elegendő mn, fn és partikula 

I. mn 17C1

1. ’a (vmely helyzetben, célra v. vki számára) szükségeset elérő, már megfelelő 〈mennyiség, mérték, nagyság〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű, nagyságú 〈dolog〉 v. ilyen mennyiségű 〈személy〉’ ❖ a’ házi gazdának nintſen elegend tſelédje (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 406) | minekutána elegendően besóztad, végy öt fej fokhagymát, ugyan annyi vereshagymát, mindkettőt tisztítva, törve, egy jó marok tört koriandert, ugyan annyi tört fenyü-magot, egy evőkanál egész borsot s szintannyi egész szegfű-borsot, kevés tört babér-levelet, ugyan annyi kakuk-fűvet; s ezekkel hintsd be jól a sódarokat (1826 Fáy András¹ 8139012, 111) | úgy hiszem, tényekkel és elegendőleg indokoltam, hogy törvényhozásunk működése, a lefolyt három év alatt sem vala meddő (1875 Csengery Antal 8086007, 384) | [Dömötör János] nem foglalkozhatik elegendő mértékben kedves studiumaival, a filozófiával és irodalommal (1936 Előd Géza CD10) | Elegendő aszkorbinsav hiányában testünk sejtjei nem pontosan épülnek fel (1983 Tóth Miklós ford.–Szent-Györgyi 9661001, 184) | Még mindig nem szavaztak elegendően (1993 Országgyűlési Napló CD62) | ez a torta nem születésnapi méretű, inkább lapos és kicsi. Olyan tartalmas azonban, hogy egy-egy kis darab bőven elegendő belőle (2009 Mautner Zsófia 3232001, 162).

1a. (rendsz. állítmányként) ’olyan 〈dolog〉, amely (vmely helyzetben, célra v. vki számára) már megfelelő, amelyen kívül más nem szükséges’ ❖ Moſt mégint Tellyeséggel fel-áldozom magamat éretted; de ha ezen áldozatom nem lenne elegend, ha vagyon más ellenſéged, kitl meg-bántattál: imé az egéſz tehettſégemel parantſolatod ſzerént élhetſz (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | maga a divat nem látszik elegendő tárgynak egy divatlapot kizárólag megtölteni (1862 Vajda János 8503093, 236) | nem volt tettenérés, a gyanú pedig nem mutatkozott elegendőnek a nemes ember letartóztatásához (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 792) | Már az urivi áttörés is elegendő lett volna ahhoz, hogy súlyos helyzetbe hozza a hadsereget (2010 Ungváry Krisztián 3330001, 37).

1b. (tagadó állítmány mellett) ’〈vmely dolog nagy mennyiségének, mértékének jelölésére〉’ ❖ Nagy hatalmú Baſſa, hogy ama határtalan tehetsége, és hatalmaſsága által ſzerentsétlen ſorſomat jobbal meg változtatni kegyeſen ſzándékozik, én azért ſoha elegendö köſzönetet nem mondhatok (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 223) | nem lehet elegendően dicsérni az emlitett városokban az iparműkiállitás rendezőinek jó szándokát (1847 Hetilap CD61) | Részemről elegendő hálát nem adhatok, hogy így esett (1932 Pintér Jenő CD44) | A csaknem minden amerikai eredetű dologgal szemben bizalmatlan francia kritika ezúttal nem talált elegendő dicsérő jelzőt rá (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’(vmely dologra, célra) alkalmas, megfelelő 〈személy〉’ ❖ kérlek alázatoſan, hogy nékem a’ te ſzent kegyelmedet nyujtsad; meg elegſzem ezzel; ez elegendvé teſzén engemet, a’ tsalárd léleknek minden tüzes nyilai ellen ellent állani (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 99) | Te, mind Vitézségedre, mind Emberségedre nézve, elegend lennél a’ nagyobb hivatalokra (1786 Dugonics András 7087012, 97) | ha olyan jelöltet bírunk találni, aki tehetségre és pozicióra elegendő, a jövő fontos föladataiban Körtvélyes érdekeit képviselni (1897 Mikszáth Kálmán 8312012, 163).

2. ’nem kevés v. nem kicsi 〈dolog〉’ ❖ Elegend vólt már az hallaſztás (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 303) | a ráczok oly sereggel vannak, hogy azoknak egyetlen ezreddel nem lehet ellenök állni, sőt derék hadtestnek is elegendő dolgot adnak (1868 Hornyik János CD57) | Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani (1936 József Attila CD10) | van dolga elegendő: egyik gyerekoperáció a másikat követi (1998 Új Könyvek CD29).

II. fn 1C

’a (vmely helyzetben, célra v. vki számára) szükségeset elérő, már megfelelő mennyiség, mérték (vmiből), ill. ilyen mennyiségű, mértékű, az ige(i származék) jelentéséből kikövetkeztethető (jellegű) dolog’ ❖ a’ mult évi szük termés csak fele részben sem nyujta elegendőt táplálékukra, e’ két egymást felváltott évi szenvedések alatt mindenökből kipusztulva, már-már reményt vesztve csüggedezének (1842 Pesti Hírlap CD61) | Hát még enni sincs elegendő? (1857 Vas Gereben 8514014, 68) | mind jóízű-jóillatú gyümölcs, csak legyen belőle elegendő mindég (1938 Berda József 9046047, 10) | a tavaly „év autójává” avanzsált 307-esből pedig alig tudnak elegendőt gyártani, úgy meglendült iránta a kereslet (2002 Magyar Hírlap CD09).

III. partikula 0 (kissé rég)

’〈vmely tulajdonság fokozati skálán való elhelyezésére:〉 annyira, olyan mértékben, ami (vmely helyzetben, célra v. vkinek az elvárása szerint) már megfelelő’ ❖ Hálá légyen néked ſzent Felség? [!] ki a’ te Fiad, a’ Jeſus Kriſtus által, az házaſságot ismét elbbi igazságába hoztad, és az  ſzent határit, melly az embereknél nem elegend esméretesek valának meg-ujjittattad (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190033, 48) | A’ csőnek elegendő, és mindenütt egyenlő erősnek kell lennie, hogy az a’ puskapor’ erejének mindenütt egyenlően állhasson ellent (1829 Pák Dienes 8346002, 6) | Ez a harc a Mort Homme-ért folyik. Csak ha ez elesett, akkor nyomulhat a német ostromló tüzérség elegendő közel a Charny-Marre-Bois Bourrus főállásához (1916 Budapesti Hírlap márc. 25. C4704, 5).

J: elég².

Vö. CzF. ~, elegendően · elegendőleg, elegendőn; ÉrtSz.; TESz. elég; ÉKsz.; SzT. ~, elegendőleg; ÚMTsz.