből és ültesd máshová, vagy egészen kihal, vagy csak lankadva kezd éledezni (1842 Pesti Hírlap CD61) | mintha hosszú ájulatból éledeznék lassan (1922 Erdélyi József CD10) | éledezik a kis madár (1928 Kürti Pál CD10) | Csak 1–4 után éledeztek az újpestiek a váci stadionban (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈természeti környezet〉 lassanként megelevenedik, kivirul’ ❖ esőtől éledez a tér, Díszkoszorút nyer fű, fa, virág (1840 Tompa Mihály CD01) | A szigetközi Doborgáz környékén már hömpölyög a víz, éledezik az erdő (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a kirándulók, kerékpáros turisták] ellátogatnak a tavasszal éledező pusztára (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈érzés, érzelem〉(újra) megerősödik, erőre kap’ ❖ Ne tagadd nyomorult szív, hogy még most is éledez büszke kilátásod! (1813 Katona József 8226002, 107) | a nép hite és bizalma újra éledezett (1915 RévaiNagyLex. C5709, 246) | A hallgatóságban egyre inkább éledezett a gyanú… a pap nem az álmát meséli (1977 Végh Antal 9768002, 48) | [a kereskedők] újfent a zsebükbe nyúlhatnak, hogy legalább a reményeik éledezzenek (1993 Karakai Győző CD52).

2. ’〈tevékenység, szervezet〉(újra) működni kezd, beindul, ill. fejlődésnek indul, fellendül’ ❖ éledezni kezdő műiparunk (1844 Pesti Hírlap CD61) | Csak a VI. és VII. században kezdett az irodalom újra éledezni s nevesebb munkásokat felmutatni (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | 1945-ben a háború megpróbáltatásai után éledező [Nyelvtudományi] Társaságban Kniezsa tartotta az első felolvasást (1994 Kiss Lajos² CD30) | Olyan országokban kezd éledezni az európai fogalmak szerint mérhető könyvkiadás, ahol azelőtt egyáltalán nem, vagy csak igen kicsi volt (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈mozgalom, eszme stb.〉 növekvő jelentőségre tesz szert, egyre nagyobb teret hódít, ill. népszerűvé lesz, egyre több hívet szerez magának’ ❖ indittatva egyszersmind azon jó igyekezetü mozgalom által, melly mezőgazdáink értelmesebbjei közt, minden igaz hazafi örömére, napról napra éledez (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a szabadságharc előtt antiszemita szellem kezdett éledezni a magyar irodalomban (1933 Pintér Jenő CD44) | Az Egyesült Államokban éledező vallási fundamentalizmus sem veszélyes a rendszerre nézve (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. éledėz; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.

éledez lásd éledezik
éledezik tárgyatlan ige 14b10
éledez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég v. irod)
1. (átv is)
〈élőlény〉 (lankadt v. magatehetetlen állapotából) fokozatosan magához térve feléled, éledni kezd, ill. (újból) életjelt ad
Mert három régibb levelem éppen akkor érkezett, Mikor ő halottaiból tsak alig éledezett
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
vedd ki a’ gyönge növényt földéből és ültesd máshová, vagy egészen kihal, vagy csak lankadva kezd éledezni
(1842 Pesti Hírlap)
mintha hosszú ájulatból éledeznék lassan
(1922 Erdélyi József)
éledezik a kis madár
(1928 Kürti Pál)
Csak 1–4 után éledeztek az újpestiek a váci stadionban
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈természeti környezet〉 lassanként megelevenedik, kivirul
esőtől éledez a tér, Díszkoszorút nyer fű, fa, virág
(1840 Tompa Mihály)
A szigetközi Doborgáz környékén már hömpölyög a víz, éledezik az erdő
(1995 Magyar Hírlap)
[a kirándulók, kerékpáros turisták] ellátogatnak a tavasszal éledező pusztára
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
〈érzés, érzelem〉 (újra) megerősödik, erőre kap
Ne tagadd nyomorult szív, hogy még most is éledez büszke kilátásod!
(1813 Katona József)
a nép hite és bizalma újra éledezett
(1915 RévaiNagyLex.)
A hallgatóságban egyre inkább éledezett a gyanú… a pap nem az álmát meséli
(1977 Végh Antal)
[a kereskedők] újfent a zsebükbe nyúlhatnak, hogy legalább a reményeik éledezzenek
(1993 Karakai Győző)
2.
〈tevékenység, szervezet〉 (újra) működni kezd, beindul, ill. fejlődésnek indul, fellendül
éledezni kezdő műiparunk
(1844 Pesti Hírlap)
Csak a VI. és VII. században kezdett az irodalom újra éledezni s nevesebb munkásokat felmutatni
(1900 Nagy képes világtörténet)
1945-ben a háború megpróbáltatásai után éledező [Nyelvtudományi] Társaságban Kniezsa tartotta az első felolvasást
(1994 Kiss Lajos²)
Olyan országokban kezd éledezni az európai fogalmak szerint mérhető könyvkiadás, ahol azelőtt egyáltalán nem, vagy csak igen kicsi volt
(1995 Magyar Hírlap)
3.
〈mozgalom, eszme stb.〉 növekvő jelentőségre tesz szert, egyre nagyobb teret hódít, ill. népszerűvé lesz, egyre több hívet szerez magának
indittatva egyszersmind azon jó igyekezetü mozgalom által, melly mezőgazdáink értelmesebbjei közt, minden igaz hazafi örömére, napról napra éledez
(1855 Vasárnapi Újság)
a szabadságharc előtt antiszemita szellem kezdett éledezni a magyar irodalomban
(1933 Pintér Jenő)
Az Egyesült Államokban éledező vallási fundamentalizmus sem veszélyes a rendszerre nézve
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. éledėz; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.

Beállítások