elemző mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → elemez.

II. mn 1C

’vmit elemeire, mozzanataira, alkotórészeire bontva vizsgáló, értelmező, magyarázó 〈tevékenység, dolog〉’ ❖ Elemző (elementaris) [a gondolkodás] akkor, ha az értelem különös munkálatait fejtegeti s világositja (1840 Székely Mózes 8434001, 2) | Két részre osztom vizsgálatomat. Az elsőben, mely hosszabb és elemző, követem a Zrínyiász szövegét s helyi észrevételekre szorítkozom (1859–1860 Arany János C6504, 341) | A francia elemző nyelv. Mint a tudós, mindent szétbont, kifejt, az utolsó rostot is látni akarja (1940 Németh László² 9485059, 16) | a történelem tényleges dialektikájának konkrét bemutatása érdekében szükséges, hogy elemzőbben és történelmi realitásuknak megfelelően mutassuk be a „stagnáló” államalakulatokat (1975 Berend T. Iván 2056001, 14) | [a kötetben] az iratanyagot elemzően bemutató Bevezetés után áll a 76, rendszerint terjedelmes irat szövege (2000 Új Könyvek CD29).

III. fn 1C

1. ’vmely jelenségcsoport folyamatos alakulását hivatásszerűen megfigyelő, azt vmely tudományterület nézőpontjából elemeire, összetevőire bontva vizsgáló, értelmező, magyarázó személy, szakértő’ ❖ A világ a 80-as évekre megtanulta élelmezni magát – vélik az elemzők (1987 Tények könyve CD37) | politikai elemzők (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Piaci elemzők a Mol kezdeményezését illetően a társaság és a kormány közötti viszony további romlásától tartanak (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Inf) ’adatok, szöveg stb. elemzését végző, és azok alapján különféle kimutatásokat, eredményeket bemutató számítógépes program’ ❖ a Kunze-féle függőségi rendszer (5.1.2.) speciális táblázatokkal dolgozó morfológiai elemzője (1989 Prószéky Gábor 1126006, 438) | A Profivox a Morphologic cég által kifejlesztett magyar morfológiai elemzőt használja a szöveg morfémákra való bontására (1999 Byte Magazin CD38).

ÖE: ~képesség, ~készség, ~program.

elemző melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévelemez
II. melléknév 1C
vmit elemeire, mozzanataira, alkotórészeire bontva vizsgáló, értelmező, magyarázó 〈tevékenység, dolog〉
Elemző (elementaris) [a gondolkodás] akkor, ha az értelem különös munkálatait fejtegeti s világositja
(1840 Székely Mózes)
Két részre osztom vizsgálatomat. Az elsőben, mely hosszabb és elemző, követem a Zrínyiász szövegét s helyi észrevételekre szorítkozom
(1859–1860 Arany János)
A francia elemző nyelv. Mint a tudós, mindent szétbont, kifejt, az utolsó rostot is látni akarja
(1940 Németh László²)
a történelem tényleges dialektikájának konkrét bemutatása érdekében szükséges, hogy elemzőbben és történelmi realitásuknak megfelelően mutassuk be a „stagnáló” államalakulatokat
(1975 Berend T. Iván)
[a kötetben] az iratanyagot elemzően bemutató Bevezetés után áll a 76, rendszerint terjedelmes irat szövege
(2000 Új Könyvek)
III. főnév 1C
1.
vmely jelenségcsoport folyamatos alakulását hivatásszerűen megfigyelő, azt vmely tudományterület nézőpontjából elemeire, összetevőire bontva vizsgáló, értelmező, magyarázó személy, szakértő
A világ a 80-as évekre megtanulta élelmezni magát – vélik az elemzők
(1987 Tények könyve)
politikai elemzők
(1993 Országgyűlési Napló)
Piaci elemzők a Mol kezdeményezését illetően a társaság és a kormány közötti viszony további romlásától tartanak
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Inf)
adatok, szöveg stb. elemzését végző, és azok alapján különféle kimutatásokat, eredményeket bemutató számítógépes program
a Kunze-féle függőségi rendszer (5.1.2.) speciális táblázatokkal dolgozó morfológiai elemzője
(1989 Prószéky Gábor)
A Profivox a Morphologic cég által kifejlesztett magyar morfológiai elemzőt használja a szöveg morfémákra való bontására
(1999 Byte Magazin)
ÖE: elemzőképesség, elemzőkészség, elemzőprogram

Beállítások