elégedetlenkedik tn ige 12b

(rendsz. -val/-vel ragos névszóval)(vhogy szólva, vmit mondva) azt fejezi ki, hogy elégedetlen vmivel v. vkivel, nem tetszik neki(, ahogy csinál vmit)’ ❖ Azon hires közbenjárási javaslat, melyet a porosz kormány után most az orosz kabinet is határozottan visszautasít magától, mint tudjuk franczia földön teremve, angol kézből jutott az austriai kabinetbe s reá megszületett a villafrancai békekötés, melylyel most az angol lapok elégedetlenkednek, a franczia lapok pedig ugy magyaráznak mint az angoloknak tetszik! (1859 Budapesti Hírlap aug. 2. C7817, 2) | folyton elégedetlenkedik velem (1916 Pesti Hírlap szept. 23. C5664, 12) | Mozgásunkkal és tartásunkkal szintén elégedetlenkedett (1956 Péchy Blanka 2005087, 801) | Most gépeljek egy új vallomást magának? – elégedetlenkedik a férfi (1978 Bereményi Géza 9048001, 172).

a. ’〈vmely közösségben, társadalomban:〉 az aktuális viszonyokkal, kül. a hatalommal kapcs. nemtetszését kifejezi(, lázong)’ ❖ az összeesküvők egyszerre csak elégedetlenkedni kezdtek, nem akartak engedelmeskedni O’Donnellnek s ekkor ez maga följelentette a rendőrségnek összes társait (1885 Budapesti Hírlap dec. 6. C4732, 6) | Én megmutatnám, hogy mimódon kellene itt rendet csinálni. Ki sem hallgatnám őket. Főbelőni valamennyit. Nem elég, hogy olyan nagy a nyomorúság, még elégedetlenkednek is (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 65) | Korábbi interjúit olvasva ön már a Petőfi Színházban, és aztán Pécsett is, elégedetlenkedett. Alapvető tulajdonságának vallotta a lázadást (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz. elég; ÉKsz.

elégedetlenkedik tárgyatlan ige 12b
(rendsz. -val/-vel ragos névszóval)
(vhogy szólva, vmit mondva) azt fejezi ki, hogy elégedetlen vmivel v. vkivel, nem tetszik neki(, ahogy csinál vmit)
Azon hires közbenjárási javaslat, melyet a porosz kormány után most az orosz kabinet is határozottan visszautasít magától, mint tudjuk franczia földön teremve, angol kézből jutott az austriai kabinetbe s reá megszületett a villafrancai békekötés, melylyel most az angol lapok elégedetlenkednek, a franczia lapok pedig ugy magyaráznak mint az angoloknak tetszik!
(1859 Budapesti Hírlap aug. 2.)
folyton elégedetlenkedik velem
(1916 Pesti Hírlap szept. 23.)
Mozgásunkkal és tartásunkkal szintén elégedetlenkedett
(1956 Péchy Blanka)
Most gépeljek egy új vallomást magának? – elégedetlenkedik a férfi
(1978 Bereményi Géza)
a.
〈vmely közösségben, társadalomban:〉 az aktuális viszonyokkal, kül. a hatalommal kapcs. nemtetszését kifejezi(, lázong)
az összeesküvők egyszerre csak elégedetlenkedni kezdtek, nem akartak engedelmeskedni O’Donnellnek s ekkor ez maga följelentette a rendőrségnek összes társait
(1885 Budapesti Hírlap dec. 6.)
Én megmutatnám, hogy mimódon kellene itt rendet csinálni. Ki sem hallgatnám őket. Főbelőni valamennyit. Nem elég, hogy olyan nagy a nyomorúság, még elégedetlenkednek is
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
Korábbi interjúit olvasva ön már a Petőfi Színházban, és aztán Pécsett is, elégedetlenkedett. Alapvető tulajdonságának vallotta a lázadást
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. elég; ÉKsz.

Beállítások