elégedett mn 12B
(rendsz. -val/-vel ragos névszóval) ’olyan 〈személy, csoport〉, aki, ill. amely meg van elégedve vmivel v. vkivel, az elvárásának megfelelőnek tartja(, ahogyan viselkedik v. csinál vmit)’ ❖ Szemlélődő oldalammal nem vagyok elégedett, mert semmi fontos, nagy igazságot nem födöztem fel (1837 Tóth Péter 8491004, 380) | azt várta volna az ember, hogy Ugron meg csupa reciprocitásból a Gulnernek adott válasszal lesz elégedett és a magáéval lesz elégedetlen (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | A Goromba tegnap elmenőben megállította [Jocót], s érdeklődni kezdett, hol lakik, kinél, elégedett-e vele? (1954 Vidor Miklós 9778001, 64) | Gorbacsov megkezdi tárgyalásait Margaret Thatcherrel; a megbeszélésekről mindketten elégedetten nyilatkoznak (1989 Tények könyve CD37) | az Utazás kiállításon részt vevő cégek 84 százaléka elégedett volt a látogatók számával (2002 Magyar Hírlap CD09).
a. ’vkinek ilyen voltára v. állapotára valló, azt tükröző v. kifejező 〈tekintet, megnyilvánulás〉’ ❖ A talpalló fel van eszkábálva nem éppen csikófogú varrással, s a prézens úr [ti. az énekkart vezető nagyobb diák] nagy elégedetten lépdeli benne végig szobája territóriumát (1846 Jókai Mór CD18) | Ez a válasz tetszett Marcellusznak, de csak egy elégedett pillantással fejezte ki a tetszését (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 235) | Kecskeméti átfutotta a papírt. Arcán elégedett mosoly fénylett (1965 Polgár András 1121005, 29) | elégedetten összedörzsölte a kezét (2009 Szvoren Edina 3152004, 847).
b. ’olyan 〈személy〉, aki nem kíván többet v. mást, mint ami(je) van, ill. ilyen személyre jellemző 〈dolog, tulajdonság〉’ ❖ Jó sorsban adgy elégedett, Bal sorsban bizó ſzivet (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 95) | Soha sem sütött a nap csöndesebb, elégedettebb házaspárra, mint Beregi és Bereginére (1858 Szendrey Júlia 8440012, 49) | Ha lelked Elégedett, úgy semmid sem hiányzik (1885 Csiky Gergely ford.–Plautus 8088016, 142) | [Ménuel] két éve szolgált már az ezrednél, mindenki azt hitte róla: elégedett ember (1953 Illés Endre ford.–Stendhal 9273006, 121) | Nem tud elképzelni boldog, elégedett öntudatlanságot (1972 Egri Csaba 1041001, 207) | Nem akarok Chicagóba költözni. Én itt elégedett vagyok. Miért költözünk Chicagóba, amikor végre elégedett vagyok? (2001 Dezsényi Katalin ford.–Potok 3087003, 291).
Ö: meg~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.