elenged ige 2b

1. ts ’Enged elmenni vkit, vmit.’

1a. ’enged elindulni, ill. vhol elhaladni vkit, vmit’ ❖ [az indító személy] elengedte a mezőnyt (1900 Budapesti Napló aug. 16. C5243, 6) | – Tekintetes komám, szerencsétlenné akarsz tenni? Akarod, hogy puskát ragadjon Csollán Endre uram, és agyonlője Rubinszkyt, amiért téged elengedett háza előtt? (1904 Krúdy Gyula CD54) | [Agócs főtisztelendő úr] asszonyt, gyereket el nem engedett maga mellett anélkül, hogy csókra ne nyujtotta volna neki kezét (1934 Móra Ferenc C3203, 49) | Munka után elengedett két villamost is, hogy zárt peronú kocsival utazhasson hazáig, ahová nem vág be a szél (1964 Moldova György C6702, 230).

1b. (útjából félrehúzódva) enged magánál gyorsabban haladni vkit v. vmit, engedi, hogy megelőzze’ ❖ Megelőzött egy pótkocsis teherautót, aztán lehúzódott az út szélére, és elengedett maga mellett két friss rendszámú Zsigulit (1976 Bertha Bulcsu C6521, 111) | [Damon Hill] a Hungaroringen az első kanyarban elengedte Schumachert (1994 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈hatásköre, gondozása stb. alatt álló személyt, es. (mozgásában gátolt v. megkötött) állatot〉 meghatározott céllal rendsz. rövidebb időre (vmely állapotban) enged elmenni (vhova)’ ❖ A karzaton már a csipkekendők is előkerülnek. Nagyon sok leánykát engedtek el az internátusokból ebbe a kicsike ülésbe (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Ez este engedelmet kért a papától, hogy igen fontos irások elvégzésére engedje el éjfélig (1903 Kóbor Tamás 1081002, 135) | Sohasem engedtem el őket hazulról lábszárvédő nélkül, nyáron is nadrágot kellett nekik viselni (1921 Krúdy Gyula CD54) | leszálltak lovukról, s az állatokat megnyügözve elengedték legelni (1949 Szőllősy Klára ford.–Tolsztoj² 9685006, 141) | A nyúlvadászatra használt falkákat elviszik a vadászterületre, ahol a kutyákat elengedik (1995 Szinák János–Veress István CD59) | A [szövetségi] kapitány szakmailag jónak ítéli meg a lehetőséget, bár tart attól, hogy a külföldön játszó légiósainkat nem engedik el klubjaik (1999 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈fogva tartott embert v. állatot〉 szabadon enged’ ❖ [Izabella királynét fogarasi tisztjei] együttesen kérték, engedje el a török foglyot (1901 Veress Endre CD55) | Amilyen jámbor gyerek vagy, bizony elengeded a madarat, amely maga kívánkozik a kalitkába (1908 Krúdy Gyula CD54) | [A gépeltérítő terrorista] két pilóta kivételével az összes túszt elengedte (1994 Magyar Hírlap CD09) | A gerillák ragaszkodnak ahhoz, hogy a perui börtönökből is engedjék el társaikat (1997 Tények könyve CD37).

1e. (átv is) ’〈távozni szándékozó személyt〉 nem tartóztat (tovább), útjára enged’ ❖ – Mit kívánsz, amiért meggyógyítottál? – Semmit sem kívánok, uram. – De én nem engedhetlek el üres kézzel (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Somogyi Károly elengedi a társulat felét, köztük sokat ígérő s produkálni is tudó tagokat (1897 Ady Endre CD0801) | Mi több, érzelmeinkben is el kell engednünk a halottat, ugyanis ezzel válunk magunk is szabaddá (1989 Polcz Alaine 1120003, 304) | [a pokolgéppel felrobbantott] autó vezetője meghalt, felesége könnyű sérüléseket szenvedett, és már el is engedték a kórházból (2000 Magyar Hírlap CD09).

1f. (átv is) ’〈zárt helyen folyamatosan halmozódó folyékony v. képlékeny anyagot〉 magából távozni enged, nem tart tovább, kienged’ ❖ ha rémületében vizelne be az állat, akkor egyúttal a székletét is elengedné (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | egy-egy kritikai megjegyzést is elengedett a bank menedzsmentjéről és vezetőjéről (1998 Magyar Hírlap CD09) | már a folyó színén látszik, hogy éppen melyik túloldali üzem engedte el szennyvizét (2000 Magyar Hírlap CD09).

1g. ’〈(előnyös) alkalmat, lehetőséget〉 elszalaszt, nem vesz igénybe, nem használ ki’ ❖ Leon gunyoros természete soha sem engedett el egy alkalmat a csúfondároskodásra (1875 Jókai Mór CD18) | A nagy Napóleon, ki a világot megrázó robajjal jelent meg a történelem színpadán, kényelmetlen időben született. Szép az ilyen legény kortársának lenni, de Ferenc bizonyosan elengedte volna. Jobban szerette a fákat, virágokat, mint a katonákat (1903 Mikszáth Kálmán CD04) | a mikszáthi hagyományból való előbbrelépésnek [Krúdy] azt a lehetőségét is elengedte, melyet Móricz útja ígért (1965 Czine Mihály CD53).

2. ts (átv is) ’〈erősen fogott, szorított v. lenyomott tárgyat, személyt stb.〉 a fogás, szorítás v. nyomás megszüntetésével szabadon enged, kezéből, fogai közül stb. kienged’ ❖ [A légkalapács működésekor] a dugattyu a hengerben levő levegőt süríti s mihelyt a nyelet a bütykő elengedi, a sürített levegő kiterjed s munkájával a lehulló verőfej súlyában rejlő energiát fokozza (1895 PallasLex. CD02) | Béla elengedte a [lány] kezét (1908 Gellért Oszkár CD10) | A fájdalomtól felordított, de nem engedte el az ágat, másik kezével is erősen belekapaszkodva, sziszegve húzta magához (1919 Déry Tibor CD10) | [a leguánok] nekiugranak ellenfelüknek s ha fogaikkal valamit megragadnak, nem egykönnyen engedik el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a magas, sárral befröcskölt lovastestőr, aki elsőnek ért be, a nyeregbe ereszkedve, az izzadságtól sötét, nehezen lélegző szürke csődör gyeplőjét elengedte (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 213) | [Ettore] már majdnem kiszabadult Oreste kezéből, mikor Oreste elengedte (1958 Bóka László 9064010, 452) | A parittyát kétszer-háromszor megforgatják a fejük fölött, majd elengedik a madzagot, mire a kő kirepül (1990 Magyar néprajz CD47) | fokozatosan engedjük el a fiatalok kezét, áldozatot vállalva annak érdekében, hogy megkezdhessék önálló életüket (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’〈testét, végtagját〉 izmainak elernyesztésével ellazítja’ ❖ Hanyatt feküdt a kövön és lazán elengedte testét (1967 Gábor Áron 9813002, 142) | Elengedve végtagjait, […] mozdulat nélkül feküdt a helyén (1979 Vészi Endre 9776030, 177).

2b. elengedi magát ’〈ember, es. állat〉 készenlétből nyugalmi állapotba helyezi magát, ellazul, kienged’ ❖ A lány összeszorította a fogait és közel simult Jánoshoz s János karjai között bágyadtan elengedte magát (1909 Hegedűs Gyula CD10) | Griff sohasem aludt igazán, ő mindig lesett, mindenre ügyelt, egyetlen percre sem engedte el magát (1959 Illés Endre 9273007, 28) | Tapasztalataim szerint, ha egy tobzoska egyszer összegömbölyödött, nincs az az erő, amellyel rá lehetne kényszeríteni, hogy elengedje magát (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146005, 234).

2c. elengedi magát ’nem ellenőrzi, korlátozza magát, kontroll nélkül viselkedik, ill. tesz vmit’ ❖ A szegény asszonynak tehát még a könnyeit is el kell nyomnia, de abbahagyni nem tudja. Elengedve magát ágyában nehéz szívvel sír (1918 Kádár Endre CD10) | szükséges, hogy a költő el merje engedni magát, valóban az ég felé vagy az egész élő és eljövendő emberiség felé fordulva, tehát teljesen szabadon mondja el azt, aminek elmondására küldetve érzi magát (1929 Illyés Gyula CD10) | végre leveheti az álarcot, elengedheti magát, visszaeshet régi szokásaiba, úgy beszélhet, ehet, tréfálhat, ahogyan megszokta (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. tn ’〈rögzítés (eszköze)〉 nem tart, nem rögzít tovább’ ❖ a vezető oldali biztonsági öv egyik csavarja elengedett (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Az autókban] nem ritkán elvetemednek a kemény műanyagból készült burkolóelemek, elengednek a gyári ragasztások (1996 Magyar Hírlap CD09) | a [gáz]vezeték egyik hegesztése engedett el (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ts (tárgy n. is) ’〈hozzá tartozó, ill. őt megillető dolgot〉 nem (egészen) tart meg magának, (részben) lemond róla, kész megválni tőle’ ❖ Mértékletes ez a’bltsesség, az az, ſoha az a’ maga juſsait felettébb nem vitattya, hanem azokból gyakran ſokat-is el-enged, tsak hogy a’ békeſséget meg-nyerheſse (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252013, 105) | a tekintélyből nem jó elengedni (1859 Vas Gereben C4362, 163) | ha megnyerém azt, úgy elengedem Igért öröklétem (1861 Madách Imre C2956, 247) | Amihez egyszer ragaszkodni kezdtem, el nem engedhetem (1989 Tandori Dezső 2025071, 141).

4a. ’〈kötelezettséget, tartozást, ill. büntetést stb.〉 nem (maradéktalanul) követel meg, ill. nem hajt végre (tovább)’ ❖ Alig találhatlak-fel Ágis Spártába, Hogy rvendjek veled e’ bóldog hazába. Az adóſſágok már mind el-engedtettek: Ktés levelei ſzve-égettettek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 83) | minden financiai datumot tudni kellene,t. i. mennyit hoz be a’ közkormánynak a’ vám, ’s a’ kormány azon sommát a’ köz bevételekbül csorbulás nélkül elengedhetné e (1831 Széchenyi István CD1501) | Ő maga is boldog jobbágy, Elengedik a robotját (1847 Arany János CD01) | büntetési időmből elengedtek, a 15 év 10-re szállittatott le (1876 Táncsics Mihály 8463018, 322) | a munkagépek vámját még el is engedik (1902 Hazánk 2107001, 8) | Jóformán minden műszaki cikk árából 10-30 százalékot elenged a Keravill (1996 Magyar Hírlap CD09).

4b. elenged vkinek ’〈annak kif-ére, hogy vmely tárgyat v. cselekvést nélkülözhetőnek, feleslegesnek tartva vki vkinek lehetővé teszi, hogy ne használja, ill. ne tegye meg azt〉’ ❖ végre osztán [atyja], sok hosszas beszéllgetés után – mellyet a’ leány örömest elengedett volna neki – […] eltávozott (1816 Ajtay Sámuel ford.–Meissner C0574, 77) | a keményen begombolt dolmány miatt a katonának a hajlongást elengedik (1857 Vas Gereben C4378, 231) | a Társulat miatt elengedtem magamnak a bosszút… (1915 Móricz Zsigmond CD10) | Mindíg lesznek emberek, akik nem engedik el a kothurnust az írónak s azt tartják, hogy ami irodalom, az nem beszélhet azon a hétköznapló nyelven, amin az élet (1934 Móra Ferenc C3204, 103) | Engedje el a recenzensnek az olvasó, hogy a 3. fejezet forrásjegyzékét részletesen elemezze (1990 Dobszay László 2004005, 431).

5. ts (rég, irod) ’〈bűnt, sérelmet〉 büntetés v. bosszú nélkül hagy, ill. elnéz v. megbocsát (vkinek)’ ❖ ha a’ Férjfi az  Feleségének elsö házasságtörését el-engedi, és azzal továbbá-is a’ házásságbéli ſzövetségben együtt marad, és lakik, annakutánna, ha elöbbeni vétkére viſzſzatér-is halállal ötet nem büntetheti (1782 e. Cserey Farkas¹ C1290, 215) | jóllehet, hogy kigyelmed igen engedelmes: még-is mind-azon-által az illyen bntetésre méltó vétket ſemmi módon el-nem engedhetné (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301006, 46) | Ha semmi bün el nem engedtetik a’ halandonak: Jupiter nem gyözi menykövekkel a’ Világot (1816 Bolyai Farkas 8063102, 21) | Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem; Hanem én őneki mindazt elengedem (1844 Petőfi Sándor C3506, 204) | a tolvajlást még elengedném neki, de az árulást nem engedhetem el (1885 Mikszáth Kálmán C3113, 218).

5a. (rég) ’megenged, hagy vmit’ ❖ A’ Museum IV. részébe […] egynehány Verseidet tettem belé. Engedd el ezen szabadságomat (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 519) | Hiába volt minden eddigi keresetem, ha elengedem, hogy nyakukba roskadjon a ház (1898 Gyarmathy Zsigáné C1955, 55).

J: elereszt.

Fr: fül.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elengedhet, elengedtet, elengedtetik; ÚMTsz.

elenged ige 2b
1. tárgyas
Enged elmenni vkit, vmit.
1a.
enged elindulni, ill. vhol elhaladni vkit, vmit
[az indító személy] elengedte a mezőnyt
(1900 Budapesti Napló aug. 16.)
– Tekintetes komám, szerencsétlenné akarsz tenni? Akarod, hogy puskát ragadjon Csollán Endre uram, és agyonlője Rubinszkyt, amiért téged elengedett háza előtt?
(1904 Krúdy Gyula)
[Agócs főtisztelendő úr] asszonyt, gyereket el nem engedett maga mellett anélkül, hogy csókra ne nyujtotta volna neki kezét
(1934 Móra Ferenc)
Munka után elengedett két villamost is, hogy zárt peronú kocsival utazhasson hazáig, ahová nem vág be a szél
(1964 Moldova György)
1b.
(útjából félrehúzódva) enged magánál gyorsabban haladni vkit v. vmit, engedi, hogy megelőzze
Megelőzött egy pótkocsis teherautót, aztán lehúzódott az út szélére, és elengedett maga mellett két friss rendszámú Zsigulit
(1976 Bertha Bulcsu)
[Damon Hill] a Hungaroringen az első kanyarban elengedte Schumachert
(1994 Magyar Hírlap)
1c.
〈hatásköre, gondozása stb. alatt álló személyt, es. (mozgásában gátolt v. megkötött) állatot〉 meghatározott céllal rendsz. rövidebb időre (vmely állapotban) enged elmenni (vhova)
A karzaton már a csipkekendők is előkerülnek. Nagyon sok leánykát engedtek el az internátusokból ebbe a kicsike ülésbe
(1896 Mikszáth Kálmán)
Ez este engedelmet kért a papától, hogy igen fontos irások elvégzésére engedje el éjfélig
(1903 Kóbor Tamás)
Sohasem engedtem el őket hazulról lábszárvédő nélkül, nyáron is nadrágot kellett nekik viselni
(1921 Krúdy Gyula)
leszálltak lovukról, s az állatokat megnyügözve elengedték legelni
(1949 Szőllősy Klára ford.Tolsztoj²)
A nyúlvadászatra használt falkákat elviszik a vadászterületre, ahol a kutyákat elengedik
(1995 Szinák János–Veress István)
A [szövetségi] kapitány szakmailag jónak ítéli meg a lehetőséget, bár tart attól, hogy a külföldön játszó légiósainkat nem engedik el klubjaik
(1999 Magyar Hírlap)
1d.
〈fogva tartott embert v. állatot〉 szabadon enged
[Izabella királynét fogarasi tisztjei] együttesen kérték, engedje el a török foglyot
(1901 Veress Endre)
Amilyen jámbor gyerek vagy, bizony elengeded a madarat, amely maga kívánkozik a kalitkába
(1908 Krúdy Gyula)
[A gépeltérítő terrorista] két pilóta kivételével az összes túszt elengedte
(1994 Magyar Hírlap)
A gerillák ragaszkodnak ahhoz, hogy a perui börtönökből is engedjék el társaikat
(1997 Tények könyve)
1e. (átv is)
〈távozni szándékozó személyt〉 nem tartóztat (tovább), útjára enged
– Mit kívánsz, amiért meggyógyítottál? – Semmit sem kívánok, uram. – De én nem engedhetlek el üres kézzel
(1885 Mikszáth Kálmán)
Somogyi Károly elengedi a társulat felét, köztük sokat ígérő s produkálni is tudó tagokat
(1897 Ady Endre)
Mi több, érzelmeinkben is el kell engednünk a halottat, ugyanis ezzel válunk magunk is szabaddá
(1989 Polcz Alaine)
[a pokolgéppel felrobbantott] autó vezetője meghalt, felesége könnyű sérüléseket szenvedett, és már el is engedték a kórházból
(2000 Magyar Hírlap)
1f. (átv is)
〈zárt helyen folyamatosan halmozódó folyékony v. képlékeny anyagot〉 magából távozni enged, nem tart tovább, kienged
ha rémületében vizelne be az állat, akkor egyúttal a székletét is elengedné
(1993 Sárkány Pál et al.)
egy-egy kritikai megjegyzést is elengedett a bank menedzsmentjéről és vezetőjéről
(1998 Magyar Hírlap)
már a folyó színén látszik, hogy éppen melyik túloldali üzem engedte el szennyvizét
(2000 Magyar Hírlap)
1g.
(előnyös) alkalmat, lehetőséget〉 elszalaszt, nem vesz igénybe, nem használ ki
Leon gunyoros természete soha sem engedett el egy alkalmat a csúfondároskodásra
(1875 Jókai Mór)
A nagy Napóleon, ki a világot megrázó robajjal jelent meg a történelem színpadán, kényelmetlen időben született. Szép az ilyen legény kortársának lenni, de Ferenc bizonyosan elengedte volna. Jobban szerette a fákat, virágokat, mint a katonákat
(1903 Mikszáth Kálmán)
a mikszáthi hagyományból való előbbrelépésnek [Krúdy] azt a lehetőségét is elengedte, melyet Móricz útja ígért
(1965 Czine Mihály)
2. tárgyas (átv is)
〈erősen fogott, szorított v. lenyomott tárgyat, személyt stb.〉 a fogás, szorítás v. nyomás megszüntetésével szabadon enged, kezéből, fogai közül stb. kienged
[A légkalapács működésekor] a dugattyu a hengerben levő levegőt süríti s mihelyt a nyelet a bütykő elengedi, a sürített levegő kiterjed s munkájával a lehulló verőfej súlyában rejlő energiát fokozza
(1895 PallasLex.)
Béla elengedte a [lány] kezét
(1908 Gellért Oszkár)
A fájdalomtól felordított, de nem engedte el az ágat, másik kezével is erősen belekapaszkodva, sziszegve húzta magához
(1919 Déry Tibor)
[a leguánok] nekiugranak ellenfelüknek s ha fogaikkal valamit megragadnak, nem egykönnyen engedik el
(1933 Az állatok világa ford.)
a magas, sárral befröcskölt lovastestőr, aki elsőnek ért be, a nyeregbe ereszkedve, az izzadságtól sötét, nehezen lélegző szürke csődör gyeplőjét elengedte
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
[Ettore] már majdnem kiszabadult Oreste kezéből, mikor Oreste elengedte
(1958 Bóka László)
A parittyát kétszer-háromszor megforgatják a fejük fölött, majd elengedik a madzagot, mire a kő kirepül
(1990 Magyar néprajz)
fokozatosan engedjük el a fiatalok kezét, áldozatot vállalva annak érdekében, hogy megkezdhessék önálló életüket
(1997 Országgyűlési Napló)
2a.
〈testét, végtagját〉 izmainak elernyesztésével ellazítja
Hanyatt feküdt a kövön és lazán elengedte testét
(1967 Gábor Áron)
Elengedve végtagjait, […] mozdulat nélkül feküdt a helyén
(1979 Vészi Endre)
2b. elengedi magát
〈ember, es. állat〉 készenlétből nyugalmi állapotba helyezi magát, ellazul, kienged
A lány összeszorította a fogait és közel simult Jánoshoz s János karjai között bágyadtan elengedte magát
(1909 Hegedűs Gyula)
Griff sohasem aludt igazán, ő mindig lesett, mindenre ügyelt, egyetlen percre sem engedte el magát
(1959 Illés Endre)
Tapasztalataim szerint, ha egy tobzoska egyszer összegömbölyödött, nincs az az erő, amellyel rá lehetne kényszeríteni, hogy elengedje magát
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
2c. elengedi magát
nem ellenőrzi, korlátozza magát, kontroll nélkül viselkedik, ill. tesz vmit
A szegény asszonynak tehát még a könnyeit is el kell nyomnia, de abbahagyni nem tudja. Elengedve magát ágyában nehéz szívvel sír
(1918 Kádár Endre)
szükséges, hogy a költő el merje engedni magát, valóban az ég felé vagy az egész élő és eljövendő emberiség felé fordulva, tehát teljesen szabadon mondja el azt, aminek elmondására küldetve érzi magát
(1929 Illyés Gyula)
végre leveheti az álarcot, elengedheti magát, visszaeshet régi szokásaiba, úgy beszélhet, ehet, tréfálhat, ahogyan megszokta
(1997 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan
〈rögzítés (eszköze) nem tart, nem rögzít tovább
a vezető oldali biztonsági öv egyik csavarja elengedett
(1996 Magyar Hírlap)
[Az autókban] nem ritkán elvetemednek a kemény műanyagból készült burkolóelemek, elengednek a gyári ragasztások
(1996 Magyar Hírlap)
a [gáz]vezeték egyik hegesztése engedett el
(1999 Magyar Hírlap)
4. tárgyas (tárgy n. is)
〈hozzá tartozó, ill. őt megillető dolgot〉 nem (egészen) tart meg magának, (részben) lemond róla, kész megválni tőle
Mértékletes ez a’bltsesség, az az, ſoha az a’ maga juſsait felettébb nem vitattya, hanem azokból gyakran ſokat-is el-enged, tsak hogy a’ békeſséget meg-nyerheſse
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
a tekintélyből nem jó elengedni
(1859 Vas Gereben)
ha megnyerém azt, úgy elengedem Igért öröklétem
(1861 Madách Imre)
Amihez egyszer ragaszkodni kezdtem, el nem engedhetem
(1989 Tandori Dezső)
4a.
〈kötelezettséget, tartozást, ill. büntetést stb.〉 nem (maradéktalanul) követel meg, ill. nem hajt végre (tovább)
Alig találhatlak-fel Ágis Spártába, Hogy rvendjek veled e’ bóldog hazába. Az adóſſágok már mind el-engedtettek: Ktés levelei ſzve-égettettek
(1772 Bessenyei György¹)
minden financiai datumot tudni kellene,t. i.tudniillik mennyit hoz be a’ közkormánynak a’ vám, ’s a’ kormány azon sommát a’ köz bevételekbül csorbulás nélkül elengedhetné e
(1831 Széchenyi István)
Ő maga is boldog jobbágy, Elengedik a robotját
(1847 Arany János)
büntetési időmből elengedtek, a 15 év 10-re szállittatott le
(1876 Táncsics Mihály)
a munkagépek vámját még el is engedik
(1902 Hazánk)
Jóformán minden műszaki cikk árából 10-30 százalékot elenged a KeravillKerékpár-, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat
(1996 Magyar Hírlap)
4b. elenged vkinek
〈annak kif-ére, hogy vmely tárgyat v. cselekvést nélkülözhetőnek, feleslegesnek tartva vki vkinek lehetővé teszi, hogy ne használja, ill. ne tegye meg azt〉
végre osztán [atyja], sok hosszas beszéllgetés után – mellyet a’ leány örömest elengedett volna neki – […] eltávozott
(1816 Ajtay Sámuel ford.Meissner)
a keményen begombolt dolmány miatt a katonának a hajlongást elengedik
(1857 Vas Gereben)
a Társulat miatt elengedtem magamnak a bosszút…
(1915 Móricz Zsigmond)
Mindíg lesznek emberek, akik nem engedik el a kothurnust az írónak s azt tartják, hogy ami irodalom, az nem beszélhet azon a hétköznapló nyelven, amin az élet
(1934 Móra Ferenc)
Engedje el a recenzensnek az olvasó, hogy a 3. fejezet forrásjegyzékét részletesen elemezze
(1990 Dobszay László)
5. tárgyas (rég, irod)
〈bűnt, sérelmet〉 büntetés v. bosszú nélkül hagy, ill. elnéz v. megbocsát (vkinek)
ha a’ Férjfi az  Feleségének elsö házasságtörését el-engedi, és azzal továbbá-is a’ házásságbéli ſzövetségben együtt marad, és lakik, annakutánna, ha elöbbeni vétkére viſzſzatér-is halállal ötet nem büntetheti
(1782 e. Cserey Farkas¹)
jóllehet, hogy kigyelmed igen engedelmes: még-is mind-azon-által az illyen bntetésre méltó vétket ſemmi módon el-nem engedhetné
(1786 Szacsvay Sándor ford.)
Ha semmi bün el nem engedtetik a’ halandonak: Jupiter nem gyözi menykövekkel a’ Világot
(1816 Bolyai Farkas)
Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem; Hanem én őneki mindazt elengedem
(1844 Petőfi Sándor)
a tolvajlást még elengedném neki, de az árulást nem engedhetem el
(1885 Mikszáth Kálmán)
5a. (rég)
megenged, hagy vmit
A’ Museum IV. részébe […] egynehány Verseidet tettem belé. Engedd el ezen szabadságomat
(1789 Kazinczy Ferenc)
Hiába volt minden eddigi keresetem, ha elengedem, hogy nyakukba roskadjon a ház
(1898 Gyarmathy Zsigáné)
Fr: fül
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elengedhet, elengedtet, elengedtetik; ÚMTsz.

Beállítások