elemzés fn 4Belemezés (kissé rég)

1. ’az elemez igével kifejezett cselekvés’ ❖ eddigelé nem bocsatkoztam ezen felette fontos kérdés elemezésébe ’s bonczolgatásába (1843 Széchenyi István 8429030, 282).

2. ’az az eljárás, (kutatási) tevékenység, módszer stb., amelynek során vmit elemeire, alkotórészeire bontva (meg)vizsgálnak, leírnak, meghatároznak stb.’ ❖ az észlelő’ feladata nem más, mint elemezés által a tünemények’ egyszerű elveinek, azaz eredeti tehetségeink s azok’ törvényeinek fölfedezése (1839 Szontagh Gusztáv C4062, 189) | A borszéki Boldizsár-kút elemzése (1876 Lengyel Béla¹ CD30) | Nem lehet célom, hogy filológiai elemzéssel boncoljam szét [Kosztolányi Dezső] fordításait (1930 Révay József CD10) | [Szinnyei] nem is nevezi azt [ti. a névelőt] mondattani elemzés során „névelő”-nek (1986 Lakó György CD30) | Ma már egyetlen sejt elég anyagot biztosít az elemzéshez, és egyetlen hajszál alapján azonosítani lehet egy embert (1996 Természet Világa CD50).

2a. ’ilyen vizsgálatot megvalósító, ill. bemutató mű’ ❖ Kant bölcsészetét ő [ti. Jules Romain Barni] ismertette Franciaországban, és nemcsak fordítást, hanem alapos kritikai elemzést nyújtott (1893 PallasLex. CD02) | [Tengelyi Jónás] Violával való kapcsolatát ugyancsak Révai József elemzéséből érthetjük meg (1951 Sőtér István 9613009, 48) | [a Szovjetunióban] megjelentek az első elemzések arról, hogy az amerikai oktatási rendszer nem foglalkozik kellőképpen a tehetséggondozással (1991 Fülöp Márta 2050001, 13) | Európában is elterjednek 2002-re az alternatív internet-hozzáférési eszközök [...] – olvasható a Jupiter Research elemzésében (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ár~, dráma-, írás~, lélek~, mondat~, stílus~, színkép~, szó~, szöveg~, vég~, vegy~.

ÖU: adat~, film~, helyzet~, mű~, ön~, tartalom~, vers~.

ÖE: ~gyűjtemény, ~mód.

Sz: elemzési.

Vö. CzF. elemėzés, ~; ÉrtSz. elemezés, ~; TESz. elem; ÉKsz.

elemzés főnév 4B
elemezés 4B (kissé rég)
1.
az elemez igével kifejezett cselekvés
eddigelé nem bocsatkoztam ezen felette fontos kérdés elemezésébe ’s bonczolgatásába
(1843 Széchenyi István)
2.
az az eljárás, (kutatási) tevékenység, módszer stb., amelynek során vmit elemeire, alkotórészeire bontva (meg)vizsgálnak, leírnak, meghatároznak stb.
az észlelő’ feladata nem más, mint elemezés által a tünemények’ egyszerű elveinek, azaz eredeti tehetségeink s azok’ törvényeinek fölfedezése
(1839 Szontagh Gusztáv)
A borszéki Boldizsár-kút elemzése
(1876 Lengyel Béla¹)
Nem lehet célom, hogy filológiai elemzéssel boncoljam szét [Kosztolányi Dezső] fordításait
(1930 Révay József)
[Szinnyei] nem is nevezi azt [ti. a névelőt] mondattani elemzés során „névelő”-nek
(1986 Lakó György)
Ma már egyetlen sejt elég anyagot biztosít az elemzéshez, és egyetlen hajszál alapján azonosítani lehet egy embert
(1996 Természet Világa)
2a.
ilyen vizsgálatot megvalósító, ill. bemutató mű
Kant bölcsészetét ő [ti. Jules Romain Barni] ismertette Franciaországban, és nemcsak fordítást, hanem alapos kritikai elemzést nyújtott
(1893 PallasLex.)
[Tengelyi Jónás] Violával való kapcsolatát ugyancsak Révai József elemzéséből érthetjük meg
(1951 Sőtér István)
[a Szovjetunióban] megjelentek az első elemzések arról, hogy az amerikai oktatási rendszer nem foglalkozik kellőképpen a tehetséggondozással
(1991 Fülöp Márta)
Európában is elterjednek 2002-re az alternatív internet-hozzáférési eszközök [...] – olvasható a Jupiter Research elemzésében
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: adatelemzés, filmelemzés, helyzetelemzés, műelemzés, önelemzés, tartalomelemzés, verselemzés
ÖE: elemzésgyűjtemény, elemzésmód
Sz: elemzési
Vö. CzF. elemėzés, ~; ÉrtSz. elemezés, ~; TESz. elem; ÉKsz.

Beállítások